Az energiahatékonyság és a hulladékkezelés a legfontosabb

A hazai cégek kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai, annak ellenére, hogy magát a fogalmat a felsővezetők negyedrésze tudta csak pontosan, vagy a valóságoshoz hasonlóan meghatározni.

A fenntartható fejlődés
a cégek többségének üzleti
stratégiájában szerepel, pozitív hatást
gyakorol a társadalomra, a természeti környezetre
és a gazdaságra továbbá az imázsuknak
is jót tesz – derül ki a Szonda Ipsos Online Vállalati
Kutatási Paneljén végzett legfrissebb
felmérésből.

A cégvezetők a fenntartható
fejlődés szerinti működés lehetséges
következményei közül legkedvezőbben: a
társadalomra, a természeti környezetre és a
gazdaságra gyakorolt kedvező hatást említették,
illetve bíznak abban is, hogy vállalatuk imázsa
javulni fog.

A cégvezetők több mint
kilenctizede úgy véli, hogy az államnak is
ösztönöznie kellene azokat a cégeket, amelyek
többet tesznek a fenntartható fejlődésért,
mint ami a jogszabályokban rögzítve van. A
kormányzattól leginkább adókedvezményeket,
adócsökkentést várnak el, pedig héttizedük
szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése
nem pénz, inkább szemléletmód kérdése.
Minden második cégnél hiányzik az a
személy, aki felelős lehetne ezért a területéért.
A cégek negyede számolt
be arról, hogy az elmúlt öt évben kapott a
tevékenységére vonatkozóan negatív
visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól,
vevőktől. A kedvezőtlen reakciók között a civil
szervezeteké elenyésző, csupán a cégek
5%-a érezte úgy, hogy működése ilyen
kontextusban támadások célpontjává
vált.
Az elmúlt 5 évben a cégek
kétharmada vett részt adományozási
tevékenységben, majd négytizedük működött
együtt civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések
többségében konzervatív formákban
realizálódnak (pl.: anyagi és természetbeni
támogatások), a partnerségi együttműködés
ennél kisebb mértékű.

A céget körülvevő
környezetben a vezetők számára egyébként
legkevésbé az érintett helyi közösség,
civil szervezet ítélete a fontos, sokkal jobban
odafigyelnek a fogyasztókra, a saját alkalmazottakra,
és adnak a beszállítók véleményére
is.
Azok a cégek, amelyek az üzleti
stratégiájukban nem érvényesítik a
fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben
motivációhiánnyal magyarázzák,
harmad részük a profitot féltve, annak
gazdaságosságát kérdőjelezik meg. Ezek a
cégek jellemzően nem is tervezik a jövőben, hogy erre a
területre koncentrálnak, de egyötödük most
úgy gondolja, hogy hosszú távú
elképzeléseik között ez a szemlélet
szerepelni fog.

Az elkövetkezendő években
a hazai közép- és nagyvállalatok működésük
során az energiahatékonyság javítására
igyekeznek majd leginkább összpontosítani, de
hasonlóan fontosnak gondolják a hulladékkezelésre
és az újrahasznosításra való
fókuszálást is. Bár a klímaváltozás
a fenntartható fejlődés egyik fő témaköre,
mégis a jövőben erre a tényezőre és a
romák helyzetének javítására
terveznek a legkevésbé figyelmet fordítani a
cégek.