Az Európai Unió Bírósága elítélte az élelmiszerár-stopot: sérti a szabad versenyt
Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, amelyben ellentétesnek minősítette a magyar kormány által bevezetett élelmiszerár-stopot az uniós joggal. Az ítélet szerint a kormányrendelet, amely arra kötelezte a kereskedőket, hogy meghatározott mezőgazdasági termékeket előre megállapított áron és mennyiségben árusítsanak, sérti a szabad versenyt.
A döntés azután született, hogy a Spar Magyarország a magyar bíróságon megtámadta a rá kiszabott büntetést, amit 2023 májusában kapott egyik vidéki üzletében tapasztalt készlethiány miatt. Az ügy a Szegedi Törvényszéken kezdődött, majd az Európai Unió Bírósága elé került, amely végül megállapította, hogy a hatósági árak és mennyiségi előírások aránytalanul korlátozzák a kereskedők szabad piacra jutását, és túlzott zavarokat okoznak az ellátási láncban – a hvg.hu.
A Bíróság úgy ítélte meg, hogy bár Magyarország az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű fogyasztók megfizethető élelmiszerellátása érdekében vezette be az árstopot, a rendelet nem volt arányos a kitűzött célok eléréséhez.
A Spar Magyarország álláspontja
„Örülünk a Szegedi Törvényszék által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett eljárás végeredményének, mely kimondta, hogy a hatósági árazással érintett termékek meghatározott áron és egy előre meghatározott mennyiségben történő árusításának kötelezettségét előíró rendelkezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. A SPAR Magyarország mindenkori célja, hogy polcain a vásárlók megtalálják a szükséges termékeket a számukra megfelelő mennyiségben. Ez a hatósági árazás időszakában sem volt másképpen: a vásárlók mindig hozzá tudtak jutni az árstopos termékekhez. Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.”
Az árstop története és hatásai
A magyar kormány 2022 elején vezette be az árstopot a legfontosabb élelmiszerekre, hogy az infláció hatásait enyhítse. Az intézkedés eredetileg három hónapra szólt, de a növekvő infláció miatt végül másfél évig maradt érvényben. Az árstoppal érintett termékek ára jóval alacsonyabb volt a piaci áraknál, ami növelte a keresletet, és gyakori készlethiányhoz vezetett. 2023 elején a kormány arra kötelezte a kereskedőket, hogy kétszeres készletet tartsanak, amit a kereskedelmi láncok vitattak.
Az árstop 2023 júliusában szűnt meg teljesen, és ezzel a kiskereskedelmi szektor visszatérhetett a normális piaci működéshez.
Kapcsolódó cikkeink
4,8%-kal kevesebb energiafogyasztás, 90% hazai forrás az élelmiszereknél – a SPAR új fenntarthatósági mérlege
A SPAR Magyarország 2024-ben is jelentős előrelépéseket tett a fenntartható…
Tovább olvasom >Árnyékban nehéz növekedni
Tavaly is folytatódott a polikrízisek kora, „a nemzetközi helyzet fokozódott”,…
Tovább olvasom >NKFH: növényvédőszer miatt mákot hívtak vissza a forgalomból
Nem engedélyezett növényvédőszer miatt étkezési mákot hívott vissza a Spar…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,6, a májusit 0,1 százalékkal haladták meg
2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg…
Tovább olvasom >Tempósabbá vált az infláció
A drogéria termékeknél a vártnál mérsékeltebb árcsökkenés volt júniusban, emellett…
Tovább olvasom >Rekorderedmény és nemzetközi növekedés a Pek-Snack Csoportnál
Rekordszintű, 12,7 milliárd forintos árbevétel mellett 2,5 milliárdos EBITDA-nyereséggel zárta…
Tovább olvasom >