Bor és kultúra – Konferencia Szombathelyen

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 11. 14. 12:10

A bor és a kultúra kapcsolatát, a kulturált borfogyasztás történetét vizsgálja Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának (SEK) könyvtárában a Szent Márton-hét keretében hétfőn kezdődött konferencia.

A két napon tudományos igényű előadások hangzanak el a szőlőtermesztés, a borkészítés és a borfogyasztás történelméről a római kortól egészen napjainkig. Az előadók több aspektusból vizsgálják a bor és a társadalom, a bor és a művészetek, a bor és a különböző vallások valamint a bor és a gasztronómia kapcsolatát.

A hétfői ünnepélyes megnyitón előbb Gadányi Károly, a SEK elnök rektor-helyettese, majd Iker János a főszervező Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpont igazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit.

Iker János hangsúlyozta: a bor számára a szenvedéllyel és megfelelő szakértelemmel végzett emberi munka gyümölcse, a kulturált borfogyasztás pedig az emberi társas kapcsolatok eszköze.

A konferencia nyitóelőadását Csapláros Andrea, a szombathelyi Iseum Savariense igazgatója tartotta. Elmondása szerint a bor egyfajta mediterrán örökség, az ókorban sokáig csak a görög borokat fogyasztották, majd az itáliaiak, a rómaiak is szőlőtermesztésbe és borkészítésbe fogtak.

Időszámításunk szerint a 3. századtól kezdve a Római Birodalom provinciáiban is elterjesztették a szőlőművelést, igaz, Diocletianus császár a bortermelést tiltani igyekezett, mert szerette volna, ha helyette inkább gabonát termesztenek, ám a provinciákban ragaszkodtak addigra már megkedvelt boraikhoz és nem tartották be a császár utasítását.

A rómaiak étkezéseiket általában mézes borral kezdték, ismerték és kedvelték a fehér és vörös bort, de a rozét is. Boraikat fűszerezték, a rabszolgáiknak rosszabb minőségű, erősen vizezett bort adtak és már a borhamisítás is gyakran előfordult. A jobb minőségű bort amforákban tárolták és érlelték, a rosszabbat hordókban tartották.

Sosztarits Ottó, a Savaria Múzeum régésze előadásában elmondta: Pannóniát az ókori Savaria alapításakor szinte egybefüggő tölgyerdő borította, Claudius császár tehát szavai szerint a szó szoros értelmében “zöldmezős” vagy inkább “zölderdős” beruházást hajtott végre. A letelepített római katonák a fennmaradt emlékek szerint a kereskedelem fontos árucikkeként ismerték a bort, a szőlő termesztésével ezen a vidéken kevésbé kísérleteztek. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink