Bolti szarkák ellen

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 03. 28. 08:00

Gyermekkorunkban mindenki kedvelte a pandúr-tolvaj játékot. Ez a játék felnőttként is folytatódik, ám megváltoznak a helyszínek, mások a tétek, a szereplők. A tolvaj és a pandúr helyzete sem lett könnyebb.Tökéletes biztonság nincs, a gazda csupán annyit tehet, hogy megnehezíti a tolvaj dolgát. Minél értékesebb dologról van szó, úgy nő a hajlandóságunk is, hogy a termékek védelmére pénzt áldozzunk. Az FMCG területén azonban a dolog nem egyszerű, hiszen egy hetvenforintos rágógumi védelmére senki sem fog kétszáz forintos védelmi eszközt ragasztani.

Mi okozza az apadást?
Az IP biztonsági kamerák gyártásával foglalkozó Axis Communications adatai szerint Magyarországon az üzletekből átlagosan az áruk 1,38 százaléka tűnik el, ami valamivel magasabb, mint a nyugat-európai 1,24 százalékos átlag, ám maga mögé utasítja az 1,42 százalékos hiányt elszenvedni kényszerülő Cseh Köztársaságot, és az 1,4 százalékos Szlovákiát. Érdekes, hogy az amerikai lopási morál sokkal rosszabb, ott a teljes boltkészlet 1,56 százalékát kénytelenek hiányként elkönyvelni.
A felmérések szerint a boltokban a legtöbb kárt – az angolul diplomatikusan shrinkage-nak, vagyis apadásnak nevezett jelenséget – a vevők okozzák, a hiányzó termékek 42,6 százaléka hozzájuk vándorol. A hiány 35 százalékáért az alkalmazottak okolhatók, míg a beszállítók a kár 6,2 százalékát okozzák. A fennmaradó 16,2 százalék mindenféle belső hibára vezethető vissza, mint például könyvelési elszámolás, adminisztrációs tévedés. Nyugat-Európa tekintetében az ügyfelek okozzák a károk 49,3 százalékát, az alkalmazottak 30,4 százalékért felelősek, a beszállítók 6,1 százalékkal járulnak hozzá az összképhez, míg a belső hibák további 14,2 százalékot tesznek ki.
Az adatokat forintosítani az áruházak tényleges forgalmának ismerete nélkül nehezen lehet. A J.P. Freeman becslései szerint 2004-ben a kiskereskedelemben az áruk eltulajdonítása 31 milliárd dolláros (5363 milliárd forint) kárt jelentettek az egész szektornak.

Trükkök ellen tükrök
Hogy mennyire nem egyszerű a helyzet ezen a területen, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy az általunk megkérdezett boltok képviselői közül kevesen voltak hajlandók arról beszélni, milyen tippeket és trükköket használnak előszeretettel a boltok és áruik védelmére a magyar piacon.
– A legelső dolog, amit egy kis bolt is használni tud, az egy biztonságtechnikai tükör – mondja Botkó Attila, a GRoby biztonságtechnikáért is felelős értékesítési igazgatója. – Második körben boltjaink igyekeznek valamiféle áruvédelmi címkét használni. Ebből is nagyon sokféle kapható a piacon, áruk pedig a csillagos ég. Azokat az árukat védjük ezekkel a címkékkel, amelyeket nagy valószínűséggel lopnak el, vagy-is amit könnyen tudnak a tolvajok a piacon értékesíteni. Az áruvédelmi címkét persze biztonsági kapuval együtt kell használni.
Az értékesítési igazgató szerint az utóbbi időben az is jellemző, hogy az üzletben reggeliznek meg az ügyfelek, itt fogyasztják el a termékeket, amely tovább nehezíti az ellenőrzést. A GRoby áruházakban egyébként az áruforgalom 0,5 százalékában okoznak kárt a tolvajok. Botkó Attila érdekességként említette azt az esetet, mikor egyik tolvaj 47 darab csokoládét rejtett el szoknyájában – ami önmagában is nagy teljesítmény, mert közel öt kilót nyomott ez a mennyiség. Az alkalmazottak az utolsó csokoládénál vették észre a lopást.
Az áruházak biztonsági őröket is alkalmaznak, ám őket jól meg kell válogatni, mert 10 őrből csak egy igazi szakember. Főleg a nagyobb értékű dolgokat forgalmazó műszaki áruházban gyakran épp a biztonsági őrök viszik ki a boltból a termékeket.


