Biztató első féléves agrár-külkereskedelmi helyzetkép

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 11. 09. 01:18

Miközben a világ nagy gabonarégióit sújtó, hónapok óta tomboló aszály élelmiszerárakra gyakorolt drámai hatásait latolgatja a világ, a külkereskedelmi statisztika, a szokásos munkarendje szerint működve, a három hónappal ezelőtti körképet tárja elénk. Tudjuk, hogy az aszály azóta még nagyobb károkat okozott. Az elmúlt öt évben immár harmadszor fordul elő ilyen súlyos élelmezési helyzetromlással járó környezeti anomália.

B úzából, ha a globális termésmennyiség nem is csökkent drámaian, de az ez évi termésmennyiséget meghaladó felhasználás izgalomra ad okot, hiszen a készletszint csökken. A jelenség önmagában is árfelhajtó hatású. A közelünkben is van jó néhány gabonatermelő ország (például Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán), ahol a búza várható termésmennyisége drasztikusan visszaesett. Nálunk is csökkent a betakarított búza mennyisége.

A kukoricát még drasztikusabban érintette a csapadékhiány. A világ legjelentősebb kukoricatermelő országában, például az USA-ban közel egyharmaddal csökkentették a prognosztizálható termésmennyiséget. Nem éppen mellesleg mi is ebbe a körbe tartozunk.


A terméskilátások gyengülése a magasabb értékesítési árakban ölt testet, ami megdrágítja a takarmányon keresztül az állattartás költségeit. Növekvő tartási költségek növekvő húsárakat jelent, amit vagy meg tud a magyar fogyasztó fizetni, vagy nem. Ha az állattartók nem képesek a vágóhidak és húsfeldolgozók közbeiktatásával a növekvő tartási költségeik nagyobbik részét a fogyasztóra hárítani, akkor megindul az állatállomány kivágása. Szomorú, de reális jövőkép.

Az agrárkivitel volt a húzóerő

A szeptember elején közzétett, nem túl szívderítő nemzetgazdasági szintű külkereskedelmi adatokból, a tisztán látást segítendő, érdemes kiemelni az agrár- és élelmiszer-ipari termékkört. Annál is inkább figyelemre méltó ez a részarányában egyre erősödő tevékenységi terület, mert tendenciájában elütő, a nemzetgazdasági folyamatokat pozitívan befolyásoló hatást fejtett ki a mögöttünk hagyott hat hónapban.

Stagnáló nemzetgazdasági kivitel árnyékában az agrár- és élelmiszer-ipari export 2012 első félévében 13,2 százalékos növekedés mellett megközelítette a 3,9 milliárd eurós export árbevételt, melyhez – kis kerekítéssel – 2,2 milliárd eurós import társult, így az egyenleg túllépte az időarányosan eddig soha el nem ért 1,7 milliárd eurós szintet. A félévi agrár-külkereskedelmi szaldó az ország külkereskedelmi többletének a 47 százalékát adta, így az élelmiszer-gazdaság makrogazdasági jelentősége felértékelődött.

Miközben tehát a nemzetgazdasági kivitel az előző évi szinten maradt (mindössze fél százalékkal bővült), addig az élelmiszer-gazdasági export 13,2 százalékkal növekedve húzóerőt gyakorolt a nemzetgazdasági kivitel egészének alakulására. Agrárkivitel nélkül számolva a nemzetgazdasági export ugyanis közel egy százalékkal csökkent volna.

Dinamizálódó export és 4 százalékkal csökkenő import mellett az agrár-külkereskedelmi mérleg erőteljesen javult. Míg az első negyedévi agrárgazdasági mérlegtöbblet 21, az 1–4 havi mérlegtöbblet 27, addig az 1–6 havi szaldó 46,9 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet.

Az agrárexport súlya ezáltal a nemzetgazdasági kivitelen belül az előző év azonos időszaki szintjére jellemző 8,5 százalékról, több mint egy százalékpontot erősödve, 9,6 százalékra emelkedett.

Export- és importszerkezeti
változások

Az agrárexport szerkezetén belül jelentős növekedési ütemkülönbségek alakultak ki. Legdinamikusabban, közel egynegyedével a növényi termékek kivitele bővült. Ezt követte a növényi olajtermékek exportja, majd a magasan feldolgozott termékek kivitelének bővülése. Stagnáló kivitel egyedül az élő állatok és állati termékek kivitelét jellemezte.

Növényi termékek kiviteléből mintegy 290, az élelmiszer-készítmény, ital, dohánytermékek kiviteléből 125, a zsír- és növényiolaj-exportból pedig közel 30 millió eurós exporttöbblet származott 2012 első félévében.

