Magazin: Biztos bázis a kertészet
Gyakorló kertészek, kereskedők és a tudományos eredmények gyors megvalósításában érdekelt forgalmazók idén márciusban, immár második alkalommal találkoztak Kecskeméten a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület által szervezett konferencián. A konferencia célja, hogy az ágazat szereplői első kézből, a szakmai döntéshozóktól értesüljenek a kertészetet érintő fontos kérdésekről és az aktuális pályázatokról – mondta egyebek mellett Rácz József, az egyesület elnöke.
A kertészet erőteljes, stabil lába a magyar agráriumnak, a foglalkoztatást tekintve pedig a legnagyobb lehetőséget rejtő ágazat – ez már a nyitóelőadáson hangzott el. Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár mintegy mérleget vonva beszámolt arról, hogy a kertészeti ágazatok összes kibocsátása 2015-ben 376,9 milliárd forint volt, ez a teljes mezőgazdasági kibocsátás 15,4 százalékát tette ki.
A helyettes államtitkár szerint ma már 10-20 éves tudással nem lehet versenyben maradni, ezért elengedhetetlen a fiatalok számára is vonzó, gyakorlati és elméleti tudást is adó ágazati képzési rendszer feltételeinek megteremtése, a foglalkoztatási szabályok még vonzóbbá tétele, a jog- és adószabályok átláthatósága, a korszerű szaktanácsadói hálózat kialakítása, az ágazat kutatás-fejlesztési rendszerének megerősítése.
Könnyítések a pályázatoknál
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára beszámolt arról is, hogy négy pályázati felhívás jelent meg eddig a kertészetek korszerűsítésére. Elhangzott az is, hogy a kertészet szempontjából a 2014–2020 közötti időszakban a kormányzat fő célja, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, a gazdálkodók versenyképessége javuljon, és minél jobban terjedjen a környezetkímélő gazdálkodás. A pályáztatás eközben egyszerűsödik, ami gyorsabb elbírálást és a források mielőbbi hozzáférhetőségét jelenti.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a korábbi rendszerhez képest az egyeztetések során fontosabb változásokat is végrehajtottak a támogatási programban.
Fontos könnyítés, hogy pontosították a megvalósíthatósági helyet, és indokolt esetben egy megvalósítási helynek számít a különböző helyrajzi számokon megvalósuló olyan projekt, mint például a kapcsolódó termálkút. Fontos változás az is, hogy megváltozott az a szabály, mely szerint a támogatást igénylő a támogatási kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületre történő első belépést követő ötödik nap végéig szerkesztheti támogatási kérelmét. Ehelyett most már a szakaszzárásig szabadon szerkeszthető a kérelem.
Talán az egyik legfontosabb változás, hogy 50 millió forintos kérelem esetén elfogadják az egyszerűsített üzleti tervet.
Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta, az országban egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta a 25 év alattiaknál azonban 14,5 százalék és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik célja az, hogy ezen az arányon változtasson.
A foglalkoztatás növelésére született programok közül példaként említette az Ifjúsági Garancia Programot, az Út a munkaerőpiacra programot és azt, hogy külön program készült a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatásra.
Kert, ésszel
Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke szerint a kertészet eredményeit stabil, kiszámítható belföldi környezet, forrongó Európa befolyásolja. Számolni lehet az alacsony banki kamatokkal és kőolajárakkal, az európai összevetésben ugyan alacsonynak számító, de növekvő munkabérekkel és a csökkenő munkaerővel, ráadásul a közmunkaprogram olyannyira ellene hat, hogy néhol ez már a fejlesztések gátja. Közben zsugorodik a főként külföldi kézben lévő feldolgozóipar.
A piac tisztulását jelenti, hogy bevezették az EKR-rendszert és az új őstermelői igazolványt.
A kertészeti ágazatra jellemzőnek tartja azt is, hogy egyes kiemelkedő színvonalú gazdaságoknak az országos átlagnál jóval nagyobbak a lehetőségei. Óriási hátrányként említette, hogy nem vállalja fel a szakma, hogy végre kijelöljék Magyarország zöldség- és gyümölcstermesztésében a legfontosabb, versenyképes, fejlesztendő terméket, amit a lengyelek megtettek.
– Mindenki csak olyan beruházást valósítson meg – ajánlotta Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke –, ami támogatás nélkül képes profitot termelni.
Hozzátette, technikai, technológiai megújulás nélkül már középtávon sem lehet eredményesen termelni. Képzés, kutatás és gyakorlati, profi szaktanácsadás nélkül óriási kockázat van a beruházásban. Ahogy mások is, Ledó Ferenc is szólt a szakképzett munkaerő hiányáról. Megemlítette, hogy az ország fejlettebb kertészeti kultúrájú vidékein már megjelentek a konténerházak, amelyekben a külföldi, főként az Ukrajnából érkező munkaerőt tudják elszállásolni.
Több mint tápanyag
Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem tanára a gazdasági válság utáni fogyasztási szokások hátteréről szólva kiemelte, hogy az élelmiszerek kiválasztásakor a trendeknek óriási jelentőségük van. Az élelmiszer, az étel nem csupán az életfunkciók fenntartásához szükséges, annál sokkal többet jelent az emberek számára, szimbolikus jelentőségének elismerése még a válságos időszakokban is jellemző volt. A foodtrendek értékelésekor az étel kettős értelmezéséből indulunk ki, nevezetesen a vásárlási és fogyasztási döntéseket az élvezet és a tudatosság motiválhatja, amely komponensekhez különféle trendekre utaló hívószavak kapcsolhatók. Az új életstílusok, az egyre újabb alapanyagok, technológiák, tudáselemek számos variációt tesznek lehetővé, hasznos vagy csak érdekes újdonságokkal szolgálva ezen a hatalmas piacon.
A tudatos étkezés terjed napjainkban, aminek kapcsán számos trend jelentkezik. Az extrém, szélsőséges egészségkergető magatartás is megjelent, vagyis néhányan abba betegszenek bele, hogy túl egészségesen, túlzott odafigyeléssel fordulnak az étkezés felé, nem egyszer azért is, hogy a testképük elfogadhatóbbá váljon. Miután a tudomány egyre több területen ad alapot az élelmiszeripari fejlesztéseknek az egészséggel kapcsolatos irányzatokban is, így számos olyan „food” sorolható föl, melyek mind az egészség elérése, megtartása céljából vásárolandók. A „health food” széles kategóriája magában foglalhatja mind a természetes eredetű, mind a természetes eredetű, ámde valamilyen technikai beavatkozáson túljutott ételeket is, amelyek az egészségünket szolgálhatják.
Élményt okozhat az is, ha valaki bennfentesen, szakértő gourmand módjára tud az ételekről nyilatkozni, azok finomságait élvezni. Az élmények mellett az étkezésből adódó problémák, betegségek is egyre inkább felszínre kerülnek.
Szűkül a rés a zöldség és a gyümölcs között
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese a tavalyi ágazati ellenőrzések beszélt. Egyebek mellett beszámolt arról, hogy 1684 export és 6118 importtételt ellenőriztek. A belföldi forgalomban pedig 10638 tétel került a NÉBIH látókörébe, 577 esetben összesen 61,3 millió forintos bírságot szabtak ki.
Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója a zöldség-gyümölcs kereslet alakulásáról szólva kiemelte, hogy 2015-ben a háztartások napi fogyasztásicikk-kiadásainak 29 százalékát a friss árukra, pékárura, zöldségre, gyümölcsre és friss húsra fordított összeg tette ki. Az egészséges táplálkozásra való törekvés a választáskor továbbra sem prioritás. Közben az egyes áruféleségek kedveltsége tekintetében szűkül a rés a gyümölcs és a zöldség között. Megállapították azt is, hogy a háztartások friss zöldségre és gyümölcsre fordított kiadásaik ugyan növekedtek 2015-ben, de a vásárolt mennyiség stagnált.
A magyar háztartások éves gyümölcsvásárlását egyre csökkenő átlagos kosárméret jellemezte 2015-ben. A zöldségvásárlás gyakorisága valamelyest növekedett. A friss gyümölcsök piacán a háztartások által egy éve megvásárolt mennyiség stagnált, a bevétel növekedését az átlagár emelkedése befolyásolta. Ugyanakkor az enyhén növekvő vásárlási gyakoriság is hozzájárult a növekedéshez.
A zöldség, a gyümölcs hagyományos beszerzési helye a piac, és e beszerzési csatorna forgalmának legjelentősebb részét e két termék biztosítja.
Kapcsolódó cikkeink
Fókuszban a zöldség-gyümölcs
2025 tavasza nem csak azért fontos a zöldség-gyümölcs ágazatban, mert…
Tovább olvasom >A klímaváltozás a krizantémtermesztőknek is komoly kihívás
Idén az átlagosnál kevesebb, mintegy 15 millió szál krizantém termelődött…
Tovább olvasom >Magyarországnak önellátóvá kell válnia burgonyából
Magyarországnak önellátóvá kell válnia burgonyából, a cél ennek megvalósítása –…
Tovább olvasom >További cikkeink
Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Liptai Zsolt lett az év bortermelője
A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2024 elismerését…
Tovább olvasom >Tippek a bankkártyás csalások elkerülésére az ünnepi forgatagban
A karácsonyi időszak a vásárlás öröméről szól, ám ilyenkor a…
Tovább olvasom >