Borászatok újratöltve – Jön a második generáció

A cikk a Trade magazin 2025/11. lapszámában olvasható.

Miben különbözik a fiatal borászok szakmai attitűdje, jövőképe az „idősebb” generációétól?

Koch Pálma
elnök
Junibor – Fiatal Borászok
Egyesülete

– Az idősebb generáció jellemzően a hagyományokra, a bevált módszerekre és a stabilitásra építette borászati szemléletét. A fiatal borászok nagyon szerencsések, hiszen a technológia és a tradíció alapjait megtanulhatták szüleiktől, viszont lehetőségük nyílt világot is látni, külföldön tanulni, utazni és tapasztalni. Ez a globális rálátás friss gondolkodást, szélesebb perspektívát és még nyitottabb hozzáállást eredményez.

Ezáltal a fiatal borász generáció jóval adaptívabb: a fiatal borászok nyitottak az újdonságokra, kísérleteznek – legyen szó új szőlőfajták bevezetéséről vagy új borstílusok kialakításáról. A fiatalabb generáció már egy olyan világban nőtt fel, ahol a marketing, a márkaépítés és a közösségi média mindennapos üzleti eszközök. Tudatosan építik személyes márkájukat, értik a történetmesélés erejét, és képesek közvetlen kapcsolatot kialakítani a fogyasztókkal.

Mi lassíthatja Önök szerint a borfogyasztás csökkenését?

– A magyar borászatok folyamatosan fejlődnek, és egyre elkötelezettebbek a minőség iránt; a borfogyasztás visszaesésének külső okai vannak. Az alkoholfogyasztásnak az egészségesebb életmód trendjével járó csökkentése például szerintem visszafordíthatatlan folyamat. Ahhoz, hogy elérjük a fogyasztókat, elengedhetetlen a nyitottság. Ez többek között új típusú, könnyedebb, modernebb borstílusok létrehozását jelenti, valamint figyelemfelkeltő, a mai trendeknek megfelelő csomagolást.

A mai borászatok legnagyobb feladata a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség. Azok lesznek hosszú távon sikeresek, akik nemcsak jó bort készítenek, hanem értik és érzik is a változó világot, és képesek abban megtalálni a saját hangjukat és helyüket.

Hogyan válaszolnak a fiatal fogyasztók igényeire?

– A Junibor Egyesület megalakulása óta (2009) kiemelt célként kezeli a saját generációjával való kapcsolódást, valamint a fiatalok és a bor kultúrája közötti híd megteremtését. Úgy látjuk, hogy a fiatalok kíváncsiak, nyitottak – ugyanakkor nem feltétlenül arra, amiről egy borász elsőként mesélne szívből. Nem a tölgyfahordó pörkölési fokozatai vagy a szőlőfajták genetikai eredete kelti fel az érdeklődésüket, hanem az élmények, a személyes történetek, az izgalmas, emberközeli részletek.

A közösségi média és az aktív online interakció elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalokhoz eljussunk. A borral összekapcsolt eseményeken, zenei fesztiválokon vagy akár egyetemi gólyatáborokban való jelenlét lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok ne fogyasztóként, hanem részeseként érezzék magukat a bor világának.

A bor nem csak termék, hanem élmény és kapcsolódási lehetőség. Örömmel látjuk, hogy több felsőoktatási intézmény is nyitott lett a borkultúra beemelésére az oktatásba. Legfrissebb eredményünk e területen az együttműködési megállapodásunk a Pécsi Tudományegyetemmel: a Borkulturális Alapismeretek kurzust a 2025-ös év őszi félévében az egyesület tagjai viszik végig.

Mi a véleménye a no-low borok lehetőségeiről, jövőjéről?

– Amikor étteremben vagyok, és látom, hogy alkoholmentesített bor is elérhető, mindig örülök neki, hiszen sofőrként vagy várandósság alatt különösen jól jönne egy ilyen lehetőség. Szívesen koccintanék így is a barátaimmal vagy a családommal: ne kelljen lemondani az élményről. Ugyanakkor elszomorít, hogy jelenleg ezek a borok többségében importált, nem pedig magyar termékek.