Bővül a burgonyapiac Magyarországon
Több mint ötödével nő a szántóföldi burgonya vetésterülete az idén a tavalyihoz képest, a hosszabb távú bővüléshez – az önellátás eléréséhez – viszont korszerűbb öntözéses technológia alkalmazására lenne szükség – írja a Világgazdaság csütörtöki számában.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a magyarországi vetésterület jelenleg nem éri el a tízezer hektárt. A rendszerváltás előtt mintegy negyvenezer hektáron termelt burgonya a 2000-es évek elejétől kiszorult a termelési szerkezetből, egyebek mellett a birtokok elaprózódása következtében. Az uniós csatlakozást követően pedig a piaci ismeretek hiánya miatt is egyre többen hagytak fel a burgonyatermesztéssel – írja a lap agrárminisztériumi szakértőket idézve.
Ma Magyarország nem önellátó burgonyából, a tárca adatai szerint mirelit termékek nélkül 10-20 százalékos importburgonya-felhasználással számolhatunk. A vetésterület idei növekedéséhez a minisztérium szerint hozzájárulhatott, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet 2017-től a burgonyatermesztők számára is lehetővé teszi a termeléshez kötött támogatás igénybevételét. Ez tavaly minden iparizöldség-kategóriában – amelyben benne van a burgonya is – meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot. A vetésterület növekedésére az is hatott, hogy tavaly nyáron – a KSH adatai szerint – a burgonya esetében 60-80 százalék közötti volt a fogyasztói árnövekedés.
A hosszabb távú növekedéshez arra lenne szükség, hogy az áruházlánci igényeknek megfelelő minőségű, mennyiségű és kiszerelésű árut tudjanak előállítani a hazai burgonyatermelők – állítják a minisztériumi szakértők. Ehhez elengedhetetlen az öntözési beruházások növekedése, a speciális gépállomány korszerűsítése, illetve jobb minőségű tárolókapacitások építése vagy a jelenlegiek felújítása.
Az agrártárca meglátása szerint a legnagyobb volumennel rendelkező termelőknél a termesztés, az értékesítés és a kereskedelem jól szervezett. A minisztérium a szövetkezeti formában történő együttműködések számának növekedését támogatja, a Vidékfejlesztési program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: májusban a bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 702 800…
Tovább olvasom >KSH: az egy évvel korábbihoz képest 2,6, az előző hónaphoz mérten 1,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés májusban
2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az…
Tovább olvasom >Az elmúlt húsz év leggyengébb kajszitermése várható idén
A KSH adatai szerint Magyarországon a kajszi termése 10–25 ezer…
Tovább olvasom >További cikkeink
Ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben
Országszerte ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben és…
Tovább olvasom >Hazánk újra mentes a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország ismét madárinfluenzától mentesnek minősül az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) előírásai…
Tovább olvasom >Falusi romantika Budapest szívében: megnyitott a Puli és Juhász pesti csárda a belvárosban
Harcsapaprikás, túrós csusza és aranygaluska – juhászbölcsességgel tálalva, puli-lelkesedéssel fűszerezve.…
Tovább olvasom >