Az év végi céges ajándék könnyen rémálommá válhat

Egy ügyféltől kapott ajándékból, juttatásból akár komoly feszültségek is keletkezhetnek. A Munka törvénykönyve azt ugyanis meghatározza, hogy a munkavállaló kizárólag a munkáltató előzetes hozzájárulása esetén fogadhat el harmadik személytől bármilyen díjazást – legyen az egy apró ajándéktárgy is – ha az összefüggésben van a munkaviszonyban végzett tevékenységével. Azt viszont nem szabja meg, hogy a hozzájárulás miként adható a munkavállaló részére, mint ahogy a vonatkozó törvény arról sem rendelkezik, hogy az ajándék mekkora értéket képviselhet. Ennek körülményeit azonban a felek a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben is részletezhetik. Ilyenkor pedig mindig ez az irányadó, s ha valaki ezt megszegi, akkor kenyértöréssel, vagyis az állás elvesztésével is járhat. Ha erről nem rendelkeznek a dokumentumok, akkor a Munka törvénykönyve szabályai élnek, vagyis harmadik féltől díjazás nem fogadható el.

Bármilyen összeghatárt is engedélyezzen a munkáltató, azt fontos tudnia az alkalmazottnak, hogy fizetése nem csökkenthető arra hivatkozva, hogy harmadik féltől valamiféle díjazásban részesült. Amennyiben ezt a foglalkoztató megsérti, akkor az alapot adhat a dolgozó azonnali hatályú felmondására. Azt fontos tudni, hogy a vonatkozó szabályozás szerint a munkavállaló nem köteles jelenteni, ha ajándékot kap, ám a munkaszerződésben ez a kötelezettség is előírható. Ha ezt mégsem teszi meg, és elhallgatja, hogy ajándékot kapott, az bizony alapot adhat elbocsátásához.

Ha a cégek szeretnének kedveskedni az ünnepek előtt dolgozóiknak, annak már jobban körülhatárolt szabályai vannak. Bár semmi nem korlátozza a munkavállalóknak adható ajándék mértékét, sőt összegét sem, ám adójogi vonzatai miatt megfontolandó, hogy egy-egy vállalat mekkora egyszeri juttatást biztosít dolgozóinak az év végén.

A munkáltatónak a Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján ugyanis adót kell fizetnie az egyes juttatások után, még akár csekély értékű (a minimálbér 10%-át meg nem haladó), évente egy alkalommal adott ajándék után is. Mindegy, hogy ez az ajándék termék vagy szolgáltatás. Az így nyújtott juttatás után a munkáltatónak az ajándék értékének 118 százaléka után kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamint 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót. További, munkavállalói közteher már nem rakódik az ajándékra. Azt ugyanakkor nem árt tudni, hogy a munkáltató a dolgozói számára minimálbér összegéig az idei év végén is adómentesen biztosíthat sport- vagy kulturális rendezvényre szóló belépőt.

Nem árt arról is tudni, hogy az adott ajándék nem lehet értékpapír, így nem célszerű például dolgozói részvényt adni év végén a dolgozóknak. Hasonlóképpen nem jó ajándék a bármire, korlátozás nélkül felhasználható utalvány, vagy éppen a készpénzt helyettesítő fizetőeszköz sem. Mint ahogy kizárt a nemesfémből készült termék, illetve kisebb ékszerek ajándékozása is. Ezekben az esetekben ugyanis már a munkavállalónak kell adót fizetnie.

„Az ajándékok kérdése nagyon könnyen érzékeny területté válhat a legjobb szándék ellenére is. Amennyiben engedély nélkül ajándékot fogad el valaki, az akár karrierjére is hatással lehet, hiszen egy ilyen esemény arra is alapot adhat, hogy munkáltatója vele szemben táplált bizalmát kikezdje. Ez pedig egészen odáig vezethet, hogy bizalomvesztésre hivatkozva munkaszerződését is felmondják. Éppen ezért az év végi ünnepek során az ajándékok kapcsán eléggé körültekintőnek kell lennie mindkét félnek, annak is, aki adja, s annak is, aki elfogadja azt. ” – hangsúlyozza dr. Bán Gergely, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás