Balatoni települések és az Északi-középhegység borvidékei uralják az idegenforgalmi adó-bevételeket
A balatoni települések és az Északi-középhegység borvidékei vezetik az idegenforgalmi adó (ifa) bevételek listáját Magyarországon – derül ki a Pénzcentrum 2022-es adatok alapján készített elemzéséből. Az ifa olyan helyi adónem, amelyet a szálláshelyeken megszálló vendégek fizetnek. Bár az önkormányzatok vetik ki és számolják el, a bevételek végül az államkasszába kerülnek.

Van olyan magyar falu, ami lakosonként 200 ezer forintot szed be csak idegenforgalmi adóból
Az ifát 2003-ban vezették be, és azóta folyamatosan emelkedett az összege. 2024-re már 680 forintot kell fizetni éjszakánként, míg kezdetben ez az összeg 300 forint volt, vagy a fizetendő összeg 4 százaléka. A pandémia idején a kormány ideiglenesen megállította az adó növekedését, de 2023-ban újra emelkedett, 580 forintról 680 forintra – írja a Pénzcentrum.
A Magyar Államkincstár honlapján részletesen megtekinthető, hogy településenként mennyi az idegenforgalmi adó. A Pénzcentrum elemzése Budapest és Pest megye adatait nem tartalmazza, mivel a fővárosban az egy főre jutó ifabevétel torzító hatású lenne a magas vendégszám miatt. Budapest 2022-ben 7,5 milliárd forintos bevételre tett szert, ami 4500 forintnak felelt meg egy főre vetítve.
A Dunántúl régiója egyértelműen dominál az ifabevételek tekintetében, amit elsősorban a Balaton turisztikai vonzereje magyaráz. A második kiemelkedő régió az Északi-középhegység, amely elsősorban borvidékei miatt népszerű a turisták körében.
Vármegyék szintjén Veszprém vármegye áll az élen, ahol az egy főre jutó ifabevétel 2021-hez képest jelentősen, 360 ezer forintról 519 ezer forintra emelkedett 2022-ben. A második és harmadik helyen Zala és Somogy vármegye található, míg az észak-magyarországi régióban Heves vármegye a legjelentősebb.
A települések rangsorában a zalai Márokföld végzett az első helyen, ahol az egy főre jutó ifabevétel 199,9 ezer forint volt. Az ismertebb üdülőhelyek közül Zalakaros, Hévíz, Bük és Tihany is bekerült a top 5-be.
Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb nulla bevételes település a Dél-Dunántúlon található, míg a legkevesebb ifát a szabolcsi Túristvándi gyűjtötte be, amely szintén az alacsony idegenforgalmi bevételek közé tartozik.
Az ifabevételek elemzése rávilágít arra, hogy Magyarországon az idegenforgalom területileg erősen koncentrált, és elsősorban a turisztikailag frekventált régiókban termel jelentős bevételeket.
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank-CIG Pannónia: az utasok közel fele nem köt utasbiztosítást
Az utazók közel fele nem köt utas- vagy balesetbiztosítást, pedig…
Tovább olvasom >Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves…
Tovább olvasom >Balatoni hajózás: kedvezményekkel és sűrített járatokkal indul a főszezon
Kiemelkedő forgalmú főszezonra számít a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart), amely…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe júniusban a hús, tejtermékek és növényi olajok drágulása miatt
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Mitől tízszereződhet meg egy-egy bor ára?
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk…
Tovább olvasom >