Bizakodó-e a magyar?

2008 őszéig az FBI értékei viszonylag kedvező képet mutattak, az utolsó negyedévben azonban a globális pénzügyi és gazdasági válság hatására a mutatók jelentősen visszaestek. A komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 124,4 ponton állt, a harmadik negyedévi értékhez képest 26 ponttal lett alacsonyabb. A Fogyasztói Várakozások Indexének (FVI) értéke jelentős csökkenés után 130,5 ponton állt. A munkaerőpiacon ugyan később éreztette hatását a válság, de a lakosság már ekkor a munkanélküliség növekedésétől tartott leginkább. Ezt mutatta, hogy tízből kilenc megkérdezett számított a munkanélküliség növekedésére a korábbi 49 százalékkal szemben.

2009 első negyedévében a fogyasztói bizalom esése folytatódott, a válság tovább gyűrűzött, és a Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) rekordmélységbe zuhant. A tervezett megszorító intézkedések, a forintárfolyam zuhanása, a hiteltörlesztés nehézségei következtében a fogyasztók egyre pesszimistábban látták az elkövetkező időszakot. A 2009. márciusi mélypont után a válságkezelő intézkedéseknek köszönhetően az indexek újra növekedésnek indultak: ekkor mindhárom index értéke stabilizálódni látszott. Ez az óvatos optimizmus a Bajnai-kormány megalakulásához volt köthető, és a bizalom elsősorban az ország hosszú távú gazdasági helyzetének javulására irányult.

A Fogyasztói Bizalom Index 2010 első negyedévében jelentősen emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a mutató értékén 50 pontot javítva. A közeledő országgyűlési választások fokozták a fogyasztói várakozásokat, és a lakosság bizakodni kezdett mind a saját, mind pedig az ország helyzetének javulásában. A Fogyasztói Várakozások Indexe újra szárnyalt, ellenben a Vásárlási Hajlandóság Indexe inkább stagnált egy továbbra is kritikusan alacsony szinten. A választásokat követően tovább erősödtek a mutatók értékei. Ebben az időszakban legfőbb exportpartnerünk, Németország gazdasági helyzetének javulása nyomán a magyar fogyasztók is a gazdasági helyzet javulásában reménykedtek. A hazai fogyasztói bizalom azonban 2010 utolsó negyedévében megtört, a makrogazdasági mutatók kedvezőtlen alakulása következtében az indexek jelentősen visszaestek, ami a háztartások borúlátását tükrözte.

2011 első negyedévében a megnövekedett benzin- és cukorárak voltak negatív hatással a fogyasztói hangulatra, a bizalmi index tovább csökkent. Majd a tavalyi év második negyedéve átmeneti enyhülést hozott, köszönhetően annak, hogy Európában elindult a válságból való lassú kilábalás időszaka. A növekedés azonban nem bizonyult tartósnak. Tavaly ősszel ismét jelentősen visszaestek az értékek, melynek hátterében nemcsak a kormány gazdasági intézkedései (az áfakulcs és a jövedéki adó emelése, a csipszadó bevezetése), hanem a görög válságkezelés és az európai országok hitelmutatóinak leminősítése álltak. 2011 végére a fogyasztói bizalom további csökkenés után rendkívül alacsony értéken állt meg, az indexek a válság legmélyebb időszakában mért értékekre süllyedtek vissza.

A legfrissebb eredmények szerint 2011 decemberében a lakosság közel kétharmada úgy vélte, hogy rosszabbul él, mint egy évvel azelőtt. Az igazán aggasztó azonban az, hogy majdnem ugyanennyien (tízből hatan) nem is számítanak a helyzetük javulására a következő 12 hónapban. Ez az érték a vizsgált időszakban általában ennél kedvezőbben alakult, különösen 2010 során.

Ezzel párhuzamosan mind többen számítanak arra, hogy csökken a jövedelmük értéke. Ezért a fogyasztók különböző módon reagálnak a mindennapjaikat megnehezítő körülményekre. Alaposabban megfontolják, hogy mire költenek; utánajárnak a legjobb ajánlatnak – akár virtuálisan, akár ténylegesen –, priorizálnak, lemondanak, átcsoportosítják kiadásaikat. Nyilvánvaló, hogy ez a stratégia csak egy bizonyos mértékig folytatható, hiszen a megélhetési költségek nem csökkenthetők egy adott szint alá. Ezután csak a bizakodás marad egy kedvezőbb jövőben, de a bizalom – mint láttuk – rendkívül sérülékeny, és ahogy a lakosság reagál a gazdaságpolitikai intézkedésekre, hirtelen képes felfutni vagy a mélybe zuhanni. n

Fogyasztói Bizalom Index

A három index egymáshoz való viszonya

A lakosság körében végzett, a gazdaság helyzetére vonatkozó várakozásokat feltérképező vizsgálat jó alapnak bizonyul a gazdasági konjunktúra vagy recesszió előrejelzésére. A lakosság ugyanis reagál a piaci környezet és a makrogazdasági helyzet változásaira, amikor befektetéseiről vagy vásárlásairól dönt. A következőkben áttekintjük, hogyan alakult a fogyasztói bizalom Magyarországon 2008 és 2011 között a Corvinus–GfK Hungária közös Fogyasztói Bizalom Index kutatása alapján.