Balatoni települések és az Északi-középhegység borvidékei uralják az idegenforgalmi adó-bevételeket
A balatoni települések és az Északi-középhegység borvidékei vezetik az idegenforgalmi adó (ifa) bevételek listáját Magyarországon – derül ki a Pénzcentrum 2022-es adatok alapján készített elemzéséből. Az ifa olyan helyi adónem, amelyet a szálláshelyeken megszálló vendégek fizetnek. Bár az önkormányzatok vetik ki és számolják el, a bevételek végül az államkasszába kerülnek.

Van olyan magyar falu, ami lakosonként 200 ezer forintot szed be csak idegenforgalmi adóból
Az ifát 2003-ban vezették be, és azóta folyamatosan emelkedett az összege. 2024-re már 680 forintot kell fizetni éjszakánként, míg kezdetben ez az összeg 300 forint volt, vagy a fizetendő összeg 4 százaléka. A pandémia idején a kormány ideiglenesen megállította az adó növekedését, de 2023-ban újra emelkedett, 580 forintról 680 forintra – írja a Pénzcentrum.
A Magyar Államkincstár honlapján részletesen megtekinthető, hogy településenként mennyi az idegenforgalmi adó. A Pénzcentrum elemzése Budapest és Pest megye adatait nem tartalmazza, mivel a fővárosban az egy főre jutó ifabevétel torzító hatású lenne a magas vendégszám miatt. Budapest 2022-ben 7,5 milliárd forintos bevételre tett szert, ami 4500 forintnak felelt meg egy főre vetítve.
A Dunántúl régiója egyértelműen dominál az ifabevételek tekintetében, amit elsősorban a Balaton turisztikai vonzereje magyaráz. A második kiemelkedő régió az Északi-középhegység, amely elsősorban borvidékei miatt népszerű a turisták körében.
Vármegyék szintjén Veszprém vármegye áll az élen, ahol az egy főre jutó ifabevétel 2021-hez képest jelentősen, 360 ezer forintról 519 ezer forintra emelkedett 2022-ben. A második és harmadik helyen Zala és Somogy vármegye található, míg az észak-magyarországi régióban Heves vármegye a legjelentősebb.
A települések rangsorában a zalai Márokföld végzett az első helyen, ahol az egy főre jutó ifabevétel 199,9 ezer forint volt. Az ismertebb üdülőhelyek közül Zalakaros, Hévíz, Bük és Tihany is bekerült a top 5-be.
Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb nulla bevételes település a Dél-Dunántúlon található, míg a legkevesebb ifát a szabolcsi Túristvándi gyűjtötte be, amely szintén az alacsony idegenforgalmi bevételek közé tartozik.
Az ifabevételek elemzése rávilágít arra, hogy Magyarországon az idegenforgalom területileg erősen koncentrált, és elsősorban a turisztikailag frekventált régiókban termel jelentős bevételeket.
Kapcsolódó cikkeink
Visit Hungary: átlépte az ötmilliós vendégszámot, és továbbra is dübörög a magyar turizmus
Idén még a tavalyi turisztikai rekordévhez képest is tizenegy nappal…
Tovább olvasom >Drágulás ide vagy oda: nyáron is töretlen a magyarok utazási kedve
A mediterrán tengerparti nyaralások a legnépszerűbbek idén is, miközben Bulgária…
Tovább olvasom >Szorosabbá válnak a magyar-szaudi kereskedelmi is turisztikai kapcsolatok
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) célja, hogy a magyar…
Tovább olvasom >További cikkeink
Május közepétől jöhet a drogériák árcsökkentése: 30 termékkategóriában mérséklődhetnek az árak
Újabb hatósági beavatkozás készül a hazai kiskereskedelemben: a kormány 30…
Tovább olvasom >KSH: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 0,4 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött
Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4…
Tovább olvasom >Az NGM elégedett a kiskereskedelmi forgalom bővülésével
A kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek…
Tovább olvasom >