Berlini Grüne Woche Emelkednek az árak, de mennyire?

Politikai rekord: 64 ország mezőgazdasági minisztere, köztük Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vett részt a berlini Grüne Woche (vagyis Zöld Hét) élelmiszervásár keretében tartott globális élelmiszerfórumon, január közepén. Közös zárónyilatkozatukban új agrárstratégia mellett kötelezték el magukat. A várható változások mindenkit érintenek. Helyszíni riport.

Tizenhat magyar termelő kis- és középvállalat főleg a Németországban ismert és kedvelt kolbászt, szalámit, valamint pálinkát és bort kínálta az Agrármarketing Centrum által szervezett közös megjelenés keretében, 270 négyzetméteren.

Egy látogató átlag 111 eurót költött

Összesen 47 millió euró bevételt könyvelhet el az 56 országból érkezett 1624 kiállító, tájékoztat Wolfgang Rogall, a berlini vásárvállalat helyettes szóvivője:

– Tíz nap alatt 420 ezer látogatót regisztráltunk a pénztáraknál. Ezzel az érdeklődés újra elérte a válságos évek előtti magas szintet.

Egy látogató átlagosan 111 eurót költött, főleg enni- és innivalóra.

Hozzáteszi, hogy sokan a nagy számok miatt közönségvásárnak tartják a Grüne Wochét. Pedig a több mint 300 szakmai és politikai kísérő rendezvény 105 ezer résztvevőt vonzott idén; 5 ezerrel többet, mint tavaly.

Wolfgang Rogall huszonhat éve dolgozik a vásár sajtóosztályán. Munkatársaival együtt múlt év márciusa óta 50 sajtóközleményt küldtek a várható eseményekről a világ minden tájára, különböző nyelveken, hétről hétre. A Trade magazin szerkesztősége is rendszeresen kap tájékoztatást az előkészületekről. Magára a vásárra 5 ezer újságírót akkreditáltak, akik az eseményekről mind az öt földrész lakóit tudósították.

Ha a gyártók nem tudnak árat emelni

Drágul az élelmiszer világszerte. Ez a sajtóbeszélgetések leggyakoribb témája. A magyar élelmiszerek legnagyobb exportpiacán, Németországban a fogyasztók nemzetközi összehasonlításban viszonylag olcsón jutnak élelmiszerhez. Legalábbis mostanáig ezt tapasztaltuk.

A megnyitó „nagy” sajtótájékoztatón azonban Jürgen Abraham, a Német Élelmiszeripar Szövetségi Egyesülésének elnöke rámutat arra, hogy az alapanyagok árai drámaian emelkednek:

– A legfontosabb tizenhárom élelmiszer-ipari alapanyag ára átlagosan 13 százalékkal nőtt tavaly, míg a gabonáé és olajos magvaké 41 százalékkal. A szállítási és energiaköltségek átlag 25 százalékkal lettek magasabbak. Ehhez képest csak mérsékelten, átlag 3 százalékkal drágultak az élelmiszerek, az előző évhez viszonyítva.

Szerinte idén további 3-4 százalékkal kellene növekedniük az áraknak ahhoz, hogy enyhüljön az élelmiszergyártók nyereségére háruló nyomás. Hozzáteszi: míg egy átlagos német háztartás jövedelmének 50 százalékát fordította élelmiszerre hat évtizeddel ezelőtt, addig most az arány 11 százalékra csökkent. A fogyasztók szempontjából előnyösnek látszik az ádáz árverseny. Ugyanakkor az egyesülés elnöke hangsúlyozza az érem másik oldalát:

– A német élelmiszer-kiskereskedelemben zajló éles verseny gondoskodik arról, hogy a gyártók áraikat nem tudják emelni a szükséges mértékben. Ez nagy terhet jelent a vállalatok beruházási és innovációs tevékenységére.

Túl alacsony hústartalom

A 72 éves Jürgen Abrahamot Magyarországon inkább üzleti kapcsolatai révén ismerik, mint sonkagyártó specialistát és exportőrt. Pályája kezdetén szülei élelmiszer-kereskedő cégében dolgozott. Aztán 1964-ben bátyjával együtt önálló kereskedelmi vállalkozást alapított, sonka, egyéb húskészítmény és sajt profillal. Ebből fejlődött ki a nemzetközi piacokon sikeres sonkagyártó vállalat. Tavalyelőtti éves forgalma 190 millió euró.

Saját vállalata menedzselése mellett Jürgen Abraham hét éve az egyesülés elnökeként tevékenykedik az élelmiszeripar érdekeiért. Tavaly további két évre választották meg.

