Business Dinner 2020: „Ilyen durva padlófékre nem kell még egyszer számítani”

Az idei Business Dinner beszélgetőpartnerei dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, Báldi András PhD, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Jaksity György, a Concorde elnöke és dr. Kozák Ákos, az Impetus Research business partnere voltak. A beszélgetés házigazdája Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője volt, az eseményt a hagyományokhoz híven Krizsó Szilvia moderálta.

Hermann
Zsuzsanna
ügyvezető-főszerkesztő
Trade magazin

Krizsó Szilvia
kommunikációs
tanácsadó

Megsérült biztonságérzet

Dr. Feldman Zsolt
államtitkár
Agrárminisztérium

Dr. Feldman Zsolt a válság kapcsán elmondta: erre a helyzetre senki nem volt felkészülve, hiszen arra eddig nem akadt példa, hogy 100%-ban bezárjanak a vendéglátóhelyek, vagy hogy hirtelen egy adott szektorból minden vásárló eltűnjön. Feldman Zsolt úgy fogalmazott, hogy az elmúlt két évtizedben hozzászoktunk ahhoz, hogy a termelési láncon keresztül valahogy mindig meg fogjuk kapni a termékeket, így most az eddig meglévő biztonságérzet sokakban sérült.

A járvány meglehetősen eltérően hatott az egyes kereskedelmi szektorokra. Dr. Kozák Ákos kiemelte: 2020-ban a naptárhatástól megtisztított kereskedelmi adatok alapján 7,2%-kal nőtt a kereskedelem március végén, ezen belül az élelmiszer 9,6%-kal, a nem élelmiszer 8,2%-kal növekedett, miközben az üzemanyag 8%-kal csökkent. Kozák Ákos rámutatott, hogy a hazai gazdaság első negyedévében erőteljes növekedés volt tapasztalható jelentős ágazati különbségekkel, s az élelmiszeripar számára kimondottan kedvező helyzettel.

Báldi András
tudományos tanácsadó
Ökológiai Kutatóközpont

Báldi András PhD, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója elmondta, a válság egyik fontos tanulsága az értékrendek átalakulása, hiszen akár az egészségügyet, akár az agráriumot nézzük, kiderült, mi kell nekünk valójában: együnk, igyunk és legyünk egészségesek. Ennek a ténynek az egyik nagyon fontos üzenete az, hogy az agrárium sokkal fontosabb, mint ahogy az a GPD-ben látszik, hiszen ez az életben maradásunkhoz szükséges ágazat.

– Az egész gazdaság nagyon specializált és a profitra van kiélezve: minden érkezzen meg pontosan, ne legyen elakadás az ellátási láncokban. Csakhogy nagyon kevés a puffer ebben a rendszerben, ezért, ha probléma van, például megállnak a kamionok a határon, a rendszer összeomlik. Ha nem lenne ilyen specializált, veszítene a profitból, viszont ellenállóbbá válna, veszélyhelyzetben is életben marad, ami megkívánja a vészhelyzeti tartalékok magas szinten tartását, vagy általánosabban fogalmazva a reziliencia növelését – hangsúlyozta Báldi András.

Jó intézkedések szűk mozgástérben

Jaksity György
elnök
Concorde

Jaksity György úgy látta, hogy akik időben elkezdtek foglalkozni azokkal a folyamatokkal, amelyek meghatározóak a koronavírus szempontjából világszerte, azok hónapok óta láthatták, hogy ez a válság pusztítóbb lesz, mint a nagy pénzügyi recesszió 2008–2009-ben. A Concorde elnöke szerint, amiben a COVID-19 különbözik minden eddigi válságtól, az az, hogy eddig sosem azért volt visszaesés a gazdaságban, mert a gazdasági szereplőknek önmagukat kellett korlátozniuk, tehát az egészségügyi, humanitárius, nagyon helyes felfogású döntéssorozat a gazdaság válságát mélyítette.

– A járvány okozta válság egyedisége miatt nem egyértelműen működnek azok a költségvetési és monetáris lépések, amelyek más válságoknál tapasztalhatóak, és pusztán a gazdaságból fakadó kereslet-visszaesést próbálják kompenzálni, amit nagyon nehéz véghezvinni, ha az emberek hónapokig nem utaznak, nem mennek étterembe vagy közösségi rendezvényekre. Ha ezeket mind összeadjuk, akkor a gazdaság elég jelentős részéről beszélünk, ahol nem 5-10%-os, hanem 80-90%-os visszaesés tapasztalható – fogalmazott Jaksity György.

