Az Európai Unió Bírósága elítélte az élelmiszerár-stopot: sérti a szabad versenyt
Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, amelyben ellentétesnek minősítette a magyar kormány által bevezetett élelmiszerár-stopot az uniós joggal. Az ítélet szerint a kormányrendelet, amely arra kötelezte a kereskedőket, hogy meghatározott mezőgazdasági termékeket előre megállapított áron és mennyiségben árusítsanak, sérti a szabad versenyt.
A döntés azután született, hogy a Spar Magyarország a magyar bíróságon megtámadta a rá kiszabott büntetést, amit 2023 májusában kapott egyik vidéki üzletében tapasztalt készlethiány miatt. Az ügy a Szegedi Törvényszéken kezdődött, majd az Európai Unió Bírósága elé került, amely végül megállapította, hogy a hatósági árak és mennyiségi előírások aránytalanul korlátozzák a kereskedők szabad piacra jutását, és túlzott zavarokat okoznak az ellátási láncban – a hvg.hu.
A Bíróság úgy ítélte meg, hogy bár Magyarország az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű fogyasztók megfizethető élelmiszerellátása érdekében vezette be az árstopot, a rendelet nem volt arányos a kitűzött célok eléréséhez.
A Spar Magyarország álláspontja
„Örülünk a Szegedi Törvényszék által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett eljárás végeredményének, mely kimondta, hogy a hatósági árazással érintett termékek meghatározott áron és egy előre meghatározott mennyiségben történő árusításának kötelezettségét előíró rendelkezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. A SPAR Magyarország mindenkori célja, hogy polcain a vásárlók megtalálják a szükséges termékeket a számukra megfelelő mennyiségben. Ez a hatósági árazás időszakában sem volt másképpen: a vásárlók mindig hozzá tudtak jutni az árstopos termékekhez. Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.”
Az árstop története és hatásai
A magyar kormány 2022 elején vezette be az árstopot a legfontosabb élelmiszerekre, hogy az infláció hatásait enyhítse. Az intézkedés eredetileg három hónapra szólt, de a növekvő infláció miatt végül másfél évig maradt érvényben. Az árstoppal érintett termékek ára jóval alacsonyabb volt a piaci áraknál, ami növelte a keresletet, és gyakori készlethiányhoz vezetett. 2023 elején a kormány arra kötelezte a kereskedőket, hogy kétszeres készletet tartsanak, amit a kereskedelmi láncok vitattak.
Az árstop 2023 júliusában szűnt meg teljesen, és ezzel a kiskereskedelmi szektor visszatérhetett a normális piaci működéshez.
Kapcsolódó cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >Kilőtt Kína kiskereskedelmi forgalma az év első két hónapjában
Kína ipari termelése a decemberinél kisebb, de a várakozásokat meghaladó…
Tovább olvasom >