Az emberek nagy része úgy érzi, többet költ élelmiszerre, mint korábban

Ennek persze nem kizárólag az árak növekedése az oka. Mivel a világ országainak jelentős részében korlátozták valamilyen módon az emberek mozgását, így mindenhol sokkal többet főznek maguknak a háztartások, ezért a korábbinál nagyobb mennyiségű élelmiszert is vásárolnak.

Összességében ez azonban a kiadások csökkenését is eredményezhetné, hiszen közben más, magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokra kevesebbet költünk. A tartós cikkek beszerzése csökken, étteremben nem járnak az emberek, ahogy szórakozóhelyekre, és nyaralni sem nagyon. Ennek ellenére az Ipsos felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek nem csak konkrétan az élelmiszerek, hanem általában a különböző termékek és szolgáltatások esetében is azt érzik, hogy nőnek a kiadásaik.

Sötétkékkel a költségnövekedést, lilával a költségcsökkenést érzékelők aránya az egyes országokban, míg világossal, akik nem érzékeltek változást.
Forrás: Ipsos

Ez nem független az élelmiszerköltségek alakulásától, ezek ára ára látványosan megugrott. Ennek lehetnek szezonális okai, de egész biztosan rájátszott a koronavírus is. A növekvő kereslet önmagában is árfelhajtó, de közben a termelők oldalán is olyan folyamatok játszódtak le, amelyek egyértelműen a drágulás irányába hatottak.

A járvány az élelmiszeripar több pontján is jelentősen megnövelte a cégek költségeit például a különböző védekező intézkedések miatt. Drágult az előállítás, a szállítás, a különböző folyamatok. Ami azonban ennél is nagyobb probléma, hogy rengeteg helyen komoly munkaerőgondokkal küzdenek. A húsüzemek a járvány terjedésének gócpontjaivá váltak, a növények betakarítása pedig több nyugati országban azért lett rendkívül nehézkes és drága, mert ezeket korábban az olcsón dolgozó bevándorlók végezték, közülük azonban a járvány kezdetén sokan hazamentek. A helyiek viszont sokkal drágábban dolgoznak és úgy általában az elvárásaik is nagyobbak.

Ezek a folyamatok pedig – ahogy ezt Sylvain Charlebois, egy erre a területre szakosodott egyetemi professzor az Ipsosnak elmondta – nem fognak rövidtávon változni. A kutató várakozásai szerint 2021-ig egészen biztosan az élelmiszeriparral maradnak a magas költségek és különböző erőforrás-problémák, ez pedig az árakban is meglátszik majd.

Ahogy már egyébként most is, hiszen az élelmiszerárak világszerte elszakadtak a többi termékétől. Az Egyesült Államokban lényegében nulla maginfláció mellett az élelmiszerek 4,5 százalékkal drágultak júniusban, és hasonló volt a helyzet az eurózónában is, míg Kínában 11 százalék feletti emelkedést mértek ebben a kategóriában. Magyarországon sincs másképp: nálunk az előző hónapban az élelmiszerek mellett csak a szeszes italok és a dohány volt érdemben drágább az egy évvel korábbinál, a többi területen csökkentek, vagy csak az átlagnál jóval alacsonyabb mértékben nőttek az árak.

Az árnövekedést pedig a lakosság még a valósnál is magasabbnak érzékelheti, részben a többi termékhez viszonyított jelentős különbség miatt, részben pedig azért, mert a járvány hatására megnőtt az élelmiszerek súlya a háztartások fogyasztáson beül.

Az egyes országok között jelentős különbség van abban, hogyan érzékelték kiadásaik alakulását a járványhelyzetben. Az Ipsos kutatásába bevont országokban átlagosan a megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy többet költ, mint a koronavírus megjelenése előtti időszakban, de a szegényebb államokban ez az arány inkább 80 százalék körül alakult. Nálunk jóval átlag alatt volt, alig haladta meg a 30 százalékot, miközben 27 százalék úgy nyilatkozott, hogy még csökkentek is a költségeik.

Önmagában ez – a drágább szolgáltatások már említett kiesése miatt – nem elképzelhetetlen, az azonban már érdekes, hogy a kifejezetten magas infláció ellenére a magyar háztartások az élelmiszerárak emelkedését is kevésbé érzékelték, mint mások. Ebben a kategóriában ugyan már a megkérdezettek nagyjából negyven százaléka számolt be drágulásról, de majdnem minden ötödik ember költségei csökkenését tapasztalta. Márpedig utóbbi a legmagasabb arány a vizsgált országok között.  (G7.hu, Jandó Zoltán)