Bővül a kollektív igényérvényesítés köre Magyarországon – készülni kell-e fogyasztói kártérítési hullámra?
A parlamenti zárószavazás célegyeneséhez közeledik az az uniós jogalkotási gyökerű törvénymódosítási javaslatcsomag, amely nyomán újabb átfogó jogszabálymódosításra kerülhet sor a fogyasztóvédelmi jog területén. Az esetleges módosítás egyúttal új, a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló eszközök alkalmazásának lehetőségét is megteremtheti, illetve a fogyasztóvédelmi érdekérvényesítést tekintve is változásokat hozhat – többek között ezekre hívja fel a figyelmet Molnár Levente, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje.

Molnár Levente
A törvényjavaslat indoklása szerint a jogszabálymódosítás elsődlegesen arra a társadalmi jelenségre kíván megoldást találni, hogy a digitalizáció terjedésével, illetve az online kereskedelem bővülésével a fogyasztók egyre szélesebb köre szenvedhet károkat a vállalkozások jogellenes kereskedelmi gyakorlatának következtében. A törvényjavaslat az ilyen típusú fogyasztói jogsérelmek orvoslására kínál jogi eszközt, elsősorban a képviseleti kereset intézményének bevezetésével.
A képviseleti kereset – a magyar jogi környezetben – a közérdekű keresetek speciális formája. Lényege, hogy kijelölt hatóságok, illetve feljogosított szervezetek jogosultságot kapnak arra, hogy a fogyasztók széles körét érintő fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértések esetén indítsanak pert a jogsértő vállalkozással szemben, a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.
Régi szabályok új köntösben?
A fogyasztóvédelmi- és a versenytörvény jelenleg is tartalmaz olyan részletszabályokat, amelyek a hatóságok keresetindítási jogkörét alapozzák meg az olyan polgári jogi jogérvényesítések esetén, amelyek a fogyasztók széles körét érintik. A képviseleti kereset további releváns előzményének tekinthető, hogy korábban már születtek olyan bírósági ítéletek, amelyek a sikeres hatósági fellépés következtében nyitottak utat az egyéni fogyasztói kártérítési igények előtt.
A jogszabályi környezet eddig nem tette lehetővé, hogy a hatóságok a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértésekkel érintett fogyasztók javára meghatározott összegben követeljenek kártérítést. Ebben a tekintetben ugyanakkor az új szabályozás sem hoz változást: továbbra sem érhető el a fogyasztók közvetlen, egyéni kompenzációja önmagában ezzel a jogi eszközzel. A fogyasztók általi egyedi perindítás továbbra sem kerülhető meg, illetve nem helyettesíthető.
Szélesedő jogalapok, bővülő alkalmazhatóság
A képviseleti kereset jogintézménye esetén ugyanakkor számos koncepcionális újítás azonosítható. Jóval nagyobb teret enged arra, hogy a közérdekű keresetindításra elsősorban ne hatósági kezdeményezés nyomán kerüljön sor, hiszen a korábbiaknál szélesebben határozza meg a perindításra jogosultak körét: a törvényjavaslat elfogadása esetén a nonprofit szervezetek túlnyomó többsége kérelmezheti majd, hogy a képviseleti keresetindításra feljogosított és nyilvántartott szervezetként jegyezzék. Mivel a feljogosított szervezetek személyi körének kiterjesztése lehetőséget adhat a visszaélésekre, a törvényjavaslat ezek elkerülése érdekében kiemelten kezeli a finanszírozási és versenytársi viszonyt.
Újdonságként értelmezhető az is, hogy európai uniós gyökerű normáról lévén szó, a feljogosított szervezet nem csupán Magyarországon, hanem bármely uniós tagállamban rendelkezni fog közérdekű keresetindítási jogosultsággal. Ez megfordítva is igaz: bármely tagállamban, a nemzeti jog szerint jogszerűen feljogosított szervezet indíthat képviseleti keresetet a magyar bíróság előtt. Fontos ugyanakkor, hogy a feljogosított szervezet képviseleti joga a feljogosító tagállambeli fogyasztókra korlátozódik. Mindezek nyomán a részletszabály korábban nem látott lehetőségeket teremt a határon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szembeni küzdelemben.
Előzetes értékelés
A törvényjavaslat annak az uniós felismerésnek a nyomdokain halad, miszerint a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok kikényszerítése csupán a közjogi és a magánjogi jogérvényesítés együttes eszköztárával lehet kellően hatékony. A fogyasztóvédelmi szabálysértések károsultjai jellemzően a gyengébb fél pozíciójában vannak, így perjogi eszközökkel való támogatásuk mellett közérdek szól.
„A tengerentúlon és az uniós tagállamok között is egyre népesebb azoknak az országoknak a tábora, amelyekben a fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi jogszabálysértésekkel kapcsolatos magánjogi jogérvényesítési törekvések egyre nagyobb sikereket érnek el. Ezen nemzetközi tendenciákkal összhangban Magyarországon is egyre inkább megfigyelhető, hogy a fogyasztói jogok kiszélesítésére jogalkotói törekvések irányulnak”
– hangsúlyozta a törvényjavaslat kapcsán Molnár Levente.
Kapcsolódó cikkeink
DLA Piper Hungary/Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?
Február 26-án hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek…
Tovább olvasom >Közel 6 milliárd euró bírság a GDPR óta
2024-ben az uniós adatvédelmi hatóságok összesen 1,2 milliárd euró bírságot…
Tovább olvasom >Tájékoztató a permetezési naplók feltöltéséről
2024-ben február 15-ig rögzíthetik az érintettek a támogatási programokhoz kötődő…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >