Budapest olcsó, Bécs és Prága mégis népszerűbb

Míg Bécsben több mint kétszer, addig Prágában másfélszer annyiba kerül ugyanaz a hotelszoba 2011-ben, mint Budapesten. A verseny régóta tart a régiós hotelpiacon, mind az árak, mind kihasználtság, de leginkább a vendégek és a vendéglátóhelyeken eltöltött éjszakák számának tekintetében. A verseny jellemzően a fővárosok között zajlik, melyben Budapest továbbra is erős lemaradásban van Bécshez, és Prágához képest. De nem ez az egyetlen mutató, amiben egyelőre nem tudjuk felvenni a versenyt.

A nemzetközi tanácsadó cégek tapasztalatai szerint az európai régióban már látszik némi növekedés a hotelpiacon. Az úgynevezett EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régión belül azonban a nyugat-európai térség az, melyben a piaci hatások a pozitív irányba hatnak, míg a kelet-európai térségben a gazdasági fellendülés lassú beindulása, a közel-keleti, illetve az észak-afrikai térségekben pedig elsősorban a közelmúlt társadalmi és politikai problémái miatt mérnek átmeneti stagnálást illetve visszaesést. Magyarországnak, a statisztikai szempontból is mélypontnak számító 2009-es évhez képest, javult a megítélése és a kilátásai, ám továbbra is lassan és nehezen növekvő hotelpiaccal kell számolnia mind a befektetések, mind a várható forgalom bővülése tekintetében.

A hazai szállodák kihasználtsági adatait vizsgálva jól látszik az a trend, ami a válság által legjobban sújtott 2009-es év után következett, mégpedig a visszaeséshez viszonyított jóval lassabb, de némileg stabilnak látszó növekedés megindulása. A budapesti három, négy, illetve ötcsillagos szállodák kihasználtsága 2009-ben mélypontra került, de a máig elérhető statisztikai adatok szerint a folyamat irányt váltott, és egyelőre újra rátalált a növekedési pályára. Régiós versenytársaink azonban folyamatosan jobban teljesítenek nálunk. Bécset, Prágát, Budapestet összehasonlítva az látható, hogy jelentős eltérések vannak a kihasználtság tekintetében.

Míg tavaly decemberben Bécsben 2,2 százalékpontos növekedés mellett 72,6%-ra ugrott a szobafoglaltság , addig a múlt év utolsó hónapjában Prágában 0,7 százalékponttal javulva 53,5 %-os szobafoglaltságot mértek (mindkét esetben az előző évhez viszonyítva). Mindezek mellett Budapesten nemhogy javult volna a mutató, hanem 0,2 % ponttal még romlott is, így az elért 43,6%-os aránnyal lényegesen gyengébb a magyar főváros teljesítménye, mint a két versenytársé. Azonban az is jól látszik, hogy a jelentős szakadék nem is elsősorban Budapest és versenytársai között van, hanem Bécs rendelkezik hatalmas előnnyel a prágai és budapesti piacokhoz viszonyítva.

A Magyar Szállodaszövetség trendriportjából kiderül továbbá az is, hogy különösen elmarad a magyar főváros teljesítménye az átlagárak tekintetében a versenytársakétól. A bécsi szállodák átlagára 44,8 %-kal, a prágai szállodák átlagára pedig 12,4 %-kal haladja meg Budapestét. Eközben pedig mindkét versenytársunknál jobb a már említett szobafoglaltság is. Tehát vetélytársaink magasabb átlagáron arányában jóval több szobát tudnak kiadni. Egyéb lehetséges okok mellett, például a városok közötti megítélésben, a városképben, az infrastruktúrában, a turisztikai marketing hatékonysága, minősége között levő különbségekben lehet keresni a jelentős eltérések okát.
A vendégéjszakákat és a vendégek számát vizsgálva, az egyik legjelentősebb versenytársunkhoz, Prágához viszonyítva a hazai mutatókat, továbbra sem tudunk javulást felmutatni. Sőt, egyes időszakokat tekintve tovább is nőtt a különbség a két főváros vendégforgalma között.

