Budapest lett Kelet-Közép-Európa 5. legnépszerűbb logisztikai helyszíne

A Prologis, Inc., a világ vezető ipari ingatlan vállalata a mai napon nyilvánosságra hozta legújabb kutatását, amely bemutatja a közép- és kelet-európai régió legkeresettebb logisztikai helyszíneit. Budapest az ötödik helyen végzett a felmérésben, 2013 óta pedig négy helyezést lépett előre az európai top 100-as ranglistán.

Az öt legnépszerűbb helyszín a régión belül egyenletesen oszlik el, mindegyik más-más országban található, amely hűen tükrözi a logisztikai szektor kelet-közép-európai terjeszkedését az utóbbi években. Lodz és Lengyelország középső területe a régió legvonzóbb helyszíne. Ezt követi Isztambul (Törökország), Prága (Csehország), Bukarest (Románia), majd Budapest (Magyarország).

Ezek az eredmények egy szélesebb körű kutatás (Logisztikai ingatlanhálózatok bővítése) részét képzik, amelyet a Prologis az Eyefortransporttal karöltve végzett el.

A 2013-as jelentésben foglaltakhoz képest Kelet-Közép-Európa érte el a legnagyobb fejlődést, köszönhetően annak, hogy a vizsgált 10 piaci régióból kilenc javított a pontszámain. Összességében nyolc kelet-közép-európai helyszín jutott be a legjobb húsz közé a 2013-as néggyel szemben.

Az alacsony költségek Kelet-Közép-Európában meghatározó jelentőséggel bírnak – a régió piacai uralják a ranglistákat munkaerőköltség és ingatlanpiaci költségek kategóriákban. Ha munkaerőköltség szempontból rangsoroljuk Európában a logisztikai helyszíneket, akkor a legjobb 10 közül 8 Kelet-Közép-Európában található. Az ingatlanpiaci költségek szempontjából pedig a legjobb húszból 13 található a régióban.

A kelet-közép-európai piacok fellendülése a nyugat-európai piacok kárára valósult meg. A legnagyobb visszaesést Liege, Párizs, Brüsszel, Madrid és Közép-Németország szenvedte el. Még a Frankfurthoz és Amszterdamhoz (Schiphol) hasonló légiközlekedési csomópontok is veszítettek versenyképességükből. A jelentés szerint ez főként a helyszínek alacsony „rendelkezésre álló munkaerő” és „munkaerőköltségek” pontszámainak köszönhető.

Hollandia délkeleti részén, a német határhoz közel fekvő Venlo logisztikai piac továbbra is Európa messze legvonzóbb helyszíne, 2013 óta változatlanul. Venlo a 11 helyszíni követelményből 9 esetben kiemelkedő pontszámot ért el, különösen ami a „rendelkezésre álló földterület”, a „közúti megközelíthetőség”, a „szállítási költségek”, valamint a „jogszabályi környezet” kategóriákat illeti.

A második helyezett Rotterdam, a nyugat-hollandiai régió legjelentősebb kikötője, míg a harmadik az Antwerpen és Brüsszel által lefedett terület Belgiumban, amelyet szorosan követ a közép-brabanti és kelet-brabanti régió Hollandia déli részén.

Az öt vezető Benelux piac után a legjobb 10 közé még a németországi Düsseldorf, illetve a közép-lengyelországi térség, az Antwerpen-Hasselt régió, valamint Isztambul és Köln jutott be.

A Logisztikai ingatlanhálózatok bővítése felmérés választ ad a logisztikai ingatlantulajdonosokat és -bérlőket ezekben a strukturális változásoktól terhes időben leginkább izgató kérdésekre. Az európai ellátási láncok újraszerveződése és az e-kereskedelem fellendülése azt eredményezi, hogy egyre nagyobb az igény a modern, hatékony elosztóhálózatok kialakítására a régióban.

Összesen 216, a kiskereskedelemtől az autóiparon át a gyógyszerészetig, számos különböző szektorban működő logisztikai ingatlanbérlő értékelt 100 elosztó központot 11 kritérium alapján:

A bérlők előnyben részesítették a gazdasági hálózatokhoz való közelséget, az alacsony költségeket (szállítási- és ingatlanköltségek egyaránt) és a képzett munkaerő rendelkezésre állását.

A jövőben az elérhető munkaerő lesz a helyszínválasztás legmeghatározóbb tényezője. Ez azonban jelenleg országonként és régiónként eltérő. Általánosságban elmondható, hogy az északi és nyugat-európai, illetve egyesült királyságbeli területeken rendkívül fontos, míg az európai perifériákon kevésbé számottevő tényező az elérhető munkaerő. Európában mindenütt nehézséget jelent ugyanakkor a jól képzett és tapasztalt munkaerő felkutatása.

A világkereskedelemhez, a kiszervezhetőséghez és az infrastrukturális fejlesztésekhez hasonló tényezők általánosságban jelentősebb szerepet töltenek be a döntéshozatal során, mint a ciklikusan változó tényezők, így például a gazdasági fejlődés és a fogyasztás növekedése. Két olyan faktor, amelynek 2013-ban még alig tulajdonítottak jelentőséget, mostanra sokkal nagyobb hangsúlyhoz jutott: ezek a fenntarthatóság és az e-kereskedelmi tervezhetőség. A fenntarthatóság különösen fontossá vált a márkaérzékeny ügyfelek, például a kiskereskedők és fogyasztási cikkek viszonteladói körében. Az e-kereskedelem az elmúlt években robbanásszerűen fejlődött és ez a tendencia a jövőben várhatóan csak még hangsúlyosabbá fog válni.

Kemenes László, a Prologis magyarországi alelnökének nyilatkozata szerint „a felmérés létfontosságú, mivel a segítségével könnyebben megérthetjük ügyfeleink jelenlegi és jövőbeli disztribúciós igényeit az egyre jobban megszilárduló magyarországi piacon. Örömmel tölt el minket, hogy Magyarország az elmúlt három évben előrébb jutott a ranglistán, ugyanakkor továbbra is számos növekedési lehetőséget látunk a kelet-közép-európai piacon.”

„A logisztikai vállalatok folyamatosan arra törekednek, hogy az elosztási stratégiáik optimalizálása révén a lehető legalacsonyabb költségek mellett biztosítsák az elképzelhető legmagasabb szolgáltatási minőséget. Az európai piacot a hosszú távú trendek uralják, így például a gazdasági hálózatok közelsége, a munkaerő rendelkezésre állása, valamint a konszolidáció. A Budapesthez hasonló logisztikai folyosók és a jelentősebb nagyvárosok foghíjkitöltő beruházásai látják majd előnyét ennek a trendnek.”

„Az eredmények azt mutatják, hogy kiváló helyzetben vagyunk ahhoz, hogy kielégítsük a keresletet Európa legvonzóbb logisztikai piacain.”