Az Unióban is borongunk

Szerző: trademagazin Dátum: 2007. 02. 28. 08:00

Az Unióhoz csatlakozott országok közül a magyarok ítélik meg legborúsabban életkörülményeik változását – ez derült ki a GfK Csoport legfrissebb EU index kutatásából.Három magyarból például kettő érzékelte a foglalkoztatás biztonságának romlását, míg a kilenc felmért ország átlaga csupán 37 százalék. A megkérdezett országok összességét tekintve (43 százalékos arányt képviselve) azok vannak többségben, akik szerint az egészségügyi ellátás színvonala nem változott az EU-ba való belépés óta, míg 19 százalékuk szerint lett rosszabb. Magyarországon ellentétes a tendencia: hazánkban a megkérdezettek 57 százaléka szerint romlott az egészségügyi ellátás a csatlakozás óta. Ez komoly változás a 2005-ös 33 százalékos arányhoz képest.
2006-ban minden negyedik ember van azon a véleményen a 9 ország átlagát tekintve, hogy az EU tagsággal egyidejűleg javult az életszínvonal – 2004-ben még csak 12 százalék volt ez az arány. Magyarország itt is az ellentábort erősíti: a 2005. évi 47 százalékról 67 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint romlottak az életkörülmények a csatlakozás óta. A kutatásban résztvevő országok közül a magyarok a legborúlátóbbak életszínvonaluk változásával kapcsolatosan.
Némileg növekedett azoknak az aránya, akik szerint a csatlakozás árnövekedést hozott. 2006-ban a megkérdezettek 78 százaléka érezte így. Magyarországon e tekintetben is magasabb, 86 százalék a saját bevallásuk szerint negatív változást tapasztalók aránya, igaz, még ennél is többen érzékeltek árnövekedést Lett­or­szágban és Észtországban.
Mi, magyarok ötéves időtávban is lényegesen pesszimistábbak vagyunk, mint a kutatásban résztvevő más országok: a 38 százalékos átlaghoz képest, akik szerint az elkövetkező öt évben javul az egészségügyi ellátás, nálunk csak 17 százalék optimista. A munkahely biztonságának javulására a 9 ország átlagában 31 százalék, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalék számít. Az életszínvonalban bekövetkező javulást a kutatás résztvevőinek 39 százaléka, amíg a magyaroknak csak 22 százaléka vár.

Kapcsolódó cikkeink