Az idei búza ötöde termett csak ellenőrzött, fémzárolt vetőmagból

Dátum: 2014. 09. 08. 07:30

Az idei év hivatalos adatai is megerősítik, hogy a hazai termőterületnek mindössze 20 százalékán használnak a vetéshez fémzárolt vetőmagot, ami az elmúlt két évtized legrosszabb aránya. A nyugat-európai átlag 50 százalék fölött van. A gazdálkodók többsége még mindig a visszavetés mellett dönt, vagyis az általa aratott, nem minősített kalászost veti el újra.

búza gabona

A hatósági zárral ellátott zsákokban kapható vetőmag megfelel a szigorú európai és hazai minőségi előírásoknak, garantált a csírázóképessége, fajtatiszta, csávázott és fokozottan ellenálló a betegségekkel szemben – mondja Szilágyi László, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy egy hektár bevetése fémzárolt vetőmaggal alig 20 ezer forintos költséggel jár. Ez mindössze 10 százaléka a búza termelési költségének, mégis sokan éppen a vetőmagon spórolnak. Az az általános tapasztalat, hogy ha adott évben magas áron lehet eladni a búzát, akkor a gazdák értékesítik, és fémzárolt magot vesznek a következő vetéshez. Az idei évi aratás a többszöri csapadék következtében megkésett, a megázott búzákból félretett saját vetőmagot visszavetni igen kockázatos.

A Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembere arra figyelmeztet, hogy ez a gyakorlat rontja a mennyiségi és minőségi kilátásokat, valamint élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályos. A visszavetett búzából lényegesen, 15-25 százalékkal többet kell használni, mint a fémzárolt, minőségi vetőmagból.