A magyar kormány járványügyi helyzetben hozott döntései kapcsán Jaksity György elmondta: azok jó időben születtek, s más országok döntései hatását látva, ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve tudtunk tavasszal nekifogni a vírus elleni küzdelemnek. A Concorde elnöke ugyancsak pozitívnak látta a restrikciót követő, a fellépő gazdasági problémák megoldására tett lépéseket, ugyanakkor úgy vélte, több ember betegedett és halt meg az egészségügyi rendszer paralizálódása, mint a vírus miatt.

A gazdaságpolitikai intézkedéseiről Jaksity Györgynek az volt a véleménye, hogy noha a kormány helyesen ismerte fel, hogy drasztikusan és gyorsan kell lépni, csak nagyon korlátozott eszköztárral és mozgástérrel rendelkezett 2020 elején és tavaszán, s költségvetési oldalon nagyon kevés tartalékot tudott megmozdítani. A Concorde elnöke a kormány nyújtotta támogatások ellenére úgy vélte, a magyar kormánynak van európai viszonylatban a legkisebb mozgástere, mert a legkevésbé készült fel a krízisre, s ebből a szempontból mindegy, hogy ez egy világjárvány, vagy egy sima gazdasági válság.

– A konvergenciaprogram alapján, amit Magyarország is benyújtott az Európai Uniónak, jól látható, hogy 2020–2021-ben a magyar költségvetés az egyetlen, amely szigorítani kényszerül az európai országok között, mert nincs olyan lényegi tartalék a rendszerben, amivel stimulálni lehetne a gazdaságot. Természetesen vannak egyéb eszközei, például a hitelmoratórium, a különböző hitelgaranciák, a kisebb adócsökkentések, s még az átcsoportosításoknak is lehet pozitív szerepe, de ha ezeket összeadjuk, nettó módon Magyarország a legkevésbé van abban a helyzetben, hogy a gazdasági válsággal szemben költségvetési vonalon fellépjen és monetáris politikai szempontból sem sokkal nagyobb a mozgástere – hangsúlyozta Jaksity György.

Dr. Feldman Zsolt nem értett egyet azzal, hogy a magyar kormánynak kevés volt a mozgástere és az eszköztára a válság kezelésére. Mint rámutatott, a magyar bankszektor képes a hitelfizetési moratórium költségét viselni, és ez a lépés nem veszélyeztette a gazdaság működését, noha ez a 2000 milliárd forintot megmozgató lépés a GDP 4,5%-át teszi ki.

– Ami a kisebb beavatkozásokat illeti, akár a munkahelymegtartó, akár a vissza nem térítendő támogatások azt az eredményt hozták, hogy a magyar gazdaság – leszámítva a jellegénél fogva becsukni kényszerülő szektorokat – jól vészelte át az elmúlt időszakot. A kormány által párhuzamosan alkalmazott többféle eszköz gazdasági védőhálót hozott létre, ami nagyon sok hazai vállalkozás számára rendelkezésre áll – mutatott rá az Agrárminisztérium államtitkára.

Szükség van tartalékképzésre

Dr. Kozák Ákos
business partner
Impetus Research

A társadalmi hatásokat illetően az Impetus Research business partnere a TÁRKI egy nemrég készült felmérését idézte, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 18%-a jövedelemcsökkenésről számolt be, s közülük a leginkább a nagyvárosban élő, 40–59 éves korosztály volt érintett. A felmérésben részt vevők 7%-a vesztette el a munkahelyét a kutatást megelőző hónapban, s fontos ismérve a járványnak az is, hogy minden hetedik megkérdezett átélt valamilyen lelki problémát.

– Nem nagyon lehetett mit tenni, mert nem lehetett tudni, mi fog történni, de az biztos, hogy a bizonytalanság volt az úr, s az is kétségtelen, hogy nálunk nem közvetlen, hanem közvetett erőforrások álltak rendelkezésre a kialakult helyzet enyhítésére – fogalmazott dr. Kozák Ákos. Annak kapcsán, hogy számíthatunk-e második hullámra, dr. Kozák Ákos elmondta: a modelleket, szcenáriókat a világ legkitűnőbb szakemberei állították össze, de még ők is három különböző időpontot jósoltak az első hullám végét illetően.

– A modellek néhány millió mintával dolgoznak, és miután nálunk nem volt annyi eset, mint más országokban, ezért a nemzetközi helyzetet vetítették rá a magyarra, amit én nem tartottam megfelelő eszköznek– hangsúlyozta Kozák.

