Boltok behálózva

Milyen informatikai eszközök találhatók egy kis boltban? Milyen kihívásoknak kell megfelelniük az élelmiszeriparban dolgozóknak? Összeállításunkban erre a kérdésre igyekszünk megtalálni a választ.Egy FMCG-cégnek mindenképp akkor érdemes egy élelmiszer-ipari szoftveres megoldást bevezetnie – legyen az logisztikai vagy egy vállalatirányítási rendszer –, amikor a vállalat életében olyan nagy mennyiségű adat keletkezik, hogy azt már nem lehet manuális munkával rendszerezni, netán egy Excel táblában nyilván tartani – mondja Harcz Ádám, a CSB-System Hungary Kft. key account menedzsere.
Kisebb boltok, pékségek dobozos kereskedelmi szoftverrel is elboldogulnak, ám a szakember szerint az is látható, hogy a vezetők elkötelezettségétől is függ, hogy bevezetnek-e egy számítástechnikai megoldást vagy sem, igyekeznek-e informatikai eszközökkel automatizálni a munkát. Ha fontos az ügyfelek számára az adott vállalkozás rendelkezésre állása, hogy a raktárkészlet már megfelelő mértékben nagy és áttekinthetetlen az emberi munkaerő számára, akkor viszont mindenképp eljött az ideje, hogy az IT-hez forduljanak a társaság vezetői.

Hosszú távú gondolkodás
A gyártó vállalatok esetében nagyon sok a szabályozás, aminek maradéktalanul meg kell feleljenek, emiatt fontos, hogy az adatok integrált formában legyenek elérhetők. A bevezetendő rendszertől elvárás, hogy ne csak a jelenleg létező folyamatokat támogassa, hanem a hosszú távú gondolkodás jegyében a jövőbeli fejlesztésekkel is kompatibilis legyen: ismerje a vonalkódkezelést, vagy éppen az RFID-rendszereket tudja integrálni. Hiszen egy ilyen rendszert hosszú távra vezetnek be, és érdemes mindenképp előre gondolkodni.
Harcz Ádám szerint ezért gyártó és bevezető cégeknek a felelőssége a partnerrel együtt áttekinteni ezeket az alkalmazásokat. Egy bevezetési folyamat ugyanis nemcsak a jelenlegi folyamatokat kezelő szoftver bevezetését jelenti, hanem megfelelő alkalmat tud szolgáltatni a vállalat folyamatainak esetleges optimalizálására. A szakember szerint a CBS-System Hungary Kft. azért van kivételezett helyzetben ezen a piacon, mert olyan élelmiszer-ipari mérnökök, agrármérnökök dolgoznak cégüknél, akik közelről ismerik partnereiket, vállalkozásaik problémáit. A bevezetések buktatóit akkor lehet elkerülni, ha a két cég pontosan tisztázza a szerződésben, hogy mire is vállalkoznak, hogy mi az elvárás egymással szemben. A finom módszertani koncepcióval tudatosan élni kell – mondja a szakember. Szerinte, ha egy cég vezetői kellőképpen elkötelezettjei a bevezetésnek, ha a munkatársakat is megfelelően tájékoztatják a fejleményekről, akkor a siker garantált.

Középpontban a profittermelés
Harcz Ádám szerint az EU-s pályázati lehetőségek, a GOP-pályázatok érezhetően fellendítették a magyar cégek érdeklődését a különböző rendszerek iránt, sokkal nagyobb nyitottsággal vágnak bele ezekbe a projektekbe. Az is elmondható, hogy a magyar piac különbözik a nyugat-európai piactól. Ott a vállalatirányítási, logisztikai rendszerek bevezetésének hátterében a munkaerő kiváltása is meghúzódik, itthon inkább a munkaerő átcsoportosítását jelenti az adminisztrációs feladatoktól a „profittermelő” feladatok felé. Megvan az igény a rendszerek bevezetésére, az anyagi lehetőségek viszont szűkösebbek. A piaci és gazdasági változások az élelmiszeripart, ezen belül is leginkább a húsipart érintették súlyosan, így ezek a szektorban dolgozó vállalkozások, ahogy csak tudták, halogatták az ilyen jellegű beruházásokat.
– A CSB-System ágazatra szabott szoftver racionalizációs koncepciók megvalósítása érdekében alakult meg. Azok a vállalatok, amelyek a CSB-System megoldást választják, az összes vállalati területen és folyamatban vállalatirányítási rendszert használnak, ezáltal megszűnnek a szigetmegoldások, és szükségtelenné válnak a külső rendszerekhez kialakított interface-ek – mondja Harcz Ádám.

Vonalkódolvasás az alap
– Egy kis boltban alapvető eszköznek számít egy vonalkódolvasó pénztárgép, ez után pedig leltározásra, bevételezésre használható mobil adatgyűjtők beszerzésére is igény születik – ismerteti Szabó Dániel, az élelmiszeripar számára logisztikai szoftvereket, hardvereket gyártó M.I.T. Systems Kft. ügyvezető igazgatója.
A kisebb boltok nyilván képesek informatikai támogatás nélkül is átlátni a készletüket, ezért ezek az egységek nagyon ritkán ruháznak be ilyen termékekbe. A kereskedelmi láncok esetében nagy valószínűséggel a központ írja elő, hogy mi is az az adott szoftver, amit kötelező használniuk, de ezen a területen sem egységes a szabályozás.

Különbség az értékesítési folyamatban
Szabó Dániel szerint az FMCG-cégek esetén meghatározó különbségek vannak a gyártás, raktározás és az értékesítési módszerekben. Cégük főként a raktározás és értékesítés területén tevékenykedik, ahol a kézi számítógépek használata kulcsfontosságú. Raktározás esetében fontos szempont, hogy kell-e a raktári tárhelyeket kezelni. Szabó Dániel szerint a különböző cégeknél az értékesítési folyamatban tapasztalhatók a legnagyobb különbségek. Az árképzési metódus szinte mindenhol más és más. Ugyanakkor az árufajtától függően kezelni kell göngyöleget, vagy frissáru-szolgáltatás (frisch dienst) keretében a lejárt szavatosságú áruk cseréjét. Amikor megoldásukat bevezetik egy-egy új partnernél, akkor a meglévő tapasztalatukra alapozva tervezik a rendszert. Általános, hogy a mobil rendszert mindig egy meglévő vállalatirányítási rendszerhez kell illeszteni.
Szabó Dániel szerint elsősorban a referenciák fémjelzik egy rendszer minőségét. Ebben az esetben nem elegendő felsorolásra hagyatkozni, érdemes szervezni egy referencialátogatást, ez tud szolgáltatni igazi viszonyítási alapot. Egy ilyen látogatáskor kikérdezhető a felhasználó, járulékos információk szerezhetők be a bevezetés körülményeiről, a rendszertámogatás minőségéről. Az ügyvezető igazgató szerint a legfontosabb választási szempontok, hogy a rendszer mennyi idő alatt vezethető be, és hogy probléma esetén milyen támogatást nyújt a szállító. Hiába olcsó, ha az üzembe helyezés elhúzódik, vagy nincs kihez fordulni, ha elakad a felhasználó.

RFID: még mindig a jövő
Egy rendszerrel szemben mindenképp alapkövetelmény, hogy az kezelni tudja a vonalkódot, az RFID-technológia ugyanis még mindig a jövő. Noha folyamatosan fejlődik, elterjedése az RFID-címkék ára miatt nem robbanásszerű. Egyes területeken valószínűleg sosem tudja kiszorítani a vonalkódot.
A kézi számítógépes adatgyűjtés esetében az az elvárás, hogy kommunikációs lehetőségek hiányában, vagyis offline is tudjon folyni a munka. Hiszen egy GPRS-alapú online rendszerben a rossz lefedettségű területen lehetetlenné válhatna a munka. Egyébként a szakember szerint raktári rendszerekben a vezeték nélküli internetes technológiák használata sokkal elterjedtebbek és biztonságosabbak.

Folyamatos megújulás
Kiss István, az élelmiszer-ipari szoftver- és hardvereszközöket forgalmazó Rool Informatika Kft. ügyvezető igazgatója szerint a legkisebb boltnak is szüksége van valamilyen informatikai eszközre, a folyamatosan megújuló technikai, információkezelési és hasznosítási lehetőségek határtalannak tűnnek. Az, hogy egy cégnek milyen eszközre van szüksége, fejlettségétől, tevékenységi volumenétől függ. Az ügyvezető igazgató szerint valószínűsíthető, hogy ezen a területen jelentős változás lesz a következő években, az információkezelés, a kapcsolatkövetés és -tartás szerepe és jelentősége drasztikusan változik. Ám tapasztalataik azt mutatják, jelenleg a magyar élelmiszeripar nehéz helyzetben van, így csak a feltétlenül szükséges mértékben vagy kimutathatóan rövid távon megtérülő eszközökre hajlandók költeni.
A cég a baromfi-, sertés-, gyümölcsfeldolgozás, nagykereskedelem, disztribúció területén nyújt informatikai megoldásokat, forgalmaznak informatikai rendszereket. A bevezetést követően a rendszereket támogatják is.
Kiss István szerint egy informatikai rendszer bevezetésénél a vállalatnak olyan partnert érdemes választania, amely az adott területen belül hazai referenciával rendelkezik. Meg kell vizsgálni, hogy a rendszer a valós üzleti folyamatokat logikusan támogatja-e, milyen termelésirányítási és készletezési modelleket támogat, adminisztrációs többletet hoz-e, s ha igen, hol csapódik ez le, az anyagok azonosítására milyen lehetőségek vannak, vállalatok együttműködési lehetőségeit hogyan támogatja. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a kivételek kezelését hogyan támogatja a rendszer, milyen gyorsan vezethető be, milyen továbbfejlesztései várhatóak az adott rendszernek. Fontos, hogy a rendszer forráskódjához hozzáférést biztosít-e a szállító, vagyis mennyire nyitott és ellenőrizhető a rendszer. Érdemes számolni a bevezetés utáni költségekkel, a rendszer továbbfejlesztési lehetőségeivel, azok díjával. Nem árt megvizsgálni, hogy az egyedi igényekre milyen költségekkel alakítható a rendszer – zárja gondolatait Kiss István.
Vass Enikő