Az életmódváltásról és a szövődményekről is szó esett a Magyar Diabetes Társaság XXXII. Kongresszusán

Az elhízás: a modern kor „világjárványa”

A WHO és a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport 1997-es jelentésében már olyan súlyos és krónikus betegségként jelölte meg a túlsúlyt, ami egyéni és társadalmi szinten egyaránt megelőzési és kezelési stratégiákat igényel.

Kialakulásának hátterében állhatnak szociokulturális, környezeti, genetikai, életmódbeli és pszichológiai tényezők is, vagy akár a bélrendszerünkben előforduló mikróbák. A legfrissebb World Obesity Atlas alapján elmondható, hogy míg 2020-ban 1,39 milliárd felnőtt élt túlsúllyal, addig 2035-ben várhatóan már 1,77 milliárd főt érint majd az obezitás. Hazánk lakossága a túlsúlyosokat és az elhízottakat is figyelembevéve a negