Az EU-fogyasztók a helyben megtermelt élelmiszerben bíznak

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 04. 15. 12:35

Megerősítést nyert az a vélemény az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek csütörtöki luxemburgi találkozóján, hogy a fogyasztók nagyobb bizalommal vannak a helyben megtermelt élelmiszerek iránt, és a helyi termékek frissességük miatt minőségi többletet is hordoznak – jelentette ki az elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a találkozót követően tartott sajtótájékoztatóján.

Úgy vélték ugyanakkor, hogy az érintett termelési kategóriákat pontosabban meg kell határozni, és az idevágó fogalmak használatát is részletesebben kell szabályozni. A miniszterek az EU minőségpolitikai jogalkotásával összefüggésben cseréltek eszmét a helyi termék és a hegyi termék megnevezés, továbbá a közvetlen értékesítés témájáról. Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse arra mutatott rá, hogy ezek a termékek növelik az élelmiszer-kínálat sokféleségét. Hangsúlyozta, üdvözlendő minden olyan erőfeszítés is, amelynek célja, hogy a fogyasztók jobban tudják azonosítani ezeket a termékeket.

A találkozó egy másik témája kapcsán mindketten hangsúlyozták az innováció, az újító kezdeményezések szerepét a mezőgazdaságban. Ez szerintük egyaránt segíthet a vidéki területek fejlődésének biztosításában és az uniós mezőgazdaság versenyképességének növelésében. Fazekas Sándor emlékeztetett arra is, hogy egy korábbi találkozón az agrárminiszteri tanács már egyetértett abban: az ágazat kizárólag az innováció segítségével felelhet meg a gazdasági és környezeti kihívásoknak.


Foglalkoztak a miniszterek a mezőgazdasági termékek áringadozásainak csökkentési lehetőségeivel is. A belga delegáció bemutatott egy elképzelést a sertéságazatra vonatkozóan, Ciolos ugyanakkor – ezt is üdvözölve – arra emlékeztetett, hogy az ágazatot illetően már döntöttek egy szakértői csoport létrehozásáról, és annak a feladata lesz a téma részletes megvitatása.

A biztos az MTI kérdésére általánosságban úgy ítélte meg, hogy a piaci információk javítása segíthet az áringadozások csökkentésében. Szükség van szerinte a termelők közti összehangoltság javítására is, illetve olyan uniós eszközök létrehozására, amelyek elsősorban a termelők számára teszik lehetővé, hogy szembenézzenek ezzel a – jövedelmükre is hatással járó – kihívással. Ezek a javaslatok szerepelnek a bizottságnak az agrárágazat reformjára tett kezdeményezései között, illetve az ugyanerre vonatkozó konkrét jogszabályjavaslatokban, amelyeket a testület most készít elő – emelte ki a román biztos.

Fazekas Sándor bejelentette, hogy kollégái között kiosztotta a meghívókat a május végi debreceni informális tanácsülésre. Elmondta, ezen a magyar hagyományokkal és a jelen időszak termelési eredményeivel egyaránt meg kívánják ismertetni a tagországok minisztereit. Jelezte azt is, hogy a találkozó napirendjén szereplő legfontosabb kérdés az lesz, hogyan járul hozzá a közös uniós agrárpolitika a fenntartható állattenyésztéshez.

Egy kérdés kapcsán szó esett a luxembourgi sajtótájékoztatón a legszegényebb rétegek élelmezésének segítését célzó rendszerről is, miután ennek egyes részleteiről jelenleg vita van a tagországok között. Fazekas Sándor kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja ezt a témát, és az elnökség folyamatosan tárgyal róla a tagországokkal. Az elnökség szeretne előrehaladni az ügyben, lehetőség szerint akár még ebben a félévben le is zárná azt – tette hozzá.

Szavaztak a miniszterek arról, hogy megújítsák-e az unióban a karbendazim nevű – viszonylag széles körben használt, de sajátos mérgező jellegzetességei miatt vitatott hatású – gombaölő növényvédő szer uniós engedélyét. Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem tudtak többségi megállapodásra jutni ebben a kérdésben, így a döntést az Európai Bizottság hozza majd meg.

Foglalkozott a tanács az EU és a dél-amerikai országok egy részét tömörítő Mercosur szervezet közt folyó szabadkereskedelmi tárgyalásokkal is. Egyetértettek abban, hogy az agrártermékek vonatkozásában óvatos megközelítést kell alkalmazni, és az EU ajánlatainak kimunkált hatástanulmányokon kell alapulniuk  – írja az MTI nyomán a Magyar Nemzet Online.

Kapcsolódó cikkeink