A klímaváltozásból eredő környezeti változásokról beszélve Báldi András rámutatott: a történelemben mindig voltak katasztrófák, s azt a tényt, hogy ezek egyre gyakrabban fordulnak majd elő, megjósolták a klímaváltozással és biodiverzitással foglalkozók.

– A tartalékképzésnek és a felkészülésnek arra, hogy baj lesz, állami, vállalati és magánszinten egyaránt bele kell épülnie a mindennapjainkba, mert lehet, hogy a jövőben egyik sorscsapás éri majd a másikat. A természet csodálatos: rendkívül gyorsan meg tud újulni, s az elmúlt hónapokban azáltal, hogy lelassult egy kicsit az élet, akár 50%-os levegőtisztulások is előfordultak, de ha visszaállunk a válság előtti helyzetre, sajnos a korábbi környezeti problémák is újra előjönnek.

Gyors pénzek a rendszerbe

A 25 milliárd forintos agrártámogatást illetően Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a különböző, egyes mezőgazdasági piacokon jelentkező krízisek kezelése területén évek óta jól működő gyakorlatukat alkalmazzák az agrárium területén most is, azaz vissza nem térítendő támogatásokkal gyorsan pénzt tesznek a rendszerbe, ezzel pedig képesek fenntartani a termelési kapacitásokat. A mostani többlettámogatási csomagból nyolcmilliárd forintot foglalkoztatotti létszámhoz kötve az élelmiszeripar szereplői számára biztosítanak, a többit pedig a mezőgazdasági termelő szektorok gazdaságai számára juttatják, elsősorban állatlétszámhoz, a nehézséggel küzdő ágazatban lévő növényi kultúra nagyságához vagy éppen foglalkoztatáshoz kötve a kapható támogatás nagyságát. Feldman Zsolt hozzátette, hogy az Agrárminisztérium ezen kívül meghirdet egy 80 milliárd forintos beruházási pályázati csomagot is, amelyből 50 milliárd forintért állattartó telepek korszerűsítésére lehet pályázni, 30 milliárd forintért pedig kertészethez kapcsolódó hűtőház, tárolókapacitások és üvegházfejlesztések finanszírozhatóak majd.

– Benyújtottunk egy krízisbiztosítási rendszert létrehozó törvényjavaslatot is, amely minden 20%-nál nagyobb jövedelemcsökkenés esetén egyfajta öngondoskodási biztosítási alapként működik majd a mezőgazdasági termelők számára – tette hozzá az államtitkár. A különadó kapcsán Feldman Zsolt rámutatott, hogy összegének jövő évi emelése az idei tört év egész évre számított összege, és a méltányos közteherviselést szolgálja a kormány szerint.

Arról, hogy mennyire fog visszaesni akár a világ-, akár a hazai gazdaság a járvány miatt, megoszlanak a vélemények. Krizsó Szilvia kérdésében úgy fogalmazott, 2021-ben a magyar kormány közel 5%-os növekedéssel számol, miközben az IMF 7,5%-os, a Bank of England pedig 15%-os GDP-romlást jósol. A Concorde elnöke kiemelte, hogy most egy olyan járványügyi helyzet gazdasági hatásairól beszélünk, amilyennel még nem találkoztunk, éppen ezért nem lehet felelősen bizonyosat mondani annak kimeneteléről.

– Jó lenne, ha csak 3%-kal esne vissza a magyar gazdaság, de az 5% reálisabb. Az sem mindegy, hogy melyik járványügyi pályával számolunk: ha csak ennyi volt, köszönjük szépen, és az élet visszatér eredeti medrébe, akkor könnyen elképzelhető, hogy kisebb visszaeséssel meg lehet úszni. Ha nem is egy újabb fellángolás, de egy újabb hullám miatt újabb korlátozások, újabb leállások jönnek a szolgáltatóiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a turizmusban, ami addigra nem is biztos, hogy egyáltalán be tud indulni, akkor teljesen kizárt, hogy az optimista jóslatok bekövetkezzenek, és akkor inkább a pesszimistáknak a legpesszimistább részén kell nézelődni – tette hozzá Jaksity György.

Jöhet a visszapattanás

Ami az előrejelzéseket illeti, dr. Kozák Ákos egy igen érdekes adatot osztott meg, amely szerint 2020 első negyedévében 3730-cal kevesebben haltak meg, mint 2019 ugyenezen időszakában, s emiatt egészséggazdasági szempontból a „szaldó egyelőre kedvező”. Az Impetus Research business partnere az Euromonitor előrejelzését idézte, amely szerint 2020-ban 4,3%-kal fognak esni a fogyasztói költések.