A szerkezeti elemek mélyrétegeit vizsgálva megállapítható, hogy az ez évi agrárexport dinamizálódását a növényi termékeken belül a gabonakivitel erősödése idézte elő. A gabona és gabonakészítmények exportjából 981 millió euró származott, és a jobb értékesítési áraknak köszönhetően itt 15,2 százalékos árbevétel-növekedést mutat a statisztika.

A legdinamikusabb, közel kétszeres (178,2%-os) exportbővülés most is az olajos mag exportját jellemezte, de több mint 22 százalékos a növényiolaj-export bővülése is.

A stagnáló élőállat- és állatitermék-export mögött is ellentétes folyamatok húzódnak meg, hiszen az élőmarha-kivitel ugyan 70 százalékos szinttel a török piac visszafogottabb keresletét mutatja, de az élősertés-kivitel 22, az élőjuh-export pedig 20-kal bővült. A húsexport is érdekesen alakult, hiszen a marhahús kivitele 15, a juhhús exportja pedig 45 százalékkal bővült. Egyedül a sertéshúskivitel csökkent mintegy 10 százalékkal.

Az élelmiszer-, ital-, dohánytermékkör rendkívül színes kínálatából az exportdinamikát leginkább alakítókat érdemes említeni, úgymint a fagyasztott, valamint a szárított zöldségek termékkörét. Előbbi 32, utóbbi pedig 43 százalékos bővülést mutatott.

Import esetében a 4 százalékos visszaesés mögött elsősorban az élőállat-behozatal és a gabonakészítmények 10 százalékos, a tejtermékimport 6 százalékos, a zöldség-, gyümölcskészítmények behozatalának 18 százalékos, az italtermékek 8, valamint a dohánytermékek behozatalának 5 százalékos visszaesése húzódik meg. Harmadára esett a növényi olaj importja is.

Növekvő behozatal jellemezte ugyanakkor a hús- és húskészítmény-importot (+11,2%), a cukorbehozatalt (+20%) és az állatitakarmány-importot (+12%).

Főbb exportpiacaink

A magyar gazdaságot is integráló Európai Unió a magyar agrárexportból 2012 első félévében 83,2, az importból pedig 91,5 százalékkal részesedett.

EU-n belüli pozíciónk mind arányában, mind a kiviteli érték tekintetében erősödött az elmúlt félévben. Az EU belső piacán ugyanis közel 14 százalékos exportnövekedést értünk el, ami közel 400 millió euróval nagyobb exportot takar, mint az előző év azonos időszakában volt.

A régi tagállamok piacaira az idei exportunknak 57 százaléka, az új belépőkhöz pedig 43 százaléka került. Ha a belső arányok a régi és új tagállamok tekintetében az előző évhez képest nem is változtak, a kiviteli érték növekedése tekintetében a régi tagállamok piacain 386 millió euróval nagyobb exportárbevételre tettünk szert.

EU-n kívüli országokba 647,6 millió euró értékben szállítottunk agrár- és élelmiszer-ipari termékeket, jóllehet ennek a kiviteli értéknek a 72 százaléka EU-n kívüli európai országokba került.

Agrárkivitelünk tehát egyértelműen Európára koncentrál! A jelenség önmagáért beszél. Európára való beszűkülésünk a közel- és távol-keleti piacnyitási elképzelések realitását is megkérdőjelezi, hiszen sem logisztikai felkészültségünk, sem a magyar vállalkozások tőkeereje, sem az állami marketing- és promóciós eszköztár nem elégséges ahhoz, hogy hídfőállásokat építsünk a közeli és távoli kontinenseken.

Piacbővítés tekintetében Európára kellene összpontosítani minden piacfejlesztésre szolgáló erőt, hiszen pár százalékos piacbővülés kontinensünkön a valóságban többet ér a számunkra, mint Európán kívül bárhol a kivitel megduplázódása. Fél­százaléknyi magyar agrárexporton osztozik ugyanis Afrika, Ázsia, Amerika és Ausztrália együttvéve!

Az EU agrárexportunkon belüli piaci részesedése 2011 és 2012 első féléve között „csak” fél százalékot javult, viszont ez a félszázaléknyi pozíciójavulás mintegy 392 millió eurós árbevétel-növekedést takar.

A német, román, olasz, osztrák és holland piaci exportnövekmény (467 millió euró) kiteszi, sőt túl is szárnyalja a teljes félévi exportnövekményt. A legjelentősebb exportpiacok közül egyedül a szlovák piaci kivitelünk esett vissza mintegy 80 millió euróval.

Összeállította: Szabó Jenő, agrárközgazdász

Kapcsolódó cikkeink