Cégek jó hírneve a neten

„Olyan időket élünk, amikor egy-egy termékkel nehéz különbözni a versenytársaktól. Ezzel egy időben a törvényi szabályozás kihívásokat jelent, amellett sérülékeny a partnerkörnyezet, ráadásul erős nyomás nehezedik a vállalatokra abból a szempontból is, hogy tehetséges munkatársakat szerződtessenek. Egy cég jó hírnevét egyre inkább tekintik a vagyon részének, melyet különösen fontos megőrizni, mert növeli a cég üzleti értékét” – írja egyik tanulmányában Wendy Salomon, a Nielsen alelnöke, a reputációs kutatások irányítója.

Ebből a szempontból mind jobban előtérbe kerül az internet. Főleg márkás termékeket gyártó, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok vezetőinek érdemes elégedett vevőiket megnyerni arra, hogy pozitív véleményüket online értékelés formájában közzétegyék a neten. Olyan ügyfelek, akik kedvező tapasztalatokat szereztek, általában készséggel eleget tesznek ilyen kéréseknek.

Nemzetközi tapasztalatok szerint azonban lényeges, hogy a vállalatok aktívan lépjenek ebben az irányban, és kérjék, biztassák ügyfeleiket véleményük kinyilvánítására. Más érdeklődők, potenciális vevők ugyanis jobban hisznek egy semleges vevő szavainak, mint bármilyen ötletes reklámszövegnek.

Egy korábbi Nielsen-kutatás feltárta, hogy vásárlási döntéseikkel kapcsolatban a fogyasztók 90 százaléka bízik barátaiban, 70 százalékuk pedig az interneten található vevői értékeléseknek.

Mi a helyzet Magyarországon? Egy kutatás során a Nielsen feltárta, hogy a magyar fogyasztók többsége, 54 százaléka felment már olyan weboldalra, ahol vagy kifejezte pozitív véleményét, vagy részt vett valamilyen szolgáltatáshoz kapcsolódó vitában. Ez nagyjából hasonlít az 57 százalékos európai átlaghoz.

A magyar válaszadók 45 százaléka valamelyik közösségi oldalon aktivizálta magát, míg márkagyártó cég honlapján 21, kereskedelmi vállalatén pedig 14 százalékuk kommentált.

A magyarok legnagyobb arányban dicsérő vagy semleges hangvételű közléseket posztoltak, hasonlóan az európai átlaghoz.

Milyen válaszokat kaptak a magyar megkérdezettek az érintett gyártóktól, kereskedőktől vagy más internetező fogyasztóktól? Legtöbbjük udvarias és/vagy segítőkész tartalmút (54 százalék). De akadtak olyanok, akikhez udvariatlan/nem segítőkész válasz érkezett (8-8 százalék). Azonnali, illetve kései választ 18-18 százalékuk kapott, míg az ingyenes vagy kedvezményes vásárlás lehetőségét minden hatodik embernek ajánlották fel.

„A kommentjére kapott válasz alapján mennyire valószínű, hogy ön javasolja másoknak a választ küldő márkagyártó céget, illetve boltot, vagy újra vásárolni fog?” A magyar megkérdezettek 58 százaléka azt válaszolta, hogy bizonyos fokig segít a döntés meghozatalában egy ilyen válasz, míg egyaránt 21-21 százalék felelte azt, hogy „nagyon” vagy „semennyire”.