Béremelési kilátások 2026-ban: számíthatunk fizetésemelésre? – Szakértő válaszol

Minimálbér és garantált bérminimum 2026-ban

Megszületett a megállapodás 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról: 2026. január 1-től 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra, a garantált bérminimum (vagy közismertebb nevén „szakmunkás minimálbér”) pedig 7 százalékkal, bruttó 373 200 ezer forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmények figyelembevétele nélkül a minimálbér nettó 214 662 forint, a szakmunkás minimálbér nettó 248 178 forint lesz havonta. A bruttó órabérek ennek alapján várhatóan 1 856 forintra, illetve 2 145 forintra nőnek.

„A minimálbér minden évben viszonyítási alap. A kötelező emelés nemcsak az alacsonyabb bérszinteket érinti, hanem közvetve a magasabb kategóriákban dolgozók alkupozícióját is javítja”

– hangsúlyozta Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője. Hozzátette: ez bérfeszültséget is generálhat azokon a munkahelyeken, ahol a magasabb keresetű munkavállalók fizetését egyelőre nem rendezik, hiszen ők is szeretnék megőrizni a minimálbérhez képest korábban fennálló arányt. Ha a munkaadó úgy látja, hogy nincs mozgástér további emelésre, gyakran tavaszra halasztja a béremelést, így a magasabb bérkategóriákban dolgozók csak 3-4 hónappal később számíthatnak bérkompenzációra.

Milyen mértékű fizetésemelésre számíthatunk?

A cégek számára ma stratégiai kérdés, hogy ne veszítsék el a már bevált, nagy hozzáadott értéket képviselő munkavállalóikat, hiszen egy új kolléga felvétele és betanítása jóval nagyobb költséggel és kockázattal járhat. Erre a KSH adatai is ráerősítenek: a betöltetlen állások száma az elmúlt években jelentősen csökkent, ezzel szemben a meghirdetett pozíciók száma lényegében változatlan maradt. „Az a meglátásunk, hogy azok a szervezetek, amelyek már döntöttek a jövő évi béremelésről, többnyire egységes, az egész állományra kiterjedő 5-10 százalékos emeléssel számolnak” – fogalmazott a HR szakértő. Ahol erre egyelőre nincs lehetőség, ott átmenetileg a juttatási csomagok finomhangolásával próbálják növelni a munkavállalói elégedettséget addig, amíg megszületik a végleges döntés a bérfejlesztés mértékéről.

Fókuszban a költségmegtakarítás

A Humán Centrum tapasztalatai szerint 2026-ban a költségmegtakarítás továbbra is a legaktuálisabb kérdések közé fog tartozni a vállalatvezetés számára. Számos cég már idén is visszafogottabb működési modellt alkalmazott, amelyhez költségcsökkentési intézkedések és több helyen megszorító lépések is társultak, mint a termelés csökkentése, bizonyos szervezeti egységek bezárása, létszámleépítés vagy a létszámstop bevezetése. A háttérben elsősorban a lassuló gazdasági növekedés, a bizonytalan megrendelésállomány és a fix bérköltségek tartós emelkedése áll, amelyek együtt óvatosabb működésre késztetik a munkáltatókat.

Ha gyors bérfelzárkóztatásra kerül sor, az jelentősen növeli a bérköltségeket, amely alapos körültekintést és alternatív megoldásokat igényel. Ennek kapcsán Dénes Rajmund kiemelte: a növekvő bérköltségek miatt, és ahol ezen felül munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, a vállalatok nyitottabbak a költséghatékony, azonnal bevethető atipikus foglalkoztatási formák iránt: legyen szó részmunkaidős lehetőségekről, szövetkezeti – nyugdíjas- és diákfoglalkoztatásról vagy a munkaerő-kölcsönzésről. „Ennek egyszerű oka van: ugyanis például a kölcsönzés esetében sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, miközben rövid határidővel oldja meg a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is” – tette hozzá. A szakértő szerint az atipikus foglalkoztatás térnyerésével az inaktívak – köztük a szeniorok, nyugdíjasok, kismamák és diákok – számára is több rugalmas munkalehetőség nyílhat meg.

A költséghatékonyság szempontjából jelentős előnyt kínál a diákok és a nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatása, mivel így a munkáltató és a szövetkezeti tag több ponton is adómentességet élvez. A 25 év alatti diákok és a nyugdíjasok után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, és mentesülnek a társadalombiztosítási járulék alól. Emellett a diákok jövedelmére a 25 év alatti fiatalok szja kedvezménye is érvényes.

Ezen felül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása is jelentős pénzügyi előnnyel is járhat, hiszen a megfelelő létszám elérése esetén a cégek mentesülhetnek a magas összegű rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, miközben a társadalmi felelősségvállalást is segítik. A minimálbér 11%-os emelésével ugyanis ez az összeg is nő: az idei 2 617 200 Ft helyett jövőre már 2 905 200 Ft lesz minden egyes hiányzó munkatárs után.

Bértranszparencia: erős alapot adhat a fizetésemelés kéréséhez

Az éves értékelő beszélgetés jó alkalom arra, hogy a munkavállaló szóba hozza a fizetésemelés kérdését, és ezt a jelenlegi környezetben több külső tényező is támogatja. Ilyen a 2026 nyarán életbe lépő bértranszparencia irányelv, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy felülvizsgálják és szükség esetén átláthatóbbá tegyék a belső bérviszonyaikat az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mentén. Az irányelv több gyakorlati kötelezettséget is bevezet: a fizetést vagy bérsávot már az első interjú előtt közölni kell, megszűnik a fizetések titokban tartására vonatkozó korlátozás lehetősége, és a 100 fő feletti cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. Mindez átláthatóbb viszonyokat teremt, ami a szakértő szerint erősíti a munkavállalók érdekérvényesítő lehetőségeit, hiszen pontosabban látják saját munkájuk értékét a piacon és a szervezeten belül.

Piaci információk nélkül nehéz magasabb fizetést kérni

A fizetésemelés kérésére való felkészülés során fontos, hogy a munkavállaló ne csak az elért eredményeire támaszkodjon, hanem a piaci viszonyokat is megismerje. A legfrissebb KSH statisztikák szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2025. szeptemberében 687 100 forint volt, ami 9,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Emellett lényeges, hogy a dolgozó tisztában legyen az adott munkakörre, régióra és ágazatra jellemző bérszintekkel: ebben segítséget nyújtanak a KSH adatai, az országos bérfelmérések, valamint a bért feltüntető álláshirdetések is, amelyek jól mutatják, milyen ajánlatokkal dolgoznak más munkaadók hasonló pozíciók esetében.

Dénes Rajmund szerint nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban látványosan nőtt az érdeklődés a bérfelmérések iránt:

„A Humán Centrumnál rendszeresen vizsgáljuk a munkaerő-piaci adatokat földrajzi hely, iparág és cégméret szerint. Közel ötezer béradatot tartalmazó álláshirdetést elemeztünk. Korábban ezeket elsősorban a munkáltatók használták arra, hogy felmérjék, versenytársaik milyen ajánlatokkal vonzzák be a szakembereket. Az utóbbi időben azonban egyre többen keresnek információt munkavállalói oldalról is – ez arra utal, hogy a bérigények emelkednek, és sokan szeretnék tudni, hogyan pozicionálhatják magukat a jelenlegi munkaerőpiacon”

– emelte ki a szakértő.