Korábban is megfigyelhető volt, hogy hónapról-hónapra hullámoznak a boltos bérek, így volt ez 2020 első negyedévében is. Csak éppen a markáns okok voltak mások, mint korábban. A koronavírus a bérjegyzéket is megmarta, ennek jelei a statisztikából is kiolvashatók.

Spájzoltunk és spóroltunk: van ahol nőttek, van ahol estek a boltos bérek

A boltos is csak a bevételéből tud bért fizetni, ha ez nő, akkor némileg többet, ha csökken, akkor csak kevesebbet. Aki bezár, az pedig semmit, de az már nem része a statisztikának.

A járványidőszak bérváltozásainak döntő okai közé tartozik egyik oldalról a nagy spájzolási roham, amikor nagyon kellett az eladó, főleg az élelmiszeres és a vegyiárus, illatszeres boltokban. Ehhez persze több bér is dukált, mivel meg is kellett tartani az eladókat, jöttek a túlmunkák utáni díjazások is, és új árufeltöltőket is kellett keresni hirtelenjében. Ez március második felében még nem volt olyan könnyű, mivel a munkaerőpiac más területein volt egy kivárás is, amit például szabadságolással, részmunkaidőkkel próbáltak áthidalni, várva a következő fordulatok irányát.

A különféle iparcikkes boltok március második felében már csak 15 óráig lehettek nyitva, március 28-tól kezdve pedig a kijárási korlátozás miatt döntő többségüket (közel 80 ezer boltot) nem is kereshették fel a vásárlók. Az iparcikkes boltok bevétele így már március második felében is jelentősebb mértékben csökkent, a statisztika például a ruházati boltoknál a fél piac elvesztését jelzi a márciusi időszakban.

Az iparcikkes boltosoknak azon kellett törniük a fejüket ebben a helyzetben (mint máshol, például a vendéglátásban), milyen költséget tudnak lefaragni, a fennmaradás érdekében. Ott volt a létszám is, valamint a részmunkaidős átállítás, előbbi kimutathatóan csökkent, utóbbi pedig nőtt. És a bérek. A statisztika egyébként a teljes munkaidős kereseteket mutatja, így a részmunkaidős hatást nem.

A márciusi bérváltozásoknak azonban – mint minden más folyamatnak – egyidejűleg más okai is lehettek a járvány okozta veszteségek mellett, például korábbról járó mozgóbér, jutalék kifizetése, így voltak olyan iparcikkes boltok is, ahol emelkedett a bér ebben a hónapban.

A legszembeötlőbb a ruhaboltos bérek esése, hiszen ez egy szélesebb boltos kör. A kis piaci szeletet jelentő turkálókban is csökkent az eladók bére. Az ázsiai piacok is gödörbe csúsztak, igaz, ez már év elején megkezdődött.

Estek az élelmiszeres piacokon is a bérek, feltehetően a nagybevásárlások más boltokra eső nagyobb súlya miatt.

Az italboltoknál a februári időszak volt egy nagy bérugrás, a márciusi időszak esése mögött a piacokhoz hasonló hatás feltételezhető, spájzolni egyszerűbb nagyobb boltból, és így bérre is kevesebb jut.

És voltak 2019-ben még mindig 200 ezer forint alatti átlagkeresetek a boltokban. Béremelés a könyvesboltokban nem volt a 2020 februári és a 2019-es átlag alapján, no meg az ázsiai piacokon sem. Máshol valamennyi mindenütt volt.

Nagyobbra nyílt a boltos bérolló

2019-ben 104 ezer forint volt a legnagyobb és a legkisebb boltos eladóbérek közötti különbség. Nos, ez márciusban sokkal nagyobbra nyílt, 175 ezer forintra. De ha a ruhás ázsiai piacokat nem számoljuk, nélkülük is nőtt, 131 ezer forintra. És vannak még 200 ezer forint alatti havi keresetek továbbra is, a jellemzően kisebb boltokban.

A boltos világ bérelmaradása ugyanakkor márciusban csökkent a nemzetgazdasági átlaghoz képest, a 2019-es 20 ezer forintról 14 ezer forintra:

(blokkk.com)