Az Európai Bizottság új szabályokat javasol a csomagolási hulladék mennyiségi csökkentése érdekében
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.

(Fotó: Pixabay)
A 2050-re megvalósítandó klímasemlegesség érdekében előterjesztett új jogszabályok szerint az uniós tagállamok kötelesek lesznek az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyiségét 2030-ig öt, 2040-ig pedig tizenöt százalékkal csökkenteni. A csomagolási hulladék jelenleg a települési szilárd összhulladék 36 százalékát teszi ki átlagosan. Az uniós felmérések szerint egy uniós állampolgár egy évben átlagosan 180 kilogramm csomagolási hulladékot termel, és intézkedések hiányában ez a mennyiség az előrejelzések szerint 2030-ra mintegy 215 kilogrammra nőhet. A szerdán közzétett jogszabályjavaslatok szerint a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasznosítható csomagolásban kell árusítaniuk, például a kiszállításra, elvitelre szánt ételeket, italokat és egyéb, online értékesített árukat. Emellett szabványosítani fogják a csomagolási kiszereléseket, és a csomagolásokon feltüntetik, ha az újra felhasználható.
A szükségtelen csomagolás elkerülése érdekében 2030-ra betiltanák ezeket
Például a vendéglátóipari helyiségekben fogyasztott élelmiszerek és italok, az élelmiszerboltokban kapható gyümölcsök és zöldségek, valamint a hotelvendégeknek biztosított cikkek egyszer használatos csomagolását. Emellett a testület a kötelező betétdíjas rendszerek kialakítását szorgalmazza a műanyag palackokra és az alumínium italdobozokra vonatkozóan, és követelményeket vezetne be azok komposztálhatóságával és újrafeldolgozhatóságával kapcsolatban. A gyártóknak az új műanyag csomagoláson kötelezően fel kell majd tüntetniük, hogy a csomagolás anyagának hány százaléka újrafeldolgozott. A javasolt intézkedések 66 millió tonnáról 43 millió tonnára csökkentenék az üvegházhatású gázok csomagolásból származó kibocsátását, a vízhasználat 1,1 millió köbméterrel csökkenne, a gazdaságot és a társadalmat érő környezeti kár költsége pedig 6,4 milliárd euróval lenne kevesebb.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Nem a piac vezérli elsősorban a zöld vállalati döntéseket itthon
A hazai vállalatok fenntarthatósági stratégiáit és beruházásait legerősebben nem piaci…
Tovább olvasom >Európa éléskamrája sivataggá válhat
Spanyolország mára Európa vezető zöldség- és gyümölcstermelője lett, de agrársikereit…
Tovább olvasom >Agrárminisztérium: hazánk továbbra is kiáll a hatékony növény- és állatvédelem mellett
Brüsszel nem veszélyeztetheti a gazdák versenyképességét az állat- és növényvédelem…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >