Az esővíz gyűjtése nélkül a jövőben nem tudunk megbirkózni az aszállyal

A jövőben minden csepp vizet meg kell fognunk a túlélés érdekében. (Fotó: Pixabay)

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás, ezt mutatja be a Fókusz riportja. A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz. Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát. A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kivi nagyhatalom lehetünk Európában?!

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kivi ültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte. A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál.  – fogalmazott a kutató.

A Nyugat-Dunántúlon is komoly problémákat okoz a szárazság

A Velencei-tó még soha nem volt ilyen közel a kiszáradáshoz, néhány napja rekordalacsony szintre süllyedt a vízállása. 73 éve mérték a legalacsonyabb számokat, akkor 64 centiméter volt a víz az agárdi mérő szerint. Ma már csak 61. A helyzeten persze a szinte szűnni nem akaró kánikula sem segít. A szakértők szerint az aszályhajlam a jövőben csak hatványozódni fog, a hőmérsékletre vonatkozó klímamodellek azt mutatják, hogy ez a most is tapasztalt tartós nyári meleg a következő években is folytatódni fog. Idén nyáron nagyjából 20 tartósan meleg napunk volt, a következő években ez még több lehet.

A klímakutató arra figyelmeztet, hogy minden előrejelzés szerint a hőmérséklet tovább fog emelkedni, évszakonként és a teljes évet nézve is. Az évszázad második felétől akár 20-30 olyan nap is lehet, ahol 35 fok feletti alakul a hőmérséklet. Szinte elképzelni sem lehet, hogy mi lesz akkor, hiszen már a mostani állapot is sokkoló. Jelentős mennyiségű csapadék hiányzik, ami nemcsak idén, hanem már tavaly is érezhető volt.

Mindenről a Csendes-óceán tehet?

A szárazság globális okainak a klímakutatóval próbáltunk utána járni. Dr. Kovács Erik szerint a probléma a Csendes-óceántól ered. Globálisan azt láthatjuk, hogy 2020 óta a Csendes-óceánnak, ami a földi vízkészlet harmadát adja, körülbelül 3-5 fokkal hűvösebb a vize, mint máskor szokott lenni. Emiatt nem kerül fel a légkörbe a párolgás során elég mennyiségű vízgőz, ami kell a csapadékhoz. A mérsékelt éghajlati övben ugyanis hiányos a légkör nedvességben, vagyis több hullik ki, mint ami visszapárolog. A mérsékelt öv ezt úgy oldja meg, hogy kis csatornákon, úgynevezett szállító szalagokon keresztül érkezik a nyugati szelek régiójába a trópusokról plusz vízgőz” – magyarázta Kovács Erik. Viszont ami érkezne a trópusokról, Magyarországra már nem érkezik meg vízgőz, vagyis felhő formájában, mert menet közben kiszárad a Szahara és a Sziklás-hegység fölött. A kutató szerint, ahogy korábban is a rendkívüli aszályos éveket általában csapadékos évek váltották fel, erre egyelőre lehet számítani most is. A klímaváltozás következtében azonban azt látjuk, hogy jóval több lesz majd a száraz időszakú év, mint maga a nedves időszakú év. A csapadék viszont inkább az őszi-téli időszakra lesz jellemző, a nyarak a következő években egyre szárazabbak lehetnek majd. A szakértő szerint arra már a következő években fel kell készülni, hogy az aszállyal együtt növekedni fog a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség is. Vagyis egyre intenzívebb, hirtelen esőzésekre kell számítani, néhány óra alatt 1-2 havi csapadék, nagyjából 120 milliméter is lehullhat.

Meg kell tanulnunk a víz helyes használatát

Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője elmondta, a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló csapadék rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg térben és időben, ezért fel kell készülnünk arra, hogy a hirtelen lezúduló záporokat a jövőben el tudjuk raktározni. – A záporokat kell hasznosítani, amit eddig levezettünk, a belvizet kell hasznosítani, amit szintén levezettünk, az árvizet kell hasznosítani, amit a legszörnyűbb károkozónak tartottunk eddig. Meg kell tanulni ezeket a többletvizeket úgy felhasználni, hogy az aszályos időszakban a segítségükre legyenek. – fogalmazott. Akár otthon is érdemes gyűjteni az esővizet, hiszen az is előfordulhat, hogy országosan vízkorlátozást vezetnek be, ahogy idén több városban is tették.  Persze nemcsak Magyarországon ez a helyzet, szinte egész Európában pusztít a forróság és a vízhiány. Franciaországban vízfelhasználási korlátozás van érvényben, Olaszország legfontosabb vízforrásának, a Pó folyónak egyes részei teljesen kiszáradtak. A kutatók szerint érdemes felkészülni az egyre szárazabb és az egyre melegedő nyarakra, és minden nehézségre, amivel az átállás jár. Ha a következő években még nem is, az évszázad második felére gyökeresen megváltozik az élet Európában. Új állatfajok, például újfajta rágcsálók települhetnek be, és a mezőgazdaságban is adaptálódni kell a szárazságtűrő termeléshez. Olyan vetőmagokat kell kikísérletezni, amivel a lassanként elsivatagosodó, kiszáradó országokban is lehet vetni. Mert különben akár Európa-szerte is éhínséggel kell majd számolni.

Az RTL Klub videós riportja itt tekinthető meg