Beleremegne Közép-Európa is abba, ha Oroszországot teljesen elszigeteli a világ

Szerző: Trademagazin Dátum: 2022. 05. 08. 10:55

Oroszország világgazdasági elszigetelődése jelentős turbulenciákat okozna más országokban, elsősorban a volt szovjet tagköztársaságokban. Számos ország nyersanyagimportja szinte kizárólag az orosz beszállításra épül, így azok elmaradása nem egy esetben akár 30 százalékos rövid távú GDP-csökkenést is eredményezhet – állapítja meg a Külgazdaság friss számában megjelent cikkében Koppány Krisztián, egyetemi docens, és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa. Az EU közép- és kelet-európai tagállamai közül elsősorban Észtországban, Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon és Romániában lenne a kibocsátás és a hozzáadott érték visszaesése számottevő.

A háború hatásai mindenhol érezhetők

Az elmúlt közel fél évszázadban a globális értékláncok terjedése kiemelkedő mértékben járult világméretekben a termelékenység folyamatos javulásához, a felzárkózó és a fejlődő országok gazdaságának és exportjának dinamikus növekedéséhez, specializációjához és a nemzetközi munkamegosztásba, azon belül a globális termelési hálózatokba való bekapcsolódásához. Különösen kedvezők voltak ezek a trendek a közép- és kelet-európai országok számára. Ennek nyomán erősödtek a világ országai közötti kölcsönös (keresleti és kínálati oldali) függőségi viszonyok.

A globális értékláncok utóbbi időszakban tapasztalt kínálati és keresleti oldali zavarait természeti katasztrófák, politikai döntések (brexit) és a koronavírus-járvány által előidézett sokkok váltották ki. Oroszország Ukrajna elleni háborúja abban különbözik az előzőektől, hogy egyrészt az általa kiváltott keresleti és kínálati sokkok a fizikai és a humán infrastruktúra részleges megsemmisüléséhez vezetnek a két országban, de döntően Ukrajnában, másrészt a támadó országgal szembeni szankcióknak az azokat kivető országokra is vannak számottevő negatív hatásai. Mindennek közvetlen és közvetett hatásai a világ többi részére is átgyűrűznek – írja a Külgazdaság friss számában megjelent cikkében Koppány Krisztián, egyetemi docens, és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa.