Az Európai Unió Bírósága elítélte az élelmiszerár-stopot: sérti a szabad versenyt
Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, amelyben ellentétesnek minősítette a magyar kormány által bevezetett élelmiszerár-stopot az uniós joggal. Az ítélet szerint a kormányrendelet, amely arra kötelezte a kereskedőket, hogy meghatározott mezőgazdasági termékeket előre megállapított áron és mennyiségben árusítsanak, sérti a szabad versenyt.
A döntés azután született, hogy a Spar Magyarország a magyar bíróságon megtámadta a rá kiszabott büntetést, amit 2023 májusában kapott egyik vidéki üzletében tapasztalt készlethiány miatt. Az ügy a Szegedi Törvényszéken kezdődött, majd az Európai Unió Bírósága elé került, amely végül megállapította, hogy a hatósági árak és mennyiségi előírások aránytalanul korlátozzák a kereskedők szabad piacra jutását, és túlzott zavarokat okoznak az ellátási láncban – a hvg.hu.
A Bíróság úgy ítélte meg, hogy bár Magyarország az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű fogyasztók megfizethető élelmiszerellátása érdekében vezette be az árstopot, a rendelet nem volt arányos a kitűzött célok eléréséhez.
A Spar Magyarország álláspontja
„Örülünk a Szegedi Törvényszék által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett eljárás végeredményének, mely kimondta, hogy a hatósági árazással érintett termékek meghatározott áron és egy előre meghatározott mennyiségben történő árusításának kötelezettségét előíró rendelkezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. A SPAR Magyarország mindenkori célja, hogy polcain a vásárlók megtalálják a szükséges termékeket a számukra megfelelő mennyiségben. Ez a hatósági árazás időszakában sem volt másképpen: a vásárlók mindig hozzá tudtak jutni az árstopos termékekhez. Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.”
Az árstop története és hatásai
A magyar kormány 2022 elején vezette be az árstopot a legfontosabb élelmiszerekre, hogy az infláció hatásait enyhítse. Az intézkedés eredetileg három hónapra szólt, de a növekvő infláció miatt végül másfél évig maradt érvényben. Az árstoppal érintett termékek ára jóval alacsonyabb volt a piaci áraknál, ami növelte a keresletet, és gyakori készlethiányhoz vezetett. 2023 elején a kormány arra kötelezte a kereskedőket, hogy kétszeres készletet tartsanak, amit a kereskedelmi láncok vitattak.
Az árstop 2023 júliusában szűnt meg teljesen, és ezzel a kiskereskedelmi szektor visszatérhetett a normális piaci működéshez.
Kapcsolódó cikkeink
Nem áll meg 2025-ben sem a SPAR fejlődése: két budapesti áruház újult meg 580 millió forintból
Mintegy 580 millió forintos beruházással megújult két budapesti SPAR szupermarket.…
Tovább olvasom >Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >