Módosult az élelmiszerkönyv, új védjegyek jönnek

A vásárlói tudatosság hatékony eszköz lehet a gyengébb minőségű élelmiszerek visszaszorításában, ezért a kormány szemléletformáló és tájékoztató kampányokat szervez, valamint új védjegyeket vezet be.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára elmondta, hogy a kampányok során arra szeretnék felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy a vásárlás során mire érdemes figyelniük, a kínálatból pedig a magyar gyártók termékeit érdemes választaniuk. Kiemelte emellett a védjegyek és a minősítési rendszerek, valamint a szigorúbb ellenőrzések jelentőségét, amellyel kiszűrhetőek a tisztességtelen vállalkozások.

Felidézte, hogy a kormány nyár közepén elfogadott 20 pontos élelmiszer-biztonsági akcióterve a Magyar Élelmiszerkönyv módosításával az élelmiszerek minőségét, valamint az ellenőrzéseket végző hatóságok személyi és technikai feltételeit is javítja. A Élelmiszerkönyv módosításával a magyar a legszigorúbbak közé lépett az Európai Unión belül. Az előírás szerint már csak a magasabb hústartalommal készülő termékek kerülhetnek forgalomba. Ez azt jelenti, hogy augusztus elsejétől a párizsinak és a virslinek legkevesebb 51 százalék hústartalommal kell rendelkeznie, a májasokban minimum 25 százaléknyi húsnak kell lennie, és a többi között emelni kell a nyári turistaszalámi és a krinolin hústartalmát is – előbbit legalább 65, utóbbit 55 százalékra.

Az államtitkár szerint az intézkedések 3-4 éven belül meghozhatják a kívánt eredményeket. A kettős élelmiszer-minőség kapcsán Zsigó Róbert hangsúlyozta: a silányabb termékek forgalmazása az európai közös piac problémája, amelynek mielőbbi megoldásához széles körű összefogásra van szükség. Hozzátette, hogy a fogyasztók érdekét védi a Brüsszelnek elküldött jogszabályi javaslat is, amely szerint a gyártóknak jelölniük kell, ha termékük a többi országtól eltérő minőségben kerül Magyarországra. //