Az emberek fenntarthatósága a legfontosabb

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

A világ drasztikusan változik, és az ezzel járó bizonytalanságot – Porkoláb Imre csapatának felmérése szerint – csak minden tizedik vezető képes megfelelően kezelni. Ez azt jelenti, hogy 10-ből 9 vezető vagy nem képes pszichológiai biztonságot átadni a dolgozóinak, vagy a szemléletmódja hiányzik, vagy a készsége.

A sikerképlet hibás

A sikerről alkotott képünkkel is baj van. Barabási-Albert László híres könyve (A képlet – A siker egyetemes törvényei) épp ezt a témát járja körül. Többféle megoldás is van a sikerképletre, a teljesítmény csak egy ezek közül.

– Ha én például az Eisberg élén, elmondhatom, hogy 14 milliárdon csináltunk 2 millió veszteséget tavaly, akkor sikertelen vagyok? Nem, a svájci vezetőim sem így gondolkodnak. Inkább azt mondják: igen, ez egy ilyen világ, van egy jó csapat, de most ennyit tudtunk ebből a helyzetből kihozni. Nem szabad, hogy csak a KPI legyen a siker mértéke – fogalmaz.

Magyarországon a vezetői gondolkodás sok esetben Schwarzenegger egykori magyarországi előadására épül: a siker alapja a kemény munka, és ha nem tudsz aludni 6 órát sem, akkor „aludj gyorsabban”. Simon Sinek ezzel szemben azt mondja, valóban keményen kell dolgozni, de ha olyan tevékenységet végzel, amit szeretsz, akkor az egy szenvedély, ha viszont olyan dolgot csinálsz, amit utálsz, akkor folyamatos a stressz, ami természetesen ártalmas.

„A világ drasztikusan változik, és 10-ből 9 vezető vagy nem képes pszichológiai biztonságot átadni a dolgozóinak, vagy a szemléletmódja hiányzik, vagy a készsége” – Gazsi Zoltán, az Eisberg cégvezetője

Nem keményen, hanem élvezetesen

Gazsi Zoltán szerint persze Sineknek sincs feltétlenül igaza, hiszen akkor is lehetünk stresszben, ha élvezzük a feladatainkat: egy előadás megtartása is intenzív koncentráció és figyelem, vagyis „piros” üzemmód – szemben a pihenés, kikapcsolódás során tapasztalt „zöld” üzemmóddal. Márpedig a hatékonyság kulcsa nem még egy szakmai tréning vagy kiberbiztonságról szóló képzés, hanem a jó alvás – szögezi le.

A FirstBeat Life 27 ezer ember alvási szokásai alapján készített profilt, és kiderült, hogy Magyarországon minden második ember fáradtan megy be dolgozni. Egy átlagember, aki 78 évet él, nagyjából 28 évet alszik és 10 évet dolgozik – ha rosszul alszik és utálja egy munkahelyét, akkor csaknem 40 évet pazarol el az életéből. Éppen ezért áll közel Gazsi Zoltánhoz a Sadhguru nevű indiai tanító sikerképlete, aki szerint nem keményen kell dolgozni, hanem élvezetesen. Ennek egyik alaptétele a megfelelő stresszkezelés, aminek érdekében – a pihentető alváson túl – érdemes tudatosan minél több technikát elsajátítani.

A sikerképlet a nézőpontváltás képessége – ha sikerül más szemszögből nézni a dolgokat, nem csak a stresszfaktort húzhatjuk ki, de a kreatív megoldások is utat törnek maguknak

A nézőpontváltás a kulcs

– Persze mindenki számára más a stressz, ami az egyik embernek az, azt a másik észre se veszi. Éppen ezért az én olva­satomban a sikerképlet a nézőpontváltás képessége – állítja az ügyvezető, hogy ha sikerül más szemszögből nézni a dolgokat, nem csak a stresszfaktort húzhatjuk ki, de a kreatív megoldások is utat törnek maguknak. Azt, hogy mennyire fontos vezetőként az eltérő logikájú, kreatív gondolkodást támogatni, több példa segítségével is illusztrálta.

Minden lehetőségre készen kell állni, hiszen húsz év múlva talán teljesen másmilyen lesz a salátaipar: lehet, hogy vertikális platformról vágjuk majd a zacskóba a salátát, ami ma még elképzelhetetlen, de a kreativitás és az agilitás az, ami segít, hogy időben lépjen a változás irányába egy cég. Az év irodája versenybe is hozott új színt az Eisberg ügyvezetője: szerint egy jó irodának nem „a csilivili bútor” a fő ismérve, hanem az, hogy hány motivált ember dolgozik egy négyzetméteren. Az igazán profi környezetben az is elvárás, hogy a szabályokat szükség esetén megkérdőjelezzük, ha éppen azzal teszünk jót – a cég pedig ne büntesse, hanem jutalmazza ezt a fajta pozitív devianciát, ami az innovatív gondolkozás alapja is egyben.

Érdekesség, hogy az Eisbergnél a tárgyalástechnikai tréninget Végh József túsztárgyaló tartotta, aki a nézőpontok fontosságát szintén érintette. Legtöbbször egy konfliktus oka nem a vitatkozó felek nézőpontja közötti különbségből fakad, hanem a nézőpont kifejtésének a módja nem megfelelő, mely a feleket irritálja – emiatt már nem tudnak a témáról objektíven egyeztetni. A megfelelő kommunikáció kulcsfontosságú, a hatékonyság egyik alapfeltétele.

A vezetőnek ismernie kell az embereit

Az IQ és az EQ egyaránt fontos, nem érdemes csupán az előbbire fókuszálni. Aki sok IQ-tesztet tölt ki, egy idő után jobb eredményeket ér el anélkül, hogy intelligensebbé válna, ugyanakkor az EQ hiánya egy multinacionális munkakörnyezetben hamar kibukik. Az emberek persze bizonyos mértékig megváltoztathatók, de fontos vezetői feladat, hogy felismerjük, „kibe toljuk az energiát, és kibe nem érdemes”.

A fenntarthatóság fontos kérdés, de ugyanígy az emberek fenntarthatósága is az – aminek érdekében elengedhetetlen egyfajta bizalmi kultúra kiépítése a cégnél. Csakhogy a bizalom különös dolog: az Erikson-féle fejlődéslélektani modell szerint a bizalom mélysége életünk első életévben alakul ki. Az ősbizalom nagyrészt azon múlik, hogy a születésünk után a szükségleteink kielégítésre kerültek-e. Ha valakiből hiányzik ez a fajta bizalom, akkor nem várhatjuk el tőle, hogy ugyanúgy működjön, mint azok, akik bíznak magukban és a közösségükben.

– Rám írt a LinkedInen egy hölgy, aki HR-igazgató egy cégnél. Az egyik dolgozójuknak különleges környezetben szerették volna átadni a legjobb dolgozónak járó extra bónuszt, ezért elhívták a főnökével egy cukrászdába, hogy ott adják át a díjat, egy torta kíséretében. Az illető a cukrászdában a bejelentés után összeomlott és sírni kezdett, mert azt hitte, ki fogják rúgni, és azért vitték el a cégtől, hogy ne csináljon balhét – egész éjjel nem aludt emiatt. Hogy mit rontott el a HR-igazgató? Nem ismerte fel, hogy ez egy szorongó ember, aki nem bírja se a pozitív, se a negatív változást. Hozzájuk másképp kell közelíteni – mondta Gazsi Zoltán.

A fenntarthatóság fontos kérdés, de ugyanígy az emberek fenntarthatósága is az – aminek érdekében elengedhetetlen egyfajta bizalmi kultúra kiépítése a cégnél

Az emberi tényező minden

Az emberre jellemző, hogy elviszik a világ történései, nem befelé figyel. Előadónk itt a 9. században élt japán szerzetest, Lin-csi apátot említi, aki megállapította: nagyon sokat tudunk az anyagi világ dolgairól, amire nincsen szükségünk, és nagyon keveset tudunk saját magunkról, amire sokkal több szükségünk lenne. Szerinte ma, 1500 évvel később sincs ez másképp. Ő maga öt évvel ezelőtt, egy vastagbéldaganat-diagnózist követően fordult a mélyebb önismeret irányába, ami a tudatalattit – például az álmok világát – is érintette.

Gazsi Zoltán szerint a technológiai fejlődés és az erre való nyitottság elkerülhetetlen, de az emberi tényezők – az önismereti munka, az empátia, a kreatív gondolkozás és a megfelelő kommunikáció – a céges csapatépítés és az üzleti döntéshozatal központi elemei kell hogy legyenek. A jövőben, amikor a mesterséges intelligencia sok esetben teljesen átveszi majd a munkafolyamatokat, és gyakran nem tudjuk már megállapítani, mi a valóság és mi az illúzió, erre még inkább szükség lesz. //

Az Eisberg cégvezetője, Gazsi Zoltán előadása az emberi faktort világította meg előadásában: egyrészt azt, hogy miként lehet és érdemes kezelni a (vezetői) stresszt, másrészt pedig azt, hogy mi mindenre van szükség egy őszinte, befogadó céges kultúra kialakításához, amelyben motivált, boldog emberek dolgoznak.