Magazin: Borravaló és felszolgálási díj
A borravaló és a felszolgálási díj közötti különbségről, valamint azok adóügyi vonatkozásairól írt tájékoztatót Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja – az alábbiakban ennek néhány részletét emeltük ki az olvasónak.
A borravaló a vendég által a szolgáltatással való elégedettséggel összefüggésben, önkéntesen adott (jellemzően a fogyasztás értékének kb. 10%-át kitevő) összeg és nemcsak a vendéglátóiparra jellemző. Ezzel szemben a felszolgálási díj egy miniszteri rendelet alapján a vendéglátásban a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásért felszámított külön díj, amely részét képezi a fizetendő számla összegének. A felszolgálási díj megfizetése nem zárja ki, hogy a vendégek azon felül borravalót adjanak a felszolgálóknak.
Borravaló
A vendégtől kapott borravaló különböző formában jelenhet meg egy vendéglátóüzletben, azonban adóügyi vonatkozásban kiemelt jelentősége van annak, hogy a kapott összeg bekerül-e a szolgáltató pénztárába vagy sem. A borravaló ugyanis főszabályként külön kezelendő, nem része a nyújtott szolgáltatás adóalapjának, az nem képez áfaalapot.
A borravaló kezelése szempontjából az alábbi esetek fordulhatnak elő:
– Készpénzben kapott borravaló közvetlenül a felszolgálónak
A vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló adómentes bevételnek számít. A felszolgáló dönthet úgy, hogy a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizet. Ebben az esetben a nyugdíjalap megállapításánál a borravaló 81%-át veszik figyelembe.
– Készpénzben kapott borravaló elkülönített formában gyűjtve
Amennyiben a felszolgálók a borravalót nem teszik el, hanem elkülönített formában összegyűjtik (pl. borravalós dobozban), és azt a nap végén a munkáltató osztja szét az alkalmazottak között, akkor nem minősül adómentes bevételnek. Erre tekintettel a szétosztandó borravaló munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles. Ha a szétosztás a munkáltatótól függetlenül történik, vagyis a felszolgálók egymás között felosztják, akkor a borravaló számukra adómentes bevételnek minősül.
– Készpénzben kapott borravaló a szolgáltató pénztárába
A pénztárba kerülő borravaló a vállalkozás bevételének számít, ezért az abból történő kifizetés a munkabérre vonatkozó adók és járulékok megfizetése mellett lehetséges. Emellett a pénztárba került borravalót bizonylatolási szempontból megfelelő módon kezelni kell, amelyre a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt pénzmozgásbizonylat alkalmas. A borravaló egyéb bevételként pénzmozgásbizonylattal történő rögzítését az online pénztárgépben a fizetést követően haladéktalanul meg kell tenni.
– Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló a szolgáltató pénztárába
A bankkártyás fizetés útján kapott borravaló mindenképpen bekerül a pénztárba és a vállalkozás bevételét képezi, ezért ebben az esetben is szükséges a pénzmozgásbizonylat alkalmazása. A nyugtán vagy számlán csak a szolgáltatás ellenértékét (borravaló nélkül) kell feltüntetni. Az így kifizetett borravaló a magánszemélyek bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.
Amennyiben a borravaló a készpénzes vagy bankkártyás fizetés útján bekerül a szolgáltató pénztárába, akkor annak a kifizetése nem kötelező a munkáltató számára, de egyéb bevételként rögzíteni szükséges.
Felszolgálási díj
A felszolgálási díj a vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, amelyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni. A felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.
A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel, vagy – ha a munkahelyen működik ilyen – a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia.
A kifizetésre kerülő összeget oly módon kell meghatározni, hogy a felszolgálási díj címén felszámított összegből le kell vonni azokat az adókat és járulékokat, amelyek a vállalkozást terhelik – azaz a kiszámlázott felszolgálási díj összegét először csökkenteni kell az áfával, amely az értékesített szolgáltatástól függően lehet 5 vagy 27 százalék.
A részletes tájékoztatót az mvi.hu-n olvashatják. //
Kapcsolódó cikkeink
Nem múló optimizmussal
Kovács Lászlótól, az ipartestület elnökétől, ahogy minden év elején, ezúttal…
Tovább olvasom >A séf legyen egyéniség!
A 2024. év egyik Gundel-díjazottja a csendes, szerény, ám annál…
Tovább olvasom >Gundel János születésnapjára emlékezett az MVI
Hagyományosan csendes megemlékezést tartott Gundel János (1844-1915) 181. születésnapjára emlékezve…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szakmának és szakembernek egyaránt elismerés
Kőrösi Csoma Sándor-díjat kaptak a Magyar Cukrász Ipartestület vezetői. A…
Tovább olvasom >Kraftsör Magyarország Tortájából!
Tavaly is elkészült a Magyarország Tortája ihlette kraftsör, amely az…
Tovább olvasom >Okostányér
Idén megduplázódott az Okostányér® Országos Diák Tudáspróbára jelentkezők száma, 233…
Tovább olvasom >