Az igazi drágulás csak most jön a hazai élelmiszerláncokban

Az Agrárszektor által megkérdezett agrárközgazdász, Raskó György szerint az elmúlt időszak egyik leglátványosabb tapasztalata az volt, hogy a kiskereskedők az élelmiszerárstoppal járó többletterhet egy az egyben ráterhelték a fogyasztókra. A szakember kiemelte, hogy minél nagyobb volt egy adott bolt vagy bolthálózat, annál könnyebben tudta áttolni az ársapka miatti veszteséget – vagyis az intézkedéssel érintett termékeknél a beszerzési és az értékesítési árak közti különbséget – olyan termékekre, amelyek nem tartoztak az intézkedés hatálya alá. Raskó György szerint mindenki tudta, hogy ez fog történni, és hogy a lakosság fogja megfizetni az árbefagyasztás költségeit.

Az agrárközgazdász az intézkedés másik tapasztalataként azt fogalmazta meg, hogy a befagyasztott árú termékeknél a kínálat szűkössé vált, és romlott a minőség. A kiskereskedelmi ágazat szereplői az érintett termékeket inkább exportra küldték, helyette pedig beszereztek valami mást, ami például a korábbi, fagyasztott készletből maradt meg, de a lényeg az volt, hogy ennek a terméknek a minősége nem volt olyan, mint a normál árú termékek esetében. A harmadik tapasztalat pedig az volt, hogy a termelők és az élelmiszeripar az intézkedéssel érintett termékek terén nagyon óvatossá váltak, és szépen lassan visszafogják ezeknek az előállítását, valamint átállnak olyan termékekre, amelyeknek emelhetőek az árai. Raskó György szerint az élelmiszerárstopnak végső soron nincs semmi értelme, mert a lakosság végül ugyanolyan mértékben lett megterhelve, mintha nem rendelték volna el az ársapkát.

A cikk itt folytatódik…