Bizonytalan jövőkép a húsiparban – drágulás, csökkenő fogyasztás és új kihívások

Lassan nő a fogyasztás, miközben emelkednek az árak

A húsfogyasztás volumenében visszaesés tapasztalható: a friss húsokból 2019-ben még átlagosan 83 kilogrammot vásároltunk évente, 2024-re ez a mennyiség 76 kilogrammra csökkent. Ugyanakkor a friss hús átlagára öt év alatt 1724 Ft/kg-ról 2930 Ft/kg-ra emelkedett – ez majdnem 70 százalékos drágulás. A feldolgozott húsok esetében is hasonló a trend: 2019-ben 48 kilogrammot vásároltunk, 2024-re ez 44 kilogrammra csökkent, miközben az árak 978 Ft/kg-ról 1653 Ft/kg-ra nőttek.

A vásárlási szokások változását jól mutatja, hogy a magyar háztartások friss húsra alkalmanként kevesebb mint 3000 forintot, feldolgozott termékekre pedig átlagosan 1733 forintot költenek. A prémiumabb kategóriát képviselő füstölt sonkákból 2024-ben mintegy 3000 tonna fogyott, átlagosan 1,8 kilogramm háztartásonként, 5838 forintos költés mellett.

Diszkontok és import: növekvő nyomás a hazai gyártókon

A szövetség szerint a piaci környezetet tovább nehezíti a diszkontláncok egyre nagyobb dominanciája, amelyek kiszorítják a kisboltokat, főként a feldolgozott termékek piacán. Ezzel párhuzamosan nő az importnyomás is, és egyre több helyen jelenik meg a minőséggyengítés, amely hosszú távon árt a hazai ipar versenyképességének és a fogyasztói bizalomnak.

„Ki lehet mondani, hogy hosszú távon csökken az élelmiszerek reálértéke. Ez az elmúlt 2-3 évre nem igaz, de a tendencia nem új, és rengeteg a bizonytalanság”

– fogalmazott Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke.

Vegyes év volt 2024

A 2024-es év nem hozott egyértelmű áttörést a húságazat számára. Bár az élelmiszeripar összességében jobban teljesített az ipar többi szegmensénél, a húsfeldolgozás és tartósítás belföldi értékesítése 2,2 százalékkal csökkent – így a két év alatti visszaesés már meghaladja a 16 százalékot. A húskészítmények értékesítése ugyanakkor 13 százalékkal nőtt, ami valamelyest kompenzálta a visszaesést.

Az exportpiacokon viszont kedvezőbb a kép: a húsfeldolgozás exportja 15 százalékkal, a készítménygyártásé 11,2 százalékkal bővült. A sertéságazatban is történtek pozitív elmozdulások: a vágási számok növekedtek, 2024-ben 4,78 millió sertést vágtak, ami 6,5 százalékos bővülést jelent. A sertéshúsexport 12 százalékkal nőtt, míg az élősertés-export mennyiségben és értékben is emelkedett. Az import ugyanakkor 5 százalékkal nőtt, különösen a szabályozott sertéscomb esetében.

Új fenyegetések: betegségek és gazdasági feszültségek

Az ágazat helyzetét tovább nehezíti a munkaerőhiány és a minőséggyengítési trendek mellett egy újra megjelent, rég nem látott állatbetegség: a ragadós száj- és körömfájás, amely komoly gazdasági károkat okozhat. A szövetség szerint ezért elengedhetetlen a szereplők közötti összefogás és türelem a következő időszakban.

A jövő kapcsán Éder Tamás hangsúlyozta: „Nem látszik még, mikor tud a húsipar kilábalni a jelenlegi mélypontról. A jövedelmezőségi problémák, a piaci nyomás és a fenntarthatósági elvárások egyszerre nehezednek az ágazatra.”