Az eurozóna gazdasági lassulása Magyarországot és Csehországot érintheti a legjobban

Miután az RGE elemzőház felülvizsgálta az eurózóna idei növekedési ütemét, figyelmeztettek, hogy a keleti országokban sem várható fellendülés a következő negyedévekben. Csehországot és Magyarországot érintheti leginkább az eurózóna lassulása, mert a régió legnyitottabb gazdaságai.

A gazdasági növekedés Kelet-Európában erőteljesen lassult a második negyedévben – emlékeztetnek a Roubini Global Economics (RGE) elemzőház közgazdászai. Ez azzal függ össze, hogy az eurózónában, a régió kulcsfontosságú exportpiacán is elveszett a lendület.

Magyarország gazdasága a vártnál jobban lassult, 1,5 százalékkal bővült a GDP éves alapon, és megállt negyedéves összehasonlításban, amely veszélyezteti a nagyra törő költségvetési célokat, és arra kényszeríti a kormányt, hogy további költségvetési intézkedésekre tegyen ígértet – írják az RGE elemzői.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy egy 3 százalékos bővülésre beállított költségvetés esetében, ahol a növekedés, úgy tudjuk, 2 százalék környékén lesz, ott az egy százalékkal alacsonyabb költségvetési bővülés miatt nyilvánvalóan keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány” – jelentette ki a múlt héten Orbán Viktor , a kedvezőtlen GDP-adat után. A kormány kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel orvosolja a hiányt ősszel.

A csökkenő külföldi kereslet akadályozza az exportvezérelt növekedés a régióban a következő negyedévekben, miközben a belföldi kereslet vérszegény az országokban. Magyarország és Csehország – a régió két legnyitottabb gazdasága – van a leginkább veszélyben a külföldi kereslet apadása miatt. Lengyelország részlegesen védettnek tekinthető a viszonylag nagy belső piaca miatt – emelik ki az RGE közgazdászai. Hozzáteszik, a fokozódó kockázatot jelent az eurózóna adósságválsága és a globális gazdaság lassulása, amely negatív tovagyűrűző hatást gyakorolhat a belföldi keresletre.

A jövőbeli növekedésre nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a háztartások óvatossága, miközben a vállalatok elhalasztják beruházási terveiket. Ez tovább késleltetheti a belföldi kereslet helyreállását.

A monetáris politikai döntéshozóknak a régióban korlátozott lehetőségül van: a cseh alapkamat már így is a történelmileg legalacsonyabb szinten van, míg Magyarországon, Romániában és Lengyelországban óvatosnak kell lenni minden lépés tekintetében, amely gyengítheti a helyi fizetőeszközt és nehezíti a hitelfelvevők helyzetét, akik külföldi devizában adósodtak el – írja a Világgazdaság Online.