Budapest Bank: további felfutást hozhat a Növekedési Hitelprogramban az utolsó negyedév

Minden hatodik kis- és középvállalkozás fontolgatja még, hogy hitelt igényel a jegybank Növekedési Hitelprogramjában (NHP) az utolsó negyedévben – derül ki a Budapest Bank kutatásából . A program második fázisában bevezetett változások szélesítették a hitelre jogosultak körét: a hitelezett vállalkozások negyede ennek köszönhetően jutott hozzá a forráshoz, az új uniós pályázatok kiírása pedig további lendületet adhat a programnak. A Budapest Bank továbbra is aktív résztvevője az NHP-nak: a második fázisban kihelyezett teljes hitelösszeg hetedére a bankcsoportnál kötöttek szerződést a vállalkozások.

Nőhet még az igénylések száma a hátralévő három hónapban

A Budapest Bank kutatása szerint az év hátralévő részében a kkv-k 6 százaléka biztosan tervezi még hitel vagy lízing igénylését a jegybank hitelprogramjában, további 11 százalék pedig fontolgatja a részvételt. A hitelfelvételt tervezők kétharmada 5 és 50 millió forint közötti összegre, 83 százaléka beruházási- vagy forgóeszközhitelre fogja benyújtani igénylését.

„Sok vállalkozás kivár beruházásaival az új uniós pályázatok kiírásáig, és ez várhatóan tovább élénkíti majd a második szakaszban amúgy is megnövekedett hiteligényléseket. Tovább árnyalja a képet, hogy a vállalatok közül egyre többen számítanak új NHP szakasz indulására, illetve hogy időközben számos más beruházás- és forgóeszköz-finanszírozási lehetőség – köztük az EXIM Exportélénkítési Hitelprogram – is elérhetővé vált. Összességében visszafogott hajrára számítunk az utolsó negyedévben” – mondja Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.

Az uniós pályázatok iránti várakozást támasztja alá a kutatás is: az NHP igénylést tervezők 33 százaléka EU-s forrás bevonását is tervezi a következő 12 hónapban. Az NHP2 utolsó hónapjaiban számos cég repetázna is: az igényelni szándékozók 14 százaléka már kapott valamelyik fázisban a hitelből.

Élénkülést hoztak a második szakaszban bevezetett változtatások

A hitelprogram második felvonásában bevezetett módosítások szélesítették a jogosultak körét: a hitelezett cégek negyede ezek miatt tudott bekerülni a programba. A változások közül leginkább a forgóeszközhitel futamidejének növelése (30%), valamint a lízing bevonása (26%) hatottak pozitívan. Az is a jelenlegi etapban hitelezettek számát növelte, hogy számos cég – a kutatás szerint az igénylők harmada – csak a második szakaszra készült el beruházási tervével.

A Budapest Bank csoport a program második fázisában szeptember végéig 56,1 milliárd forint értékben kötött szerződést, így november óta a bankcsoport helyezte ki az összes NHP2 forrás minden hetedik forintját (14 százalékát). A Budapest Bank kkv-kra fókuszáló vállalati üzletága a kihelyezett keret több mint 40 százalékáról a pénzintézet számára stratégiai fontosságú agrárszektorban működő cégekkel állapodott meg, átlagosan 69 millió forintos hitelösszegre. A bank külön figyelmet fordít a legkisebb vállalkozásokra is: a mikrovállalati szegmensnek eddig 1,3 milliárd forintot folyósítottak, itt 9 millió forint volt az átlagos összeg. A bankcsoporthoz tartozó Budapest Lízing és Budapest Autó az elsők között kezdték értékesíteni konstrukciójukat a jegybanki program keretében: a Budapest Lízing jelenleg megközelíti a 10 milliárd forintos szerződött összeget, míg a Budapest Autó közel 3 milliárd forintra kötött megállapodást.

A kkv-k ötödét mozgatta meg eddig a program

A kutatás szerint az MNB hitelprogramjának két üteme során eddig a hazai kkv-k 21 százaléka fordult hiteligényével a pénzintézetekhez, és 10 igénylőből 8 hozzá is jutott a forráshoz. Az igénylő cégek legnagyobb arányban a 700 millió és 10 milliárd forint éves nettó árbevétellel rendelkező, 10-49 főt foglalkoztató, Közép-Magyarországon tevékenykedő cégek közül kerültek ki.

A felmérés szerint az NHP teljes időtartama alatt hitelhez jutók több mint fele új beruházási, illetve forgóeszköz hitelt vett igénybe. Részletesebben vizsgálta a kutatás a beruházási hitelt vagy lízinget kapott vállalkozásokat: ezek kétharmada eddig halogatott fejlesztéseket valósított meg, 21 százalékuk már elkezdett beruházásra, 17 százalékuk pedig korábban nem tervezett beruházásra fordította a pénzt. A legtöbben gépeket és tárgyi eszközöket szereztek be (56 százalék), illetve ingatlanvásárlásra és építésre fordították a forrást (28 százalék).

A megvalósított beruházástól a vállalatok 90 százaléka vár árbevétel-növekedést: az esetek felében 1-5 százalék közötti eredménynövekedést, de akadtak olyan válaszadók is, akik a hitel lehívásával másfélszeres bevétel növekedéssel kalkulálnak.

Azon vállalkozások, amelyek eddig egyik szakaszban sem éltek NHP igényléssel, leggyakrabban azzal indokolták döntésüket, hogy nem terveznek beruházást (27 százalék), vagy ha igen, saját forrásból valósítják meg a terveiket (26 százalék). Többen a kedvező kamatkörnyezet ellenére ódzkodnak az eladósodástól (26 százalék).

A kutatás adatai szerint az NHP eddig nem generált jelentős bankpiaci versenyt, hiszen tízből kilenc kkv csak azt a pénzintézetet kereste fel, és ott is kapta meg hitelét, ahol az elmúlt egy évben a számlaforgalmának legnagyobb részét is bonyolította. Mindössze a forráshoz hozzájutók 5 százaléka vallott úgy, hogy több pénzintézethez is betért NHP igényével.