Az új közös agrárpolitika jelentős forrással segíti a gazdákat

Szerző: STA Dátum: 2022. 12. 09. 09:00

Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.

(Fotó: Pixabay)

Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek. A gazdálkodók számára most a legfontosabb a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó új feltételek megismerése, hiszen 2023-ban már ezek alapján kell alakítaniuk gazdálkodási gyakorlatukat. A közös agrárpolitika új időszakára vonatkozó, 2021-ben megszületett uniós megállapodás legfontosabb következménye a környezeti fenntarthatósági alapfeltételek erőteljesebbé válása. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik az állandó gyepterület fenntartási aránya, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, de új feltételek vonatkoznak a lejtős területeken zajló gazdálkodásra is a talajerózió megakadályozására – mondta. Ugyancsak az újdonságok között említette a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében a talajvédelmi és növényegészségügyi okokból új vetésforgó szabályokat, a minimálisan megkövetelt talajborítás előírását. Kiemelte a pihentetett földterületekre vonatkozó minimális elvárásokat és az inváziós gyomok elleni védekezés erősítését előíró szabályozást is. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az 5300 milliárd forintnyi uniós forrással kapcsolatban kijelentette: “nem brüsszeli ingyen kenyérről van szó”. Mint fogalmazott, az unió olyan elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, amelyeket a gazdálkodók számára kompenzálni kell. A KAP második pillérébe tartozó támogatási lehetőségekről kifejtette: annak minden negyedik forintját a magyar kormány biztosítja, az EU történetében még nem volt példa hasonló nagyságrendű támogatásra egyik tagállam részéről sem. Az agrárkamara elnöke kifejtette, hogy a 2891 milliárd forintnyi összeg 52 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre fordítják, 8 százalékot az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékot pedig a Natura 2000-es területek védelmére. Kiemelten kezelik a fiatal gazdákat és a kistermelőket, 100 milliárd forint jut a támogatásukra – sorolta Győrffy Balázs. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésére pályázatonként 15 millió forintot nyerhetnek a jelentkezők, de az energiafüggőség csökkentésére szolgáló zöldberuházásokat is támogatják legfeljebb 15 millió eurós összegig. Az agrárkamara elnöke kitért arra is, hogy Hódmezővásárhelyen január 1-jétől földadót vetnek ki. A különösen súlyos aszály után “komoly érzéketlenségnek” nevezte a hektáronként 10 ezer forintos adót, ami inflációnövelő vagyonadó, aminek határozott elutasításaként indítottak aláírásgyűjtést.

Nagy János, a Nemzeti Földügyi Központ elnöke felidézte, hogy 2015-16-ban az állami földértékesítési program keretében országosan 23,6 ezer darab 3 hektár alatti földrészletet hirdettek meg összesen 25,2 ezer hektárnyi területre

A felajánlott területeknek csupán 60 százaléka kelt el, átlagosan 1115 ezer forintos átlagáron. Árveréses értékesítés során 12,5 ezer darab földrészletet, azzal 254 ezer hektárt hirdettek meg, amelynek 70 százaléka talált vevőre, 1573 ezer forintos hektáronkénti átlagáron. Akkor arra számítottak a döntéshozók, hogy jellemzően a bérlők lesznek a vásárlók, de a három hektár alatti területek bérlőinek csak 16 százaléka vásárolt a kisebb birtokrészletekből, az árverések során pedig 14 százalék, aminek elsősorban a tőkehiány volt az oka, illetve az, hogy az állami haszonbérletek kedvező konstrukciók voltak és maradtak – ismertette. Nagy János a jelenleg zajló, Gazdát a földnek! program eddigi tapasztalatairól azt mondta: a 10 hektár alatti földek hirdetményes értékesítésének öt üteme zárult le eddig, amelynek során 14 ezer földrészletet, azaz 17,5 ezer hektárt hirdettek meg, ezeknek 48 százalékára érkezett ajánlat, 1291 ezer forintos átlagáron. Ez nem sokkal haladja meg a 2016-ban zárult időszak értékesítési átlagárát.

AM

Kapcsolódó cikkeink