Blokkk.com: a bevásárlóturizmusnak annyi a járvány miatt
A járvány leváltotta a bevásárlóturizmust is. A boltosoknak is hiányzik a turisták pénze. És ha már menni nem lehetett, a határon túli webáruházakból is jócskán vásároltunk. De hát kalandozva turkálni izgalmas, még feléledhet a bevásárlóturizmus is, de viaskodnia kell a fotel kényelmével.
A boltos világ határokon átívelő mocorgásának első jele, hogy egyre több magyar eladó bandukol vissza a határon túli boltocskájába dolgozni, kinyitottak azok is. Nem is nagyon küszködhet majd a bevásárlóturistáskodó magyar vásárló odaát a nyelvtudás hiányával.
De még nem nagyon kerekedhettek fel a bevásárló turisták, a határokon átívelő bevásárlás mostanság holtvágányon áll. 2021 első negyedévében 4 milliárdos értéket ugyan mutat a kis számban azért nekilóduló magyarok körében a statisztika, de hát ez csak töredéke – 15%-a – a korábbiaknak. És az igazi turisták is csak kisebb számban utazgattak eddig.
A szándék az szerte Európában, hogy a turizmus – nyilván minden ága, nem csak a bevásárlósdi – meginduljon. A nyári hónapokban várható is élénkülés a határátlépésekben, persze az oltottságtól és a járványszabályoktól, na meg persze a turistáskodni vágyók rámenősségétől, vagy éppen óvatosságától is függő mértékben.
De akárhányan is indulnak neki, a boltba csaknem mindenki betér. Ezért azt vizslatjuk, vajon a boltos világnak mit jelent a turizmus, bevásárlóturistáskodással együtt. És kérdés az is, vajon odacsap-e a web a bevásárlóturizmusnak.
Bevásárlóturizmus ide: kiütve, de aki várost néz, az vásárol is
A turisták egy része kifejezetten bevásárlási céllal kerekedik fel, jöttek bizony hozzánk is. A járvány előtti években 10-11 millió között mozgott ezeknek a vásárlási célú utazásoknak a száma. A magyar boltokba irányuló bevásárlóturizmus a járvány előtti 2019-es esztendőben 218 milliárd forint volt, 2020-ban viszont mind a látogatások száma, mind a vásárlások értéke a felére esett vissza, hiszen lényegében csak az év elején és a nyári hónapokban lehetett szabadon mozogva a határokat átlépni. És 2021 gyatrán indult ebben a körben, mint jeleztük az előbbiekben.
A járvány előtti 2019-es esztendőben a Magyarországra érkezett külföldiek összes költése a hazai boltokban – hiszen nem csak szállodában, vendéglátóhelyen, vagy például múzeumokra költik a pénzüket – 740 milliárd forintot jelentett. Ez a teljes magyar boltos világ bevételeinek 6%-a volt, és része a már említett bevásárlóturizmus is.
Hát ez most nagyon hiányzik a mérlegből. 2020-ban a külföldi turisták boltos vásárlása 400 milliárdra pottyant. És például a főváros boltos világa 10%-ot esett 2020-ban, miközben az országos átlag éppen csak a 100%-os szint alá ragadt (99,6% volt). A főváros nagyobb boltos bukásának oka döntő részben a külföldi turisták vásárlásainak elmaradása volt.
2021 első negyedévében a felét költötték itthon a boltokban a külföldiek a korábbiaknak, ami érthető a korlátozások tükrében, mintegy 80 milliárd forintot. És ennek része a csekélyke bevásárlóturizmus is.
Bevásárlóturizmus oda: annak is annyi
Persze, mi is látogatunk külföldre. 2019-ben a külhoni boltokban 380 milliárd forint folyt ki a magyar pénztárcákból. Ezen belül a bevásárlóturizmus 147 milliárd forint volt, amikor az árakat, utazás költségeit és persze a valuta árfolyamait dobták mérlegre a házasszonyok és fel is kerekedtek egy jót turkálni valahol messzebb.
Az egyenleget nézve végül – nálunk vásároltak 740 milliárd forintért, mi vásároltunk odaát 380 milliárd forintot – még a magyar boltos állt nyerésre, az összes boltos költekezést nézve, bevásárlóturizmussal együtt.
De hát nem kényelmesebb a fotelben ülve?
A hazai webáruházas költekezés megugrásában nyilván szerepet játszott az is a sok boltzárazás mellett, hogy aki a határokon túl is szeretett turkálni, az nem indulhatott neki. (2020-ban 40%-os növekedés mellett a korábbi 765 milliárd forintról ezer milliárd forint fölé nőtt a hazai statisztikában összegzett webvásárlások értéke.)
Ugyanakkor a bevásárlóturizmus oldaláról nézve a webvásárlásoknak van egy másik ága is, amikor itthon a fotel kényelméből rendelünk, de a határokon túli webáruházból, az ottani raktárból érkezik a vágyott portéka. Nos, itt is hatalmas növekedés volt 2020-ban, 729 milliárd forintról 916 milliárd forintra ugorva. És ez az ág társítható annyiban a bevásárlóturizmussal, hogy onnan jön, és oda fizetek, ami a határon túl van. Csak éppen nem a kedves vásárló hozza, hanem hozzák.
Nos, a jövőben a korlátozások oldásán túl, a vásárlók járvány miatt tovább élő óvatossága mellett a web is egy kihívás a bevásárlóturizmussal szemben.
(blokkk.com, 2021. június 10.)
Kapcsolódó cikkeink
Magyar fejlesztésű AI-szoftver írja át a nemzetközi üzleti világot a vendéglátóiparban
A 100%-ban magyar fejlesztésű Everguest Intelligence AI-szoftver nem csupán egy…
Tovább olvasom >Megugrik az európaiak utazási kedve: A 2024-es év őszi és téli szezonjának utazási trendjei
Az Európai Utazási Bizottság (ETC) legújabb kutatása szerint jelentős növekedés…
Tovább olvasom >Közel 13 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában 2023 első kilenc hónapjában
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első…
Tovább olvasom >További cikkeink
Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >Márton-nap előtt: drágulásra számíthatunk a liba és kacsa esetében?
November 11-én, Szent Márton napján a hagyomány szerint libát illik…
Tovább olvasom >Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indítanak az ételfutár cégeknél
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít a…
Tovább olvasom >