Míg Prágában 2008-ban több mint 12,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, addig Budapesten ennek alig felét alig több mint 6 milliót. A 2009-es a válsággal leginkább sújtott évben, a visszaesés ugyan arányaiban hasonló méretű volt mindkét város esetében, 2010-re Prága jóval gyorsabban növekedett. A tavalyi év végi adatok szerint Prágában, éves szinten, újra 12 millió fölött van a vendégéjszakák száma, ami a 2008-as adat 98,5%-a, míg Budapesten ugyanez a mutató nem éri el a 6 milliót (5,8 millió), amivel a 2008-as szintnek csak a 96,3%-át tudta teljesíteni a város.

A korábban említett december havi adatok mellett, az éves mutatókban is jól meglátszik a különbség mind a szobafoglaltság, mind az átlagárak tekintetében. Az adatok szerint 2010-ben a szobafoglaltság Bécsben (73 %) 15,3 százalékponttal, Prágában (62.2 %) 4,5 százalékponttal volt magasabb, mint Budapesten. Emellett a bécsi szállodák nettó átlag szobaára 2010-ben 91,4 euró volt, ami a már említett 44,8%-kal magasabb értéknek felel meg, míg a prágai szállodák nettó átlag szobaára 70,9 euró pedig 12,6 %-kal múlta felül a magyar fővárosban mért szintet.

Budapest szállodáinak teljesítménye azonban lényegesen meghaladta az országos átlagot. A főváros szállodáinak 2010 évi átlagos szobafoglaltsága 52,8% volt, ami 8%-kal magasabb az országos átlagnál, míg a bruttó átlag szobaára (17 439 Ft) 22,5%-kal, az átlagos REVPAR mutatója (9208 Ft) 44,4%-kal haladta meg az országos átlagot. A szállodák átlagárának, REVPAR mutatójának, árbevételének alakulását 2010-ben az euró/forint árfolyam – ami átlagosan 275,42 Ft volt – nem segítette, miután az 1,8 %-kal erősebb volt a 2009 évi átlagos 280,57 Ft-nál.

Egy sokatmondó összehasonlítás alapján jól látható, hogy alapvető minőségében és hozzátartozó szolgáltatásaiban azonos, az Intercontinental szállodalánchoz tartozó hotelek szobaárai milyen mértékben térnek el egymástól a régió egyes országaiban. A 2011 június végén vizsgált, 2011 november 20-ára vonatkozó alap és executive szobák esetében a bécsi árak jóval meghaladták a budapesti árak kétszeresét, míg Prágában nagyságrendileg másfélszeres az átlagos szobaárak közötti szorzó magyar fővároshoz képest. A versenyt jól láthatóan Bukaresttel és Varsóval tudjuk csak felvenni, ám vélhetően a főváros adta, a budapesti Intercontinentál egyes prémium szobáiból is megtekinthető, világviszonylatban is különleges látkép miatt, a legdrágább szobák listáját mi vezetjük.

A jövőbeni fejlesztéseket tekintve, a májusban megrendezésre került Real Vienna egyik a régió szállodapiacáról szóló panelbeszélgetésén elhangzott piaci várakozások szerint Prágában egy jó időre (egyes vélemények szerint a következő 10 évben) nem lesz több szállodafejlesztési projekt, míg Budapesten a már folyamatban lévő néhány hotelt leszámítva, jelentős projekt előkészületeiről nem igazán hallani. A legjelentősebb, még mindig folyamatban lévő fejlesztés a Palazzo Klotild a Váci utca és az Erzsébet híd találkozásánál, ami az idei évre várt átadással szemben, a külső szemlélőként is látható jelek szerint 2011-ben már biztosan nem nyitja meg kapuit. Az Erzsébet híd túloldalán pedig még mindig vár az átadásra a már teljesen elkészült Rácz Hotel & Thermal Spa – írja a portfolio.hu.