Bezár a Koppány bolthálózat

Egy évvel ezelőtt nagy reményekkel nyílt meg a magyar árukat forgalmazó Koppány Nemzeti Bolt negyedik üzlete. A hálózat tulajdonosa, Megyesi Zoltán még egy brüsszeli üzletnyitás lehetőségét említette, ám a további terjeszkedés helyett az üzletek bezárására került sor.

A két éve nagy reményekkel elstartoló hálózat deklarált célja az volt, hogy kiváló minőségű magyar termékeket kínálva hódítsa meg a vásárlókat. A hálózat indulásakor a tulajdonosok joggal bízhattak abban, hogy a prémiumterméknek számító bivaly, szürkemarha és mangalica húsokból készült termékek sikert aratnak. Az első üzlet után hamarosan már öt helyen volt Budapesten, illetve az agglomerációban Koppány Nemzeti Bolt, ám a terjeszkedés ezt követően hirtelen megtorpant. Két év működést követően pedig január végén a tulajdonos a boltok bezárásáról döntött.

A tudatos vásárlás napjainkban egyre nagyobb teret nyer magának, mely nemcsak az élelmiszerek összetételére vonatkozik, hiszen több mozgalom és kezdeményezés is volt az elmúlt években. Ennek jelei mind az egészséges magas minőségű termékeket kínáló boltokban, mind a magyar termékek kínálatában kézzel foghatók. A csomagoláson való egyedi jelölések és a rájuk specializálódott üzletek ellenére azonban a hazai áruk vásárlása egyeseknek anyagi, másoknak ideológiai kérdésnek minősül, hiszen a magasabb minőség a termelői árban is érvényesül, ez pedig magasabb értékesítési árat von maga után. Így ezek helyett sokan inkább az olcsóbb árfekvésű -, gyakran külföldi eredetű – termékeket választják. A 2008-as válság után ráadásul az elszegényedő lakosság számára egy-egy vásárlás során még fontosabbá vált az alacsonyabb árszint szem előtt tartása.

Megyesi Zoltán, a Koppány Hús Hungaricum Kft. és egyben hazánk legnagyobb szürkemarha-gulyájának tulajdonosa. Az őshonosnak számító bivaly, szürkemarha és mangalica húsokból, kisebb hazai élelmiszer-feldolgozó üzemek által készített hústermékeket először a nagyobb áruházláncok beszállítójaként értékesítette. A megállapodások azonban egyre előnytelenebb feltételekkel jártak. Az Auchan esetében a kezdeti 20 százalékos árvisszatérítést 25 százalékra növelték, majd azért, hogy a Koppány termékek a csemegepultba kerüljenek egy új áruházban 2 millió forintos hozzájárulást kértek volna, illetve a termékárusításért áruházanként évente 300 ezer forintot, mondta el az állatorvos végzettségű tulajdonos az első üzletek megnyitását követően. Miután a Corával is a fentiekhez hasonló nehézségek merültek fel, úgy döntött, hogy függetleníti magát tőlük: először Solymáron, majd Pátyon, aztán a fővárosban is megnyitotta saját üzleteit.

Az eredeti elképzelések szerint kevés helyen kapható, olyan hagyományos magyar árukat akart az üzletek polcain elhelyezni, melyek bio minősítésű hústenyészetéből származnak. Az ilyen tartásforma során ugyanis az állatainak nem ad hozamfokozókat, ipari takarmányt, sem turbósítót, helyette kizárólag anyatejen, és később a jó minőségű legelőn nevelik őket, ezáltal a húsminőség jobb, mint a kötött tartású állatok esetében.

A Koppány Nemzeti Boltok vásárlói elégedettek voltak a kínálattal, melyben a készételek – bivaly pörkölt, szürkemarha vetrece -, a vöröshúsok – szürkemarha párizsi, vegyes felvágott -, a tőkehúsok és a szárazáruk – többek között bivalykolbász, bikacsök, mangalicakolbász – is megtalálhatóak voltak. Minőségük pedig nem hagyott kívánni valót maga után, mely természetesen az árfekvésben is megmutatkozott. Ennek ellenére 2011. január 24-én a boltok bezártak. Az mfor.hu érdeklődésére a Kft. gazdasági okokkal indokolta a lépést. Így a Koppány Hús termékeit már csak a METRO áruházakban és a pátyi, valamint solymári üzletekben lehet beszerezni.

Hasonló sorsa jutott néhány évvel ezelőtt a Magor-mozgalom is, mely Usztics Mátyás és Kovács Attila neve alatt jött létre. Egy olyan hálózat kialakítására törekedtek, ahol 100 százalékosan magyar termékeket forgalmaznának úgy, hogy nem állnának kapcsolatban multinacionális üzletláncokkal. 2005-re már 120 CBA bolttal kötöttek megállapodást, ezen kívül 60-70 más üzletben is megtalálhatóak voltak a Magor címkékkel ellátott áruk, melyek azt jelölték, hogy a cég székhelyétől, tulajdonosán át a felhasznált alapanyagok származási helyéig minden magyar. A koncepció a vásárlóik személyes ideológiájára, nemzeti érzelmére is épített, ám a szűk rétegen túl más fogyasztókat is szerettek volna a vásárlóik között tudni. Másik oldalról pedig a nemzeti indíttatású tevékenységükkel azon kis- és középvállalkozásokat is támogatni kívánták, akik a multinacionális üzletláncok térnyerése miatt kedvezőtlen helyzetbe kerültek. Öt év után, 2006-ban azonban a mozgalom megrekedt, a korábban megálmodott tervek pedig az elképzelés szintjén maradtak.

A baj talán ott van, hogy a magyar termékek köré épülő mozgalmak alapjaiban inkább ideológiai pontokra támaszkodnak, a termelőszektor, a feldolgozóipar és a kereskedelem egyszerre történő mozgósítása helyett. Pedig így jöhetne létre az az ágazatokat összefogó kezdeményezés, mely nem csak növelni tudná a hazai termékek forgalmát, de a szervezettség révén kedvezőbb tárgyalási pozícióba, érdekérvényesítő helyzetbe is kerülhetnének a vállalkozások – írja az mfor.hu.