Az export és az ipar már növekszik

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a 2010. évi gazdasági növekedést a külső kereslet élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, a hazai gazdasági szereplők pesszimizmusának fokozatos oldódása, pénzügyi helyzetük stabilabbá válása, s az ezzel összefüggő részleges készletvisszapótlás határozza meg. Mindebből 2010 egészére még csak stagnálás adódik.2010 elején a tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető növekedést jeleztek a külső konjunktúrához kötődő ipari és a külkereskedelmi adatok, ugyanakkor több területen – építőipar, kiskereskedelem, munkaerőpiac – folytatódott a romlás. Az ipar exportja január–február során 15 százalékkal emelkedett, a belföldi értékesítése viszont 11 százalékkal esett. A számítógépgyártás 16 százalékkal, a járműgyártás 25 százalékkal bővült. Az építőipar teljesítménye az első két hónapban csaknem 12 százalékkal maradt el az előző évitől.

A kormányváltással összefüggésben az állami döntéshozatal átmenetileg nagyon lelassult. A beruházási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kissé tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. Az év egészében az ipari bruttó termelés 3-4 százalékkal, az építőiparé 3 százalékkal nő. A mezőgazdaságban legalább a tavalyihoz hasonló terméssel lehet számolni.

Az EU-forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások némileg emelkednek, a lakásépítés a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Így összességében csak 3 százalék körüli beruházásnövekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5 százalékkal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2 százalékkal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok következtében 7,5 százalékkal, a reálkeresetek 3 százalékkal emelkednek. A reáljövedelmek azonban stagnálnak.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyan elvileg, szándék esetén a parlament által elfogadott 3,8 százalék közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5 százalék körüli hiányra fog törekedni, részben egyes állami cégek konszolidációjának megkezdése miatt.