Az információ hatalom – a címkén is

A speciális termékek címkéin, csomagolásán megjelenő állítások is szabályozottan jelenhetnek meg. A gyorsan változó fogyasztói termékek esetében kihívást jelent a tájékoztatási kötelezettségnek megfelelni.

A speciális termékek esetében nagyon sok gyártó magával az összetétellel, egy-egy anyag jelenlétével vagy annak hiányával reklámozhatja termékét. Hiszen kinek ne akadna meg a szeme egy olyan címkén, hogy vitaminnal dúsított, cukormentes vagy laktózmentes.

– Ha ezt jelezni szeretné a termék címkéjén a gyártó, megteheti, de nem kötelező. Viszont, ha megjelöli, akkor az ehhez hasonló állításokra is vonatkoznak előírások – tájékoztat Kun László, a Bizerba Mérleg Hungária Kft. ipari értékesítési vezetője.

Szabályozott állítások

Az állításoknak két fő csoportja van. A tápanyag-összetételre vonatkozó állítás információt ad arról, hogy mit tartalmaz, vagy mit nem tartalmaz a termék, és milyen mértékben (például energiamentes, élelmi rostban gazdag, vitaminforrás stb.). Az egészségre vonatkozó állítás információt nyújt arról, hogy mit tud a termékcsoport, termék, vagy annak valamely összetevője (például a kalcium részt vesz a csontrendszer kialakításában, megtartásában).

Az állításokat csak abban az esetben lehet használni, ha a tápanyag vagy a biológiailag aktív komponens jelenléte, hiánya, csökkent vagy növelt mennyisége bizonyítottan előnyös táplálkozási, vagy élettani hatással rendelkezik. Jelentős mennyiségben van jelen, illetve nincs jelen a termékben, illetve annak fogyasztott mennyiségében. Az is fontos, hogy a szervezet számára hasznosítható formában legyen a termékben ez a komponens.

Az állításnak a fogyasztásra kész élelmiszerre kell vonatkoznia, és az átlagfogyasztó által közérthetőnek kell lennie. A használatára vonatkozó felelősség és a tudományos háttér igazolása az élelmiszer-ipari vállalkozó, vagyis a termékért felelős előállító, forgalmazó feladata.

Egyedi címke egyedi tartalommal

Kun László tapasztalata szerint ezek az információk a termékcsomagolás grafikáján jelennek meg, nyilván elsősorban akkor, ha nagy mennyiségben gyártott és komoly marketingtevékenységgel támogatott cikkről van szó. Az egyedi, kézműves termékek esetében sok esetben nem áll rendelkezésre a nagyoknál megtapasztalható tervezői és marketingkapacitás.

A kis gyártók igényeire reagálva a Bizerba a saját nyomdájában képes kis mennyiségben és gazdaságosan gyártani szép színes címkét, amelyet a felhasználók a Bizerba mérleggel meg is tudnak nyomtatni változó információs tartalommal. A nagy gyártók esetében pedig kamerás rendszerükkel tudják ellenőrizni, hogy a terméken lévő figyelemfelkeltő feliratok megfelelően látszanak-e csomagolás után is.

A legnagyobb kihívás a karbantartás

– Az előre csomagolt élelmiszerek esetében a címkeinformáción alapuló fogyasztói tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozások túlnyomó többsége a rendeletben meghatározott tartalmi változásokat átvezette a csomagolásokra, címkékre – tájékoztatja lapunkat Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország üzletfejlesztési igazgatója. – A tápértékek feltüntetésében tapasztalható még némi zavar, ahol annyit kell tudni a vállalkozásoknak, hogy ezt még nem kötelező feltüntetni, viszont amennyiben megteszik, akkor azt a rendeletben előírt tartalommal és formában kell megtenniük.

Nagyobb hiányosságok inkább a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében tapasztalhatók. Ennek egyrészt az az oka, hogy ezt a kérdéskört az előírás nemzeti szabályozási körbe utalta. A hazai rendelet elkészült, de viszonylag későn (2014 decemberében) jelent meg. Fontos tudni, hogy nemcsak a kereskedők, hanem a közétkeztetésben és a vendéglátásban jelen lévő vállalkozások is érintettek.

– Előzetes információink szerint, illetve a már látható megoldások alapján nem számíthatunk arra, hogy rövid időn belül megbízható adatok állnak a fogyasztók rendelkezésére – állapítja meg Vatai Krisztina. – Akár valamilyen digitális megoldásról (kihelyezett érintőképernyős eszközök), akár papír alapú tájékoztató anyagokról beszélünk, azt kell látni, hogy nem az első körös adatgyűjtés jelent kihívást a jogszabályi megfelelésben érintettek számára, hanem a beszállítóktól kapott adatok karbantartása. Hiszen bármilyen változás történik ezen élelmiszerek esetében az érintett összetevők körében, azt a beszállítónak minden partnere felé viszonylag rövid idő alatt kommunikálnia kell, adott esetben, többféle formátumban.

Naponta változás lehet

Amennyiben ez nem történik meg, és mondjuk egy túrós batyu beszállítója által a termékhez adott allergén összetevőről csak egy kereskedő- vendéglátópartnere nem értesül, vagy nem tudja időben frissíteni a fogyasztói tájékoztatáshoz kapcsolódó dokumentumot vagy adatbázist, máris – akár nagyon komoly – problémát okozhat egy vásárlója számára. A kereskedő, vendéglátó több beszállítótól vásárolhat terméket, azok összetevői pedig eltérőek lehetnek.

Ebben az esetben akár naponta vagy hetente eltérő tájékoztatást kell adnia „ugyanarról” a termékről. Ilyen jellegű és gyakoriságú változás kezelésére még nem felkészültek sem az érintettek, sem az általuk működtetett rendszerek. Nagy biztonsággal csak a termékek megfelelő (beszállító általi) azonosítása, és az azonosítókra épülő központi adatbázis felállítása jelentene megoldást. Ebben az adatbázisban minden beszállító egy helyen, egy alkalommal frissítheti az adatait. Amennyiben változik a terméke vagy új terméket készít, az minden kereskedő, vendéglátó, közétkeztető vállalkozás számára elérhető, napi szinten frissíthető. Ehhez pedig az érintett gazdasági vállalkozások és hatósági szereplők közötti párbeszédre lenne szükség minél hamarabb, figyelmeztet Vatai Krisztina.

Vass E.