Az igazi böjt most kezdődik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. februári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Novembertől januárig az infláció ennél alacsonyabb, 2,7 százalékos mértékű volt. (Októberben 3, szeptemberben 3,4 százalék, augusztusban 3,9 és júliusban pedig 3,8 százalék volt az infáció!) Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett.

Az élelmiszerek az elmúlt hónapokban különösen megdrágultak: augusztusban az éves áremelkedés 7,9 százalék, szeptemberben 7,3 százalék volt, októberben az élelmiszerek ára „már csak” 6,5 százalékkal került többe, novemberben pedig 6,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Decemberre a drágulás mértéke 4,9-re, 2021. januárjára pedig 3,9 százalékra mérséklődött. Februárban az élelmiszerek éves áremelkedése pedig 3,4 százalék volt, tehát 0,3 százalékponttal több, mint az általános infláció.

Azt viszont a Pénzcentrum mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem. Tudható például, hogy a nyugdíjasok, és az alacsony bérből élők által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag. Decemberben aa KSH által nyugdíjas fogyasztóiár-indexnek nevezett mutató 3,8 százalékra emelkedett, miközben az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött, februárban viszont ismét emelkedett: 3,2 százalékra.

A különbözet az elmúlt hónapokban stabilan 0,4-0,5 százalékpont volt az általános inflációhoz képes – kivéve a decembert és most februárban ez az eltérés 0,1 százalékpontra csökkent. Viszont azt, hogy mit éreznek a vásárlók valójában a pénztárcájukon, leginkább az befolyásolja, mi az, amiből jellemzően sokat vásárolnak, és az milyen mértékben drágult.

Nagyon nem mindegy, mi kerül a kosárba
A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálák, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a párizsi, a sajt, a narancs, vagy hogy a paradicsom és uborka árak felmentek – ezeknek az egységárát listázza a statisztikai hivatal.

A valóságban viszont pl. a húsáruk árcsökkenése – mivel ebből többször veszünk, és többet – érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk a banán drágulása. Ugyanakkor egy vegetáriánus például meg sem érzi, hogy a sertéshús, felvágott árak csökkentek – de a zöldségek drágulását annál inkább. Az is biztos, hogy egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak, hiszen nem ugyanazokat a termékeket, nem ugyanolyan mennyiségben veszik meg.

A Pénzcentrum egy éve vizsgálja három „tipikus” vásárló kosarát, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni. (Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak élelmiszereket vizsgálunk, más árucikkek árváltozása nem képezi alapját a számításnak.) A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Jócskán megdrágult a bevásárlás
A Pénzcentrum egy évvel ezelőtti számításai szerint Hunor a pályakezdő fiatal februárban 7077 forintot, Judit a családanya 20197 forintot, a nyugdíjas Marika néni pedig 16648 forintot költött egy nagyobb bevásárlás során. Akkor vizsgáltuk a 2019. februári árakat is: Hunornak 6610, Juditnak 18773, Marika néninek 15180 forintjába került volna ugyanaz a kosár a KSH átlagárai alapján. Idén februárban pedig Hunor 7705, Judit 21291, Marika néni 17931 forintot költött volna.

Ha megvizsgáljuk, hogy ez éves szinten mekkora drágulást jelent százalékban, érdekes eredményeket kapunk. Egyrészt a KSH által számított 3,4 százalékos élelmiszer-áremelkedésnél jócskán többet mutat a 2020 februárjáról 2021 februárjára számított drágulás. Másrészt azt láthatjuk, hogy 2019-ről 2020-ra Judit és Marika néni is magasabb élelmiszerinflációt tapasztalhatott februárban, mint a járvány éve után. Aki idén rosszabbul járt, az Hunor: 1,8 százalékponttal magasabb inflációt tapasztalhatott, mint egy évvel korábban.

Volt jobb, lesz rosszabb?
Az viszont nem szabad elfelejteni, hogy a februárinál volt magasabb is a vásárlói kosárérték. Májusra érte el az élelmiszerboltokat a koronavírus válság hatása, ekkor a 2021. februári kiadásoknál minden fiktív vásárlónk magasabb összegekért vásárolt volna be, és a nyugdíjas például még márciusban, áprilisban és júniusban is többet költött volna, mint múlt hónapban.

Látható, milyen ívet írt le a bevásárlás drágulása: előbb drasztikus emelkedést, aminek a csúcsa nagyjából májusban volt, majd egy hullámvölgy jött nyáron és ősszel, idén februárra ismét felívelés következett. Az nem kétséges, hogy az egy évvel korábbi árakhoz mérten magasabb összegre számíthat mindegyik fiktív vásárlónk a kasszáknál, viszont valóban volt rosszabb is a helyzet.

Az is biztos, hogy az élelmiszerárak növekedése nem áll meg idén sem: a gabonapiacon tavaly év vége óta tapasztalható drasztikus és folyamatos árnövekedés a teljes állattenyésztő ágazatot is érinti, ez pedig valamennyi állati eredetű termék árát is befolyásolja – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Éder Tamás, a hússzövetség elnöke. Az egyes takarmánygabonák 30-50 százalékos drágulása így miatt elkerülhetetlen lesz, hogy emelkedjen a hús, a tej, a tojás, valamint a hús- és tejalapú feldolgozott élelmiszerek ára is.

Arra sem kell valószínűleg senkit sem emlékeztetni, hogy kilőttek az almaárak 2020-ban, ennek következtében pedig a többi gyümölcs is megdrágult nagy átlagban. (Mivel a jellemzően olcsó alma „lenyomja” például a déligyümölcsök árát a boltokban, hogy valós alternatívát, választást jelenthessen például a narancs az almával szemben. Ha az alma olcsó, minden gyümölcsöt kénytelenek a boltok is olcsóbban adni.) Apáti Ferenc a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke pedig arra figyelmeztet, hiába van jelenleg „dömpingáron” az alma, senki se számítson arra, hogy innentől 249 forint lesz a gyümölcs kilója. Az alma ára akciósan jelenleg lehet 299-349 forint, normál áron pedig 499-549 forint között van átlagban ősz óta.

A KSH átlagárai azt is megmutatják, hogy a fehér kenyér 15, a félbarna kenyér 12 százalékos éves dráguláson ment át 2021 februárjára, így más alapvető élelmiszerek – étolaj (32%), alma (25%), rizs (18%), narancs (14%), kristálycukor (11%) – bekerült a top10 legjobban megdrágult termék közé. Egy hónap alatt pedig az uborka (15%), étolaj (7%), banán (5%), citrom, narancslé, tej, fejes káposzta (3-3%), és a csirkemellfilé (2%) ára ment fel a leginkább az élelmiszerek közül. Ilyen drágulás mellett nem csoda hát, ha ez a nagyobb bevásárlásokban érezhetően visszaköszön.

A drágulás pedig feltehetően 2021 tavaszán sem fog megállni. Azt viszont nehéz lenne megjósolni, hogy a tavalyihoz bevezetett korlátozások ismét nagyobb áremelkedést hoznak-e.

Kinek mi került pontosan a kosarába?
A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan – ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.
Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal. (penzcentrum.hu, Koós Anna)