– A globális kiskereskedelmi ágazat visszaesése 2009-ben 3% volt, 2010-ben plusz 6%, tehát visszapattant egy év alatt. A magyar kereskedelmi és háztartási fogyasztás már 2007-ben elkezdett csökkenni, a kumulált vesztesége a háztartásoknak és a kiskereskedelemnek pedig gyakran két számjegyű volt a 2014-ig tartó hazai válságban, de vissza tudott pattanni. Ha lesz is második hullám, nem várható ilyen éles reakció, s addigra egészen bizonyosan elérhetővé válik valamilyen egészségügyi megoldás. Az Euromonitor szerint 1,5-0%-os globális csökkenéssel vagy növekedéssel kell számolnunk, de ez nagyon különböző intenzitással fogja érinteni az egyes szektorokat. Amíg például az élelmiszeripar növekedése két számjegyű is lehet, addig a háztartással összefüggő költségekben, az alkoholos italoknál lehetséges csökkenés. A McKinsey márciusi, globális jelentés szerint a retailszektor 10% körüli visszaeséssel számolt, de a vizsgált 15-20 szektorban a legkevésbé a retailszektor, a legnagyobb mértékben a repülőgép- és az üzemanyagszektor volt érintett (45-50%), ma pedig a 2020-as előrejelzések ennél optimistábbak a kiskereskedelmi szektort illetően – elemezte a helyzetet dr. Kozák Ákos.

Az élelmiszeripar, kiskereskedelem és agrárium jelenlegi és jövőbeli helyzetét elemezve Feldman Zsolt úgy vélte, az eddig megszerzett járványvédelmi tapasztalatokkal és egy lehetséges ellenszerrel nem kell még egyszer ilyen „durva padlófékre” számítani a gazdaságban. A szociális érintkezésnek jobban kitett szektorok újranyitnak, finommozgásokkal az összes kormányzat kordában fogja tudni tartani az ilyen típusú védekezési mechanizmust, ami gazdasági szempontból optimizmusra ad okot.

Báldi András elmondta: a jelenlegi pandémia egy apró mozzanatból indult, s 7%-kal vetette vissza a világgazdaságot. Hozzátette, hogy emellett egyre gyakoribbak a klímaváltozás okozta hőhullámok és aszályok.

– Nagy az esély arra, hogy lesz oltóanyag, de attól még jön a következő probléma. Nagyon sok a kiszámíthatatlanság a rendszerben, ha pedig egyszerre többféle járvány érkezik állatra, növényre, attól leállhat az egész agrárium, még COVID sem kell hozzá – mutatott rá Báldi András.

Átmenetinek indult, itt marad

A járvány hosszú távú gazdasági hatásaira reflektálva Jaksity György Einsteint idézte, aki azt mondta: „nem foglalkoztat a jövő, hiszen az úgyis mindjárt itt van”.

– Velünk van a jövő, most látjuk azt, hogy a válság hatására életbe léptetett, átmenetinek gondolt intézkedések hogyan fognak tartóssá válni. Nagyon sok rendezvény marad a virtuális térben. A munkavállalók többsége vissza fog menni a munkahelyére, de sokan a home office-t választják majd. Nagyon sok minden, ami átmenetinek indult, ittmarad, és átalakítja az életünket.

A járvány befolyásolja a digitalizációt. A bolt helyett a raktárak kerültek előtérbe, a fizikai boltok helyett az online rendelés. Ezekről a folyamatokról évek óta beszéltünk, de most már nem arról van szó, hogy pár év múlva, hanem arról, hogy pár hónap múlva hogy lesz. Egy idődimenziót léptünk pár hét alatt. A válság befolyásolja a kereskedelmet, az irodapiacot, a szolgáltatásokat… Máshogy fogunk ugyanannyit fogyasztani. A hosszú távú változások eddig is ebbe az irányba mutattak, csak felgyorsultak. A home office korábban marginális kérdés volt, ma új napirendi pont. Lehet vele munkaerőt, munkaidőt, közlekedést, irodabérletet spórolni, irodabérletet, s az ember úgy fog földrészeket váltani a munkahelyén, hogy közben ugyanabban a lakásban ül. A jövő itt van előttünk – sorolta a várható változásokat a Concorde elnöke.

