Bross Péter: megvennék a drágább mézet, ha tudnák, honnan való
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a harmadik országokból származó mézek nagy része hamis, ezért az unióban szívesebben vásárolnának a fogyasztók olyan termékeket, melyeken pontosan feltüntetik a méz származási országát.
„Az Európai Unió feleannyi mézet termel, mint amennyit elfogyaszt, 220-230 ezer tonna mézet kell behozni a harmadik országokból”
– mondta az InfoRádióban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Megjegyezte: vannak olyan tagországok, mint Románia, Bulgária, Magyarország vagy Spanyolország, ahol többet termelnek a méhészek, mint amennyi belföldön elkel. A magyar méhészek az általuk eladott méz négyszeresét termelik, ezt az unió piacán kellene eladni.
Az uniós fogyasztó azonban nem tudja, hogy az üvegben milyen méz van. A nyugat-európai mézkiszerelőknek a jogszabály alapján elég azt ráírni a méz eredetére, hogy EU és nem EU méz keveréke, ha kettőnél több országból származik. Eközben a politikusok és a méhészek meggyőződése, hogy ha az uniós fogyasztó tudná, hogy az üvegben uniós méz van, akkor biztosan azt választaná a harmadik országok méhészeivel szemben.
Ma már minden mézfogyasztó tudja, hogy a méhek, a beporzók nélkülözhetetlenek az életünkben, nekünk egyedüli árbevételünk a méz eladása. Bross Péter szerint ha ezt nem tudjuk nagyban értékesíteni az olasz, a francia, a német kiszerelőknek, akkor tönkremegy a nagyobb kitermelő országok méhészeti ágazata.
A harmadik országokból érkező mézkeverékek ráadásul nem is érik el a magyar méz színvonalát, ilyen értelemben rontják a mézek iránti bizalmat. Főleg az Ázsiából, Dél-Amerikából, Ukrajnából érkező mézek minőségével van baj. Az Európai Unió 2016-ban végzett egy vizsgálatot, melyben több ezer mézmintát vizsgáltak meg, és kiderült: a harmadik országból érkező mézek 30 százaléka, 60-70 ezer tonna nem felel meg az előírásoknak, vagyis hamis.
Ezt hiába állapította meg az Európai Unió illetékes bizottsága, semmi sem történt azóta. Ráadásul azt a pici esélyt sem adják meg a szakmának, hogy legalább az üveg alapján döntsön a vásárló, hogy két-három euróval olcsóbban vesz kínai vagy ukrán mézet, vagy egy Európai Unióban termeltet, kicsit drágábban. Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére.
Kapcsolódó cikkeink
Nagy István: a rendszeres mézfogyasztás az élhetőbb jövőért tett lépés
A rendszeres mézfogyasztás az élhetőbb jövőért tett fontos lépés –…
Tovább olvasom >Elindult a mézfogyasztást ösztönző kampány
Elindult a mézfogyasztást népszerűsítő idei kampány, amelynek középpontjában a hársméz…
Tovább olvasom >Egy, két, hárs – hársmézet népszerűsítő kampány indult
A téli időszak kedvelt immunerősítője, a hársméz áll az idei…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest
Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 harmadik negyedévében a…
Tovább olvasom >Állatfeldolgozás 2024-ben: Növekvő sertés- és baromfivágások, csökkenő szarvasmarha- és juhfeldolgozás
2024 első három negyedévében vegyes eredményeket mutattak a magyar vágóhidakon…
Tovább olvasom >Lakásfelújítás: új lehetőség a SZÉP-kártyával
A kormány döntése értelmében 2025-től a SZÉP-kártyán rendelkezésre álló összeg…
Tovább olvasom >