Bővülő online piacterek

A magyarországi e-kereskedelem két évtizedes múltjában talán a 2019 volt az első olyan év, amikor a legtöbb nemzetközi trend vagy annak megfelelő változás idehaza is megmutatkozott. Az online kiskereskedelmi termékértékesítés volumene 15% körüli bővülést hozott, a húzó-, illetve leginkább növekedő szegmensek a műszaki cikkek piacán kívül a ruházati, illetve a barkács- és lakberendezési termékek voltak, ezek mögé pedig fel tudott sorakozni az FMCG is.

Nagy Sándor
elnök
Ecommerce
Hungary

A teljes kereskedelmi szektor kiemelkedő növekedésének egyik jelentős ösztönzője mindenképp a lakossági fogyasztás növekedése volt: az átlagos családi kassza gazdagodása több költést engedett olyan területeken is, ahol eddig nem (prémium tartós fogyasztási és élvezeti cikkek), és ezt kihasználva a kereskedők nagyon gyorsan ráugrottak a piacra: az új webáruháznyitások jó része ezekre a termékkörökre épült. A már meglévő vállalkozások forgalomnövelésének pedig elengedhetetlen része lett a választék bővítése, illetve a vásárlási gyakoriság növelése.

Lassan terjed csak a többcsatornás modell

Csakúgy, mint a világban, idehaza is 2019-es év a piacterek, platformok minden eddiginél nagyobb sikerét és növekedését hozta. Amíg az Amazonon átlépte az egymilliót az európai kereskedők száma, addig idehaza is az eMag Marketplace már több mint 4000 értékesítő partnerrel dolgozik, és rövid távú terveikben is ennek a számnak a duplázása szerepel. Ugyanakkor a többcsatornás értékesítési modellek üzemeltetésében pedig mindig nagyon gyengék vagyunk, kevés az igazán jó megoldás, de ami a legszomorúbb: több szektorban még a nagyobb szereplők sem tartják stratégiai célnak az offline-online együttes jelenlétet. Pedig a vásárlói oldalról stabil emelkedést mutat, és biztosan nem visszaforduló trend lesz az online beszerzési megoldások keresése az eddig kizárólag hagyományos üzletekben megvásárolható termékek esetében is.

A csomaglogisztikai szolgáltatók közel 5 év kitartó munka árán utolérték magukat, és a 2019-es Black Friday, valamint a karácsonyi szezon már zökkenőmentes volt kiszállítások tekintetében. Lakossági oldalról egyre nagyobb igény mutatkozik a nem kiszállítás jellegű (csomagpont, csomagautomata, átvételi pont) kézbesítésre, közel minden harmadik rendelést már így kértek a vásárlók.

Online fizetés: elmaradt az áttörés

A környezettudatosság több ponton is megjelent az iparágban: a cégek igyekeznek optimalizálni a csomagolás és kiszállítás okozta környezetterhelést, de a termékválasztékban is szinte mindenhol megjelentek a „zöld kategóriák”, a környezettudatos, öko- és helyi előállítóktól származó termékek. Ezenkívül egyre több nagyvállalat helyez kiemelt hangsúlyt a hosszú távú fenntarthatóságra is, így például a kiszállítások területén egyre több új megoldás jelenik meg a „last mile” kihívásokra.

Az online fizetések területén még mindig nincs meg a nagy áttörés, igaz, hogy a kártyapiaci szereplők sem jelentek meg olyan innovációval, amely felforgatta volna a piacot, vagy amely az eddigiektől eltérő előnyt, motivációt mutatott volna a kereskedők számára. A 2019 októberére tervezett PSD2-es szigorítások (kettős ügyfél-hitelesítés) bevezetése elmaradt, mint ahogy az azonnali fizetés indulása is 2020-ra csúszott.

Marketingterületen az év legnagyobb durranása kétségkívül az volt, hogy idehaza is elindult a Google Shopping. Bár mindez még nyár elején történt, viszonylag kevés kereskedő tudott jó megjelenést elérni az év végi nagy hajrára, pedig akkor már egyértelművé vált, hogy az innen való hiányzás jelentős versenyhátrányt jelent.

Összességében az online szakma egy igencsak jónak és biztatónak mondható évet zárt, nagyon sok új beruházás és üzletfejlesztés indult el annak érdekében, hogy növelni lehessen az értékesítési volument, és emelni a szolgáltatások színvonalát. És bár a cégvezetők egy kisebb része számolt egy esetlegesen bekövetkező lassulás vagy kisebb recesszió forgatókönyvével, arra, ami végül fenekestül felforgatta az egész világgazdaságot, senki nem gondolt.

2020 választóvonal lesz

A 2020. első negyedévében világjárvánnyá kiteljesedett koronavírus alapjaiban rengette meg a hazai kereskedelmet. A boltbezárásokra, a társadalom otthonmaradására az online vásárlás adhat megfelelő választ: de vajon mire megy a szegmens mindössze 6%-os piaci részesedése, amely ráadásul a kulcsfontosságú FMCG-területen bőven átlag alatti? Ez utóbbi ráadásul erősen keretek közé szorított a saját autós kiszállítás kötelezettsége miatt.

Az bizonyos, hogy ez az év nagy választóvonal lesz: a rengeteg új belépőnél kérdéses az üzleti stratégia hosszabb távú életképessége, a hirtelen bővülő régebbi szereplőknél pedig a nagyon gyors válaszreakció hatékonysága. Emellett sok szegmensben (szolgáltatás, értékesítés, prémium termékek) jelentős forgalomvesztés, ezáltal pedig egyes cégek működésének ellehetetlenülése várható. Az viszont biztos, hogy az eddig döntő többségben offline jelenlétre építő márkák most már bánhatják, hogy nem hittek annak a több mint két éve már számtalan alkalommal elmondott intelemnek: a kereskedőnek úgy, ott (olyan csatornán) és akkor kell kiszolgálnia a vásárlóját, ahogy, ahol és amikor azt ő akarja! //