Az átalakuló fogyasztói trendeket és szokásokat érintve Kozák Ákos úgy fogalmazott, hogy az események, amelyek be fognak következni akár üzleti, akár társadalmi szinten, nem passzív történetek:

– Mi magunk alakítjuk a jövőt, azaz a vállalatvezetők a gazdasági környezetet. A munkaerőpiacon hosszú távon az ún. szerződéses munkaviszony sokkal erősebb lesz. A településszerkezetben bekövetkező változások 20-30 éven belük átírják Magyarországot. 2051-re népességnövekedés csak a Balaton–Esztergom sávban található megyékben lesz, az ország maradék, 2/3 részén népességcsökkenés tapasztalható majd. A periferiális vidék szerepét veszti, eltűnik a következő 30 évben: a megyeszékhelyektől 30-50 km-nél messzebb lévő települések egyszerűen megszűnnek. Rövidebb távon ugyanakkor azzal számolhatunk, hogyha 2021-ben még nagyon erős a járvány, akkor azt a nagy alapterületű bevásárlóközpontok, értékesítési helyszínek erősen megérzik majd, miközben a diszkontok és a saját márkák erőre kaphatnak. Ha idén a harmadik és negyedik negyedévben is kitart a járvány, az elkölthető jövedelem jelentős része kicsúszik az emberek pénztárcájából, ami miatt a prémium vagy impulzív vásárlások ennek kárát szenvedik. Ami a fogyasztói magatartásban várható változásokat illeti, elkerülhetetlenül előtérbe kerül az omnichannel-koncepció, a márkák hosszú távon feltehetően felértékelődnek a bizalom miatt, s eljön majd a passzív kereskedelem ideje, amikor a hűtőgépek és mosógépek saját maguk rendelnek – összegezte dr. Kozák Ákos.

Versenyképesség vagy fenntarthatóság?

Ami a természeti környezet jövőbeli tendenciáit illeti, Báldi Jaksity Györggyel egyetértve úgy fogalmazott, a jövő itt van az orrunk előtt, és már most azoknak a céloknak megfelelően kellene lépni, amelyek a távoli horizonton vannak, különben sosem érjük el őket.

– Egy ideje megjelent a bolygó határai kifejezés, amelyet egy nemzetközi kutatócsoport fogalmazott meg. Most jelent meg egy tudományos-innovációs riport arról, hogy az Európai Unió hogyan teljesít a különböző területeken, s ennek első fejezete is erről szól, azaz arról, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Kutatók kiszámolták, hol tart most az emberiség fogyasztása. Nem meglepő módon már több bolygóhatárt is átléptünk.

Ezeket az adatokat országos szintre is le lehet bontani, s kiszámoltam, hogy Magyarországnak nagyon durva visszafogásokat kell tennie: a CO2– és CO2-ekvivalens kibocsátást negyedére, a foszfort a mostani 37%-ára, a nitrogént 22%-ára kellene csökkenteni 2050-re. Erre lenne szükség ahhoz, hogy olyan szinten fogyasszuk a természeti tőkét, ami még nem veszélyezteti a bolygót – hangsúlyozta Báldi András.

A hosszú távú, agráriumot és élelmiszer­ipart érintő tervezés kapcsán Feldman rámutatott arra a problémára, hogy az Európai Bizottság két stratégiát fogalmazott meg (Farm To Fork, biodiverzitás), s nagyon ambiciózus fenntarthatósági előírásokat támaszt és célokat tűz ki.

– Megjelent az Európai Bizottság EU-s költségvetési javaslata, ami az európai gazdaság COVID-kezelésére tesz javaslatot. Csakhogy, miközben a támogatás egyre kevesebb, a pénzek jelentős részét az európai mezőgazdaság struktúraváltására kellene költeni. Ebben a formában azonban ezek a források erre messze nem elegendőek, tehát termelési potenciálcsökkentést eredményeznek, miközben az Európába érkező, a harmadik világban megtermelt élelmiszerekre ezek a kritériumok nem vonatkoznak. Tehát miközben az Európai Bizottság az európai élelmiszer-termelést erős fenntarthatósági szemlélettel még a mostaninál is szorosabb keretek közé teszi, nem tudjuk megfogni a világ kezét, ez pedig nagyon éles konfliktust okoz, mert így leépítjük az európai élelmiszer-termelést, és kinyitjuk a kaput az összes többi kontinensről érkező élelmiszernek. Ez pedig egy komoly dilemma versenyképesség és fenntarthatóság között – emelte ki dr. Feldman Zsolt. //