Egy újságíró felteszi neki a kérdést, amit a fogyasztóvédő szervezetek mellett egyre több fogyasztó sem ért; hogy tudniillik egy borjúvirsli hústartalma miért csak 15 százalék. Jürgen Abraham így válaszol:

– Évtizedek során alakult ki az élelmiszerkönyvben rögzített általános felfogás. Ez persze a jövőben változhat, amit az élelmiszerkönyvért felelős bizottság rögzíthet. Ebben a bizottságban egyformán részt vesznek fogyasztói szervezetek, tudományos grémiumok, élelmiszer-biztonsági hatóságok és a gazdaság képviselői. Amit ön most kifogásol, azt elfogadta mind a négy csoport, tehát a fogyasztóvédők is, amikor rögzítették, hogy egy élelmiszertől mit lehet elvárni. Az élelmiszerkönyv általános elveit jelenleg átdolgozzuk, és mi, élelmiszergyártók is részt veszünk benne.

Ha megtiltják az aromát, nem lesz joghurt 39 centért

Másik újságírói kérdés:

– Mivel nőnek a költségek, a kereskedelem pedig megakadályozza az áremelést, akkor a gyártók az alkotórészeken spórolnak, hogy ne fizessenek rá?

Válasz:

– Ilyen módon nem lehet spórolni. A gyártó recept alapján dolgozik, törvényi előírások szerint. Nem hagyhat el egyszerűen alkotórészeket a költségek csökkentése végett. Ha én a sonkánál lemondok a sóról vagy a füstölésről, akkor már nem sonkát gyártok.

– De például gyümölcsjoghurtba a drágább meggy helyett aromát is lehet tenni.

– Igen, de ez megengedett. Mi rossz van ebben? Egyes fogyasztók csak 39 centért akarnak vagy tudnak venni gyümölcsjoghurtot. Mások pedig 1 euró 20-ért. A fogyasztó dönt, függően a pénztárcájától vagy személyes szimpátiájától. Egyvalamit azonban világosan kell látni: ha megtiltják a meggyaromát, akkor többé nem lehet 39 centért gyümölcsjoghurtot vásárolni.

„Zöld Davos” – több élelmiszert kell termelni

A megjelent miniszterek száma több mint kétszer annyi, mint a korábbi, kelet-nyugati fórumnak nevezett találkozókon. Rajtuk kívül 150 magas beosztású bel- és külföldi politikai döntéshozó vesz részt a rendezvényeken. „Zöld Davos” – így emlegeti Ilse Aigner a kivételes jelentőségű találkozót.

Az új agrárstratégia jegyében a politikusok olyan mezőgazdaság kialakítására törekednek, amely kíméli a környezetet és fenntartható fejlődést tesz lehetővé. Kiemelt céljuk az éhség leküzdése és földünk egyre több lakójának az ellátása élelmiszerrel. Síkra szállnak azért, hogy különösen a kis parasztgazdaságok képesek legyenek beruházni, a korszerűbb termelés érdekében.

Ezzel egy időben mindinkább odafigyelnek a kíméletes állattartásra. Például arra, amint az többször elhangzott, hogy a kan malacokat a jövőben ne érzéstelenítés nélkül ivartalanítsák.

Sajtótájékoztatót tart két EU-biztos is. A mezőgazdaságban illetékes román Dacian Ciolos az EU 2013 utáni közös agrárpolitikájának terveit ismerteti. A máltai John Dalli kompetenciája az egészségügy és a fogyasztóvédelem; ezúttal az új európai állatvédelmi stratégiáról nyilatkozik.

A rendezvények azt tükrözik, hogy új szereplők kerültek az élelmiszer világpiacának fókuszába. Mivel növekszik a fizetőképes kereslet, Kína és Brazília mint felvevő, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán pedig a gabonatermelés tartalékaival válik mind fontosabb tényezővé a nemzetközi agrárpolitikában.

Bátrabb exportra törekednek a románok

Tavalyelőtt Magyarország szerepelt partnerországként a Grüne Wochén, idén Románia. Keleti szomszédunk mezőgazdasági minisztere, Valeriu Tabara kétszer is találkozik újságírókkal. Hangsúlyozza, hogy országából 60 vállalat állít ki:

– A román mezőgazdaság nagy fejlődési potenciálját a korábbi évek során nem használtuk ki kellőképpen. Mintha a román termelők bizonyos fokig féltek volna az exporttól. Ezen változtatni kívánunk, és 2016-ra szeretnénk elérni, hogy élelmiszer-külkereskedelmünkben a kivitel aránya nagyobb legyen, mint az importé.

A növénytermelés fejlődésénél elsősorban a gabona, az ipari növények és a szőlő lehetőségeit említi. Állattenyésztésnél pedig a juh-, a szarvasmarha- és a sertéságazatot.