Ázsia: az innováció epicentruma

Kína, Japán és Dél-Korea összesen 613 milliárd dollárt költött kutatásfejlesztésre 2018-ban, megelőzve ezzel Németországot és a világelső USA után megkaparintva a 2-3-4. helyet. A magánszektor kiemelt szerepet játszott a kutatásfejlesztés finanszírozásában – a teljes erre fordított összeg 78 százalékát biztosította. Délkelet-Ázsia országai összesen 28 milliárd dollárt költöttek ugyanerre a célra.

Kockázati tőkebefektetés terén Kína vitte el a pálmát, megelőzve ezzel az Egyesült Államokat is: 1900 üzletet kötött, s egy üzlet átlagosan 45 millió dollárba került.

Publikációk, szabadalmak: Kína az élen

Kína akadémiai publikációk terén is vezető szerepet tölt be a térségben: az összes publikáció 48 százaléka innen származik. Ezzel párhuzamosan Indonézia, Malajzia és Thaiföld is rengeteget fejlődött az elmúlt években, hiszen ötször annyi publikáció születik, mint egy évtizeddel korábban. Japán ugyanakkor alig ad ki akadémiai publikációkat az utóbbi időben: 2008-ban még a térség 28 százalékáért volt felelős, mára azonban nemigen mozgolódik ezen a téren.

Az elmúlt évtizedben Kína volt a világelső szabadalmaztatások terén. 2018-ban 1,6 millió beadott szabadalmaztatási kérvénye volt, ami évi 24 százalékos növekedést jelent. Japán és Dél-Korea kevés, ám fontos szabadalmaztatási kérvényeinek aránya az elmúlt években 3%-ról 8%-ra nőtt. Indiából és Délkelet-Ázsiából nagyon kevés szabadalmaztatási kérvény származik, s ez alól nem kivételek a legnagyobb hazai vállalatok sem.

Legyen szó kutatásfejlesztésről, kockázati tőkebefektetésről, publikációkról vagy szabadalmakról, a kérdés minden esetben ugyanaz: hogyan formálják a régió innovációs ökoszisztémáját ezek a tevékenységek az elkövetkező években? Nos, úgy tűnik, India a kormányzati támogatásokra fog támaszkodni, Délkelet-Ázsia intézményei befolyását használja majd, Japán és Dél-Korea továbbra is masszív konglomerátumaiból szerzi az erőforrásokat, Kína pedig az egész ökoszisztémáját lefedi. Színesíti a palettát a startupok rendkívül gyorsan növekvő száma, ami komoly befolyást jelent Ázsia innovációs világára nézve.

Kína. Az ország igencsak felturbózta innovációs törekvéseit az elmúlt években. Tehette ezt többek között azért is, mert a Xi Jinping kormányozta új éra az innovációt tekinti az ország fejlődése és modernizációja kulcsának. Kína 2015-ben kiadott „Made in China 2025” elnevezésű stratégiai terve innovációs elképzeléseit a következő generációs információs technológiák, a robotika, a légtér és annak védelme, a haditengerészeti technológia, a fejlett vasúti szállítás, a nem fosszilis alapú járművek, az erőművek, a mezőgazdasági technológia, a fejlett anyagok, a gyógyszergyártás és az orvosi műszerek köré csoportosította.

Japán. Az elmúlt évtizedekben Japán igen komoly hírnévre tett szert, mint innovációs „erőmű”. Az ország folyamatosan magas eredményeket ér el innováció terén, s muszáj is tartania magát ehhez, hiszen az elöregedő japán társadalom problémáira ez jelentheti az egyetlen valóban hatékony választ. A Society 5.0 nevű program adja az ország innovációs stratégiájának alapját. A program lényege, hogy a robotika és a legfejlettebb technológia a mindennapi élet szerves részét képezze, létrehozva ezzel az „ultrasmart” társadalmat.

Szingapúr. Szingapúr kétségtelenül ott szerepel a világ leginnovatívabb országai között. Ez a tény a kormány kezdeményezéseinek és szervezeteinek köszönhető, de fontos faktor az a megalapozott támogatási infrastruktúra is, amely hatékonyan ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagy cégeket, hogy innovációkat fejlesszenek és teszteljenek.

India. Miközben India elképesztő méretű populációval rendelkezik, meglehetősen alulteljesít innováció terén, s még a nála jóval kisebb országokkal sem igazán tudja felvenni a versenyt.

A Kelet felé történő elmozdulás tagadhatatlan

A világ lakosságának több mint kétharmadával, harmincegy megavárosával és a világ legnagyobb cégeinek egyharmadával Ázsia gyorsan a világ epicentrumává vált. Ázsia felemelkedése globális jelenség, ami lehetőségek széles körét kínálja mindenkinek, nem csupán a régióban, de világszerte. Az elmúlt néhány évtizedben az ázsiai szervezetek elképesztően nagy haszonra tettek szert azáltal, hogy innovációs törekvéseiket az Egyesült Államokba és Európába is kiterjesztették. Ennek a folyamatnak a megfordítása pedig ugyancsak profitábilis lehet azoknak a külföldi cégeknek, amelyek megjelennek Ázsia innovációs ökoszisztémájában.

Gy. O.