Figyelem, figyelem!
Amikor biztonságtechnikai beruházásban gondolkodnak a boltok, akkor a megfelelő védelmi módszer tulajdonképpen egy megfigyelő eszköz. A hagyományos zárt láncú megfigyelőkamerák helyett egyre gyakoribb, hogy a boltok az IP-alapú kamerák megvásárlása és használata mellett döntenek.
A hagyományos, analóg megfigyelőkamerákat lassan, de biztosan felváltják az IP-alapú kamerák. A J.P. Freeman piackutató szerint az Amerikai Egyesült Államokban 6 millió videokamera működik az üzletekben, segítségükkel az ügyfeleket és az alkalmazottakat is figyelik. Egy 1500 üzlettel rendelkező nagy áruházláncban egy nap alatt 50 évnyi analóg videofelvétel készülhet. A lopások és a fogyások akadályozása szempontjából az analóg videoeszközök nagy hátránya, hogy nem képesek felismerni a bűnözői viselkedést, és így időben értesíteni az alkalmazottakat. Valakinek folyamatosan figyelnie kell a monitort, vagy később többórányi videofelvételt kell megnéznie ahhoz, hogy azonosítsák a lopás elkövetőjét. A rossz videominőség is rontja a hatékonyságot. Az analóg megfigyelőkamerák csupán 0,4 megapixel felbontású videót képeset rögzíteni, míg az IP-alapú digitális kamerák már sokkal több részletet képesek megörökíteni.
Az IP-alapú megfigyelőka-merák piacát 2005-ben 2,5 milliárd dollár (432,5 milliárd forint) értékűnek becsülték. A várakozások szerint ez a piac 2010-re 4 milliárd dollár (692 milliárd forint) értékűre növekedik.
Az IP-kamerák előnye a digitálisan továbbított jel mellett, hogy az internetes hálózatra csatolt kamerák a videojelet bárhová továbbítják az adott hálózaton belül. A jelet szoftver dolgozza fel, nem szükséges állandó felügyelet, és a fantázia szab határt, hogy mire lehet használni. A digitálisan tárolt képanyaghoz könnyen hozzá lehet férni, könnyen lehet keresni egy adott eseményt. Adott viselkedési minta észlelésekor azonnal riasztást küld a biztonsági személyzetnek, így azok az eseményt időben meg tudják akadályozni. A rögzített adatokat az áruházlánc többi tagjainak is továbbítani lehet, így a bolti biztonsági emberek megismerhetik időben, hogy milyen veszély leselkedhet saját üzletükre is.

Integrált megoldások
– Mióta hazánkban is elterjedtek a szabadpolcos rendszerek, a bolti lopások veszélye jelentősen megnőtt – ismerteti Kovács Ildikó, az integrált biztonságtechnikai megoldásokat forgalmazó ADT Fire & Security Kft. marketingigazgatója. – Az árut védő rendszereknek nemcsak az a céljuk, hogy a tolvajokat elfogják, hanem hogy a keletkező kárt egyáltalán megelőzzék.
Az elektronikus áruvédelmi rendszerekre (Electronic Article Surveillance – EAS – Systems) költött pénz így rövid időn belül megtérül. A marketingvezető szerint az áruvédelmi rendszerek azonos alapelven működnek: a védeni kívánt árucikkeket speciális címkével, illetve etikettel látják el, amelyek a kijáratnál vagy a kasszánál elhelyezett áruvédelmi berendezés hatósugarába kerülve riasztást – hang- vagy fényjelzés – generálnak.
Az áruvédelmi berendezések működési elvében azonos, hogy az antennák hatósugarában egy elektromágneses tér jön létre. A berendezés elhelyezésénél fő szempont, hogy minden vásárló csak az antennák hatósugarán áthaladva tudja elhagyni az üzletet. Amennyiben aktív címke van a vevőnél – tehát nem fizetett –, úgy az antennák hatósugarába érve a címke hatására a berendezés riaszt. A riasztás úgy jön létre, hogy az adó által kibocsátott jelek hatására a címke attól bizonyos paramétereiben eltérő jeleket gerjeszt, amelyet a detektor érzékel. Minden rendszer saját címkével rendelkezik, mivel különböző a működési elvük, így azok egymással nem felcserélhetők.
Kovács Ildikó szerint az utóbbi időben az integrált áruvédelmi megoldások a kedveltek a boltokban. Cégük Sensormatic SmartEAS néven egy olyan technológiai platformot hozott létre, amely összeköti az elektronikus áruvédelmi rendszert, a riasztórendszer-vezérlőt és a beléptetőrendszert, így a lopásgátló rendszerek valós idejű megfigyelőrendszerre fejleszthetők. A rendszert 2007-ben próbálták ki a Marionnaud üzleteiben, a sikeres tesztet követően a francia és spanyol üzletekben a telepítést elkezdték. A magyar üzletekbe történő telepítése is tervben van.
Vass Enikő

Kapcsolódó cikkeink