Az MTÜ válaszai a vendéglátóhely-üzlettípusok bejelentésével kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdésekre

Az MTÜ szerint elengedhetetlenné vált a vendéglátóhelyek működését, ellenőrzését és típusát rögzítő jogszabály módosítása

A Magyar Turisztikai Ügynökség (a továbbiakban: MTÜ) és a vendéglátásszakmai szervezetek álláspontja szerint a hazai gasztronómia fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált a vendéglátóhelyek működését, ellenőrzését és típusát rögzítő jogszabály módosítása. A statisztikák a jogszabályban meghatározott típusokon alapultak, azonban az üzemeltetők főtevékenysége és a fő termékkör nem határozta meg egyértelműen a vendéglátóhely típusát. Az MTÜ stratégiai céljai között kiemelten szerepelt a vendéglátóhelyek besorolását
szabályozó jogszabály előkészítése, valamint az ahhoz szükséges módszertani szakmai útmutató elkészítése.
Olyan tematika született, amely segítségével pontosan behatárolhatóvá váltak az egyes vendéglátóhelytípusok közti különbségek, ezáltal felállt egy korszerű, a ma piacon lévő üzlettípusokhoz igazodó besorolási rendszer.
A rendelet által meghatározott üzlettípusok bejelentésével kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre Bacsó Borbála, az MTÜ-szakértője küldött válaszokat.

Milyen határidővel és kinek címezve címezve kell bejelenteni a rendelet által megállapított vendéglátóhely üzlettípusokat?
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 31. §-a szerint a 2021. január 1-ig bejelentett vendéglátó üzletek esetében az üzlettípust a kereskedő 2021. március 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes jegyzőnek. 2021. január 1-től az új kereskedelmi tevékenység bejelentésénél már azzal egyidejűleg kötelező megadni a vendéglátóhely üzlettípust, amennyiben vendéglátó tevékenység folytatása a cél.

Milyen adattartalommal és milyen nyomtatványon keresztül történik a bejelentés?
A korábbi gyakorlat szerint, a hatályos jogszabályoknak eleget téve a bejelentés módjáról, így adott esetben a kitöltendő adatlap formátumáról is a települési jegyzők döntenek. A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés adattartalmát az rendelet 1. számú mellékelte részletezi.

Van-e lehetőség a rendelet által megállapított üzlettípusok közül több megjelölésére egy adott vendéglátóhely (vagy kiskereskedelmi egység) esetén, amennyiben az összetett működési koncepcióval (pl. étterem és kávézó egyben) működik?
A rendelet egy üzlettípus bejelentését írja elő üzletenként, a kereskedőnek azt az üzlettípust kell megjelölnie, amely a leginkább jellemzi a vendéglátóhelyet. Amennyiben ugyanaz az üzemeltető egymástól elkülöníthetően több vendéglátóhelyet is üzemeltet, azokat külön típusba is bejelentheti. A jogszabály bizonyos keretek között megadja a lehetőséget a bejelentő számára, hogy saját hatáskörében döntsön az
üzlet típusáról.

A bejelentést közvetlenül a jegyzőhöz kell küldeni, vagy a jegyző alá tartozó kereskedelmi hatósági osztályokhoz?
A bejelentési eljárás menete nem változik, a bejelentést az eddigi gyakorlat szerint kell a jegyző felé teljesíteni. A rendelet a jegyzőt jelöli meg kereskedelmi hatóságként. Amennyiben egy önkormányzatnál a kereskedelmi hatósági feladatokra külön osztályt hoznak létre az önkormányzat szervezetrendszerében, a bejelentés oda is teljesíthető, mivel a kereskedelmi hatáskör – és így az arra létrehozott szervezeti egység – a jegyzőhöz tartozik.

Keletkezik-e az üzlettípus bejelentése után illetékfizetési kötelezettség?
Az üzlettípus bejelentésére a kereskedelmi tevékenység bejelentésére vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) 2021. január 1-i hatállyal módosította az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény. A módosítások folytán illetékfizetési kötelezettség kizárólag azokban az eljárásokban keletkezik, amelyek az Itv. 1. mellékletében
felsorolásra kerültek. Ezek az úti okmányok kiállításával, a gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárások. Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez kapcsolódó eljárási illeték nincs nevesítve az Itv-ben, értelmezésünk szerint nem szükséges illetéket fizetni.

Milyen hatással bír a rendelet az egyéb szakhatóságokhoz történő bejelentési eljárásra?
A rendelet a vendéglátó üzlettípusok engedélyeztetésére, bejelentésére, következésképpen pedig az erre épülő kötelező központi adatszolgáltatásra van hatással. A szakhatóságok által lefolytatott eljárásokra nincs hatással az új üzlettípusok megjelenése a jogszabályi környezetben.

Milyen hatással bír a bejelentett üzlettípus az üzlet mindennapi működésére? A korábban „kombinált” tevékenységet folytató üzletek esetében lehet-e számítani bármilyen változásra?
A rendelet egy üzlettípus bejelentésére vonatkozik. A kereskedőnek azt az üzlettípust kell megjelölnie, amely a fő terméktípus alapján leginkább jellemzi a vendéglátóhelyet. Amennyiben egy üzleten belül több terméktípus is megtalálható, a forgalmi volumen lehet a legalkalmasabb arra, hogy meghatározza a fő terméktípust.

Változnak-e a rendelet miatt a vendéglátóegységek alkalmi kitelepülésének szabályai?
A rendeletben nem módosították az alkalmi kitelepülések szabályait.
Melyik típusba sorolhatja üzletét az, aki egy delikátesz (vagy más néven „deli” vagy „delikátbolt”)
jellegű üzletet üzemeltet? (A delikátbolt alatt olyan üzletet értünk, ahol fogyasztásra kész
termékeket, felvágott húsokat, szeletelt sajtokat, szendvicseket, kenyereket, salátákat lehet
megvásárolni helyben történő fogyasztásra vagy elvitelre.) Amennyiben lehetőség van helyben történő fogyasztásra, az üzlet vendéglátóhelynek minősül, így be kell sorolni valamelyik üzlettípusba. Az üzemeltető döntése, hogy a bejelentés során melyik üzlettípust választja.

Miként, hol történhet meg a mozgó vendéglátóhelyek (pl. food truckok) bejelentése? Ugyanazon szabályok vonatkoznak rájuk, mint a mozgóboltokra?
A rendelet 2. § a) pontja kereskedelmi hatóságként a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenységesetében a kereskedő székhelye szerinti település jegyzőjét (Budapest esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területek tekintetében pedig a fővárosi főjegyzőt) jelöli ki. Mozgóbolt esetén a kereskedő nevének és székhelyének jól látható módon történő feltüntetése szükséges.

Biztosít-e lehetőséget a jogszabály arra, hogy a bejelentő több üzemeltetett vendéglátóhely esetén egy eljárással jelentse be az üzlettípusokat?
Ahogyan a december 22-én kihirdetett 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik, a 2021. január 1-ig bejelentett vendéglátó üzletek esetében a működési engedélyek adattartalma egészül ki a rendeletben meghatározott üzlettípussal. Amennyiben egy ingatlanban több egység működik, és egyenként rendelkeznek működési engedéllyel, úgy azok esetében a bejelentés megtétele engedélyenként külön külön kötelező az illetékes hatóság (jelen esetben a jegyző) felé. A korábbi gyakorlat szerint, a hatályos jogszabályoknak eleget téve a bejelentés módjáról, így adott esetben a kitöltendő adatlap formátumáról is,
a települési jegyzők döntenek.

Mit kell tenni abban az esetben, ha az üzlettípusban változás állna be?
A rendelet 6. § (5) bekezdése szerint a kereskedő az 1. melléklet A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.