Brazília kiemelkedik latin-amerikai piacaink közül

Közép- és dél-amerikai agrárpiacaink közül Brazília a legjelentősebb, Mexikó és Chile előtt. Külkereskedelmünk egyelőre deficites, de az utóbbi időszakban exportunk ígéretesen fejlődik. Az USA által szélesebbre tárt kapu a magyar hústermékek előtt kedvező hatással lehet a Latin-Amerikába irányuló exportunkra is.

Latin-Amerika az amerikai kontinens főként spanyol és portugál nyelvű országainak összefoglaló, de nem földrajzi alapú megnevezése. Földrajzilag magában foglalja (északtól dél felé haladva) Mexikót, Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint Dél-Amerikát.

Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.

Agrárgazdasági aspektusát nézve az amerikai kontinens egyelőre nem tekinthető fajsúlyos piacnak. Exportunk 83-84 százaléka az Európai Unió fizetőképes piacaira irányul. Külpiaci palettánk szélesítése azonban elemi érdekünk, ennek a törekvésnek a lenyomata az úgynevezett Keleti Nyitás politikája, de átvitt értelemben törekszünk más alternatív piacokon is megvetni a lábunkat. Ennek a törekvésnek az egyik örömteli és komoly perspektívát kínáló fejleménye az ez év közepén született amerikai döntés (lásd keretes írásunkat), mely szélesre tárja a kaput a magyar hústermékek USA-beli térnyerése előtt. Az USA ugyan nem, vagy csak érintőlegesen kapcsolódik a latin-amerikai közösséghez, mégis reménykedhetünk abban, hogy a „zászlóshajó-effektus” e tekintetben is működik. Az USA piacaira bevezetett magyar hústermékek más, latin-amerikai országok számára is vonzóvá válhatnak. Ebben számítunk a diaszpórában élő és rokoni kapcsolataikat ápoló külhoni magyarokra is.

Termékek kerülővel

Latin-Amerikát nem vesztve szem elől, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a teljes amerikai kontinenst nézve sem jelentős a magyar agrárkivitel nagyságrendje. Jóllehet agrárexportunk 2013-ban átlagon felüli mértékben, mintegy 15,8 százalékkal bővült az amerikai kontinensen, ami a dinamikusan fejlődő piacok körébe emelte a térséget, a nagyságrenddel nem lehetünk elégedettek. A 48 972 ezer euróról 56 687 ezer euróra növekvő kivitelünk ugyanis a 8,1 milliárd eurós magyar agrárkivitelhez viszonyítva mindössze 0,7 százaléknyi piacot jelent.

Hozzá kell azonban tenni, hogy mindez a statisztikai módszertan szűrőjén keresztül értendő, hiszen igen jelentős élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékkör érkezik Dél-Amerikából az EU tengeri kikötőibe úgy, hogy az adott uniós tagország úgymond azt belföldiesíti, és ezt követően kerül, feltételezhetően kellő felár kíséretében, a származási ország feltüntetése nélkül a magyar piacra. A másik közvetett csatornát pedig a multinacionális kiskereskedelmi láncok jelentik, ahol a központ döntése határozza meg a beszerzési politikát, a feldolgozókapacitások, valamint a csomagoló- és kiszerelőrészlegek telepítését.

Ilyen termékek példának okáért a ma zömmel Romániából, Szlovákiából és Svájcból érkező szója és szójapellet, jóllehet az utóbbi két ország tengerparttal nem rendelkezik. De ilyen a brazil és mexikói kávé, kakaó és mangó, hogy az EU legjelentősebb baromfihús-beszállítójaként megnevezhető Brazília baromfiipari termékeiről ne is beszéljünk.

Például a kávé…

Álljon itt egy-két példa az elmondottak igazolására. A nyerskávé-importunk zöme 2012-ben a kávétermeléséről nem különösebben híres EU-15-ök országcsoportjából érkezett. Németország 12 300 tonna mennyiségben szállított nyers kávét a magyar piacra, Hollandia 360, Olaszország pedig 426 tonna mennyiséget. Ezzel szemben Brazíliából 34, Costa Ricából 7, Guatemalából pedig 10 tonna érkezett a magyar piacra. Nehezen hihető, hogy a klímaváltozás ilyen gyors változásokat hozott volna a tőlünk északabbra fekvő német és holland termőtájakon.

A pörköltkávé-import alakulása még szélsőségesebb torzulásokat mutat, ugyanis a 2012. évi 14 573 és a 2013. évi 12 934 tonnás pörköltkávé-importunk 99, illetve 99,9 százaléka az EU-28 belső piacáról származik. Legjelentősebb pörköltkávé-szállítónk a szomszédos Szlovákia, ahonnan 8174 tonna, azaz az import 63 százaléka származik. A maradékon Németország, Olaszország, Ausztria osztozik. Jóllehet a kávépörköléshez érteni kell, így nem is szúr szemet, hogy pörkölt kávé Latin-Amerikából nem is érkezik a magyar piacra.

Brazília, Mexikó és Chile az élen

A fentiek előrebocsátásával érdemes szemügyre venni, hogy mit mutat a statisztika a magyar–latin-amerikai relációt illetően.

Ha az USA-t nem számítjuk ebbe a körbe a maga 34,4-ről 39,4 ezer euróra növekvő exportpiacával és az onnan származó, 30,6 és 38,2 ezer eurós import nagyságrendjével, akkor a latin-amerikai országok közül Brazília emelkedik ki mind export, mind import tekintetében. Ráadásul a magyar kivitel 2013-ban 16,3 százalékos fejlődést mutatott, míg a brazíliai import jelentősen, mintegy egyharmaddal visszaesett. Export-import szaldó tekintetében azonban még így is bőven deficites a két ország közötti agrártermék-kereskedelem.

Brazílián kívül a magyar agrárexport tekintetében említésre méltó piac még Mexikó, Chile, Kolumbia és Uruguay, valamint Venezuela. Kiváltképp ez utóbbi kapcsolat fejlődött dinamikusan 2013-ban, hiszen kivitelünk közel megtízszereződött, amit italexportunk meglódulásának és cukorkaexportunk bővülésének köszönhetünk. Latin-amerikai importforrásaink sorában is Brazília viszi a prímet, jóllehet egyharmaddal visszaesett az importérték 2013-ban. Számottevő importforrás még Mexikó, Chile és Kolumbia, ámbár Kuba az egyszeri, 9,5 millió eurós cukorszállítmányával a második legjelentősebb térségbeli piacunkká vált 2013-ban.