BrandFestival: trendek, amik a jövőt formálják

Disney és Netflix

A BrandFestival idei programjának célja, a Viselkedéstudomány (viselkedés-közgazdaságtani/pszichológiai) jelenségek márka-szintű bemutatása, nemzetközi szinten jegyzett „sztárelőadók” és a hazai „vállalatvezetők” társaságában, interkulturális közegben. 

Daniel Kahneman, Dan Ariely, Robert Cialdini, Roger Dooley, Richard Thaler, Cass Sustein – a viselkedési közgazdaságtan kiemelkedő képviselőinek munkái nyomán, a szakterület néhány évvel ezelőtt valósággal berobbant a köztudatba, a közgazdaságtudomány főáramlatának részévé vált, népszerűsége, térnyerése töretlen, sőt exponenciálisan növekszik. 

A „fogyasztói döntések” mögötti valódi motivációk megértésében segít a viselkedési-közgazdaságtan, amely mára egyre nagyobb teret kap az üzleti döntéshozatal és a reklámkészítés gyakorlatában. A tudományterület eredményei számtalan lehetőséget biztosítanak a marketing- és kommunikációs szakemberek számára, hogy a fogyasztók viselkedését befolyásoló eszközökkel éljenek és növekedési pályára állítsák a márkájukat. 

Olyan ismert márkák alkalmaznak viselkedéstudománnyal foglalkozó szakembereket, mint a biztosítási iparág Revolutja-ként emlegetett Lemonade, a Spotify, Facebook, Instagram, Netflix, Apple, a World Bank, az Amazon, a Headspace, a Disney parkok és a Disney+. Idén a BrandFestival-on megosztja gondolatait többek között Daphne Cheung, a The Walt Disney Company (Disney+) adattudósa és Lauren Kelly, a viselkedés-pszichológia világhírű szakértője. 

A Walt Disney jelenleg a világ egyik legjelentősebb szórakoztatóipari vállalata. Számos kasszasikerfilmet készítenek minden évben, a főhősök szereplőiről mintázott figurák és játékok uralják a kereskedelmet, emellett pedig a televíziózásban is meghatározó szerepet játszanak. 

Daphne, jelenleg a Disney+ adattudósa, aki a gépi tanulás és az adatvezérelt technológiák segítségével erősíti streaming-márka piaci jelenlétét. A Disney-parkokra, filmekre és a Disney+, feltörekvő streaming-szolgáltatóra fókuszálva mutatja be, hogy miként tökéletesítik a keresőalgoritmust, és miként alkalmazza a viselkedési közgazdaságtan legújabb eredményeit a média álomgyár. (Létezik olyan iparági kutatás, amely szerint vannak, akik évente 187 órát töltenek el azzal, hogy keresnek valamit a Netflixen. Elvileg erre a problémára lettek kitalálva azok az algoritmusok, amelyek folyamatosan próbálják kitalálni az ízlésünket és igyekeznek kedvünkre való tartalmat ajánlani.) 

 A Mickey egeres cég nemrég egyes alkotásainál bevezette a Disney Plus Premiere Access nevezetű megoldást: a mozis bemutatóval együtt a Disney+-ra felkerülő tartalmakhoz az előfizetői díjon felül további összeg befizetésével férhettek hozzá az amerikai nézők, amely kategóriába a Fekete Özvegy, a Szörnyella és a Dzsungeltúra is beletartozik. Scarlett Johansson, a Fekete Özvegy főszereplője be is pöccent, amikor kiderült, hogy a Disney ugyanazon a napon tette elérhetővé a filmet a Disney+ alkalmazáson, mint amikor a mozikba is megérkezett. Scarlett szerint azért bukta a film bevételei után járó milliós bónuszait, mert a cég a Disney+ felületén keresztül szinte ingyen kínálta a mozit a nézőknek. Mindezért 50 millió dolláros kárterítést követel – korábban általában 90 és 120 nap közötti időszakban kizárólagos vetítési jogot élveztek a mozik. A színésznőnek nem kenyérre kell ez az összeg, hiszen vezette az amerikai Forbes 2018-as és 2019-es legjobban kereső színésznők listáját. Az adózás előtti vagyona 2019 júniusáig 56 millió dollárra rúgott. 

Bár az indulásakor még akár úgy is tűnhetett, hogy a The Walt Disney Company saját streaming-szolgáltatása nem lesz képes komoly konkurenciát jelenteni a Netflixnek, hamar rácáfoltak ezekre a teóriákra. Sőt, egyes iparági szakértők manapság már úgy vélekednek, hogy 2026-ra a Disney+-nak több előfizetője lesz, mint Reed Hastingsék jelentősen korábban indult szolgáltatásának.