Javul az élelmiszeripar, de piacot veszít

Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke az ágazat elemzésekor elsősorban az iparra jellemző kettősséget emelte ki. Az eddigi statisztikai adatok alapján, melyek elemzése még folyamatban van, úgy tűnik, hogy a magyar élelmiszeripar a tavalyi év során mintegy 1,4%-os mértékben tudott növekedni, mely meghaladja a teljes ipari átlagot. Ez mindenképpen szokatlan, de a számadatokból sajnos az is kiderül, hogy e mögött nemcsak az élelmiszeripar fantasztikus teljesítménye áll, hanem hogy más szektorokban 2016-ban felmerültek bizonyos növekedési problémák.

Ezzel együtt is örvendetes az élelmiszeripar fejlődése, még akkor is, ha a struktúrája sokat elárul az ágazat problémáiról. A meghatározó agrárius hátterű ágazatok, tehát a hús-, tej-, zöldség-, gyümölcsfeldolgozás kisebb mértékű növekedést tudott felmutatni. Inkább olyan cégek szerepeltek jól, mint a kutyaeledelt vagy más háziállat-eledelt gyártók, illetve azok a nem hagyományos ágazatok, mint az izocukor és a keményítő gyártása.

Az ipar fejlődését tekintve feltétlenül ki kell emelni az áfacsökkentés gazdaságfehérítő hatásait. Ez a lépés bizonyos ágazatokban gazdasági szükségszerűség volt, illetve a jövőben az egyik legfontosabb feladat, mert a feketegazdaság mértéke az ágazat egyes területein elképesztő mértékű volt. Az első áttörés sertésfronton történt, ami végül ezen megoldás állatorvosi lovának bizonyult. Számtalan tapasztalatot nyertek a törvényhozók és piaci szereplők is, ám a legfontosabb tanulság, hogy az áfacsökkentést érdemes kiterjeszteni szélesebb körben.

Veszélyes verseny

A biztató mutatók ellenére azonban a magyar élelmiszeripar versenyképessége belföldön sem erősödött. Az előzetes adatok alapján az ágazat exportja tavaly 1,6%-kal, tehát nagyobb mértékben nőtt, mint az élelmiszeripar teljesítményének egésze. Ez azt is jelenti, hogy a belföldi értékesítés fejlődése 1,2% körül volt, így jön ki az 1,4% körüli átlag. Ez azért fontos adat, mert ismételten az a helyzet állt elő, hogy a belföldi élelmiszer-jellegű kiskereskedelmi forgalom, vagyis amennyivel többet vásároltak élelmiszert a fogyasztók, közel 3%-kal nőtt, miközben a magyar élelmiszeripar belföldi értékesítésének a növekedése ennek a felét sem érte el. A fogyasztói kosárba megint több élelmiszerimport-termék került. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy belföldi értékesítés nem tisztán fogyasztói cikkértékesítés – de ez szignifikánsan nem befolyásolja az adatokat.

Ez ismét alátámasztja, hogy a magyar élelmiszeriparnak továbbra is vannak versenyképességi problémái. Általában pont azon termékek esetében szerepelnek rosszul, amelyek meghatározó résztvevők a napi fogyasztási termékek között. Ezek ugyanis olyan termékek, melyek esetében a vásárlót az ár vezeti – és etekintetben a magyar gyártók rendre alulmaradnak. Segítség, támogatás nélkül nem érhető el olyan jelentős technológiai fejlődés, mely nagy mértékben hozzájárulna a magyar termékek nemzetközi versenyképességéhez. Ezért várják az élelmiszeripar szereplői azokat a támogatási lehetőségeket, melyek, egyrészt a vidékfejlesztési programból, illetve a GINOP-ból élelmiszeripari jellegű tevékenységre, illetve nem ipari jellegű, de élelmiszer-előállításra szólnak.

A 2017-es év remélhetőleg érdemi változásokat hoz, és a hazai cégek a következő egy-két évben elsősorban technológia jellegű beruházásokat fognak végrehajtani.

Éder Tamás összegezve a tavalyi évet elmondta:

– Az előzetes sejtések alapján – pontos adatok még nincsenek – az egész ágazat tavalyi profitja a mérleget készítő és 9 főnél többet foglalkoztató ágazati szereplők körében javult az előző évben. Bizonyos ágazatokban több jövetelem keletkezett, de összességében a kép tehát kettős, pozitív a növekedés, de közben mégis jelentős a belső piacvesztés, illetve a növekedés messze alatta van annak, amit a magyar élelmiszeripar lehetőségeit és hagyományait tekintve elérhetne, illetve amire potenciája alapján képes lehet a jövőben.

M. K.