Az új élelmiszeradók rontják a versenyesélyeket

Míg a kormány elgondolása szerint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság fontos kitörési lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság számára, addig a szakmai szervezet szerint a tény az, hogy az ágazatra szeptemberben kivetett népegészségügyi termékadó épp a hazai feldolgozóipar működése ellen hat.

Az adó összege, ha áthárítanák a fogyasztóra, legalább tíz százalékkal emelné a fogyasztói árakat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ez akár 20 százalékkal vetheti vissza a forgalmat, aminek egyenes következménye a fennmaradás érdekében végrehajtott létszámleépítés. A gyártók becslése szerint az érintett ágazatokban akár ezren is az utcára kerülhetnek. Az adóemelés következtében fellendül a feketegazdaság, az itthon különadóval sújtott, de a szomszédos országokban jóval olcsóbb termékek behozatala és számla nélküli, illegális forgalmazása miatt magyar kisvállalkozások sora mehet csődbe.

Mindezek mellett az élelmiszer-ágazatot a 2012-től életbe lépő kétszázalékos áfaemelés is sújtja, amely az élelmiszerek döntő többségét drágítja majd.

A gazdasági válság hatása az édességpiacon is jelentkezik, amit tetézett a népegészségügyi termékadó. A konferencián is kiderült, hogy az édességek iránti kereslet a válság kitörése óta ötödével csökkent, az új adóforma érezhető drágulást, 10-20 százalékos áremelkedést jelent.

A konferencián elhangzottakat összegezve Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy az adókivetés elsődleges célja a költségvetési bevételek növelése. A népegészségügyi termékadóból a 2011-re tervezett 3 milliárd forintból legalább 2,4 milliárd befolyik a rendszerbe, az összeget pedig teljes egészében az egészségügyi dolgozók pótlékaira fordítják – közölte korábban Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. A 2012-re tervezett 30 milliárd forint felét a pótlékok emelésére szánják. Ebből a pénzből az egészséges élelmiszereket népszerűsítő kampányra az 5 százalékos átcsoportosítással 1,5 milliárd forint jutna.

Ennél is fontosabb azonban, hogy az új adónemmel sikerült elérni a termékösszetétel megváltoztatását, a nemzetközi gyártók például már nem cukrozzák jobban a joghurtot nálunk, mint saját országukban.

Éder Tamás véleménye szerint az adó szeptemberi bevezetésekor még nem lehetett felbecsülni annak hatását. Azt sem lehetett pontosan tudni, hogy miként reagálnak nemzetközi termékeikkel a nagyvállalatok, mit tesznek a kis nemzeti vállalkozások.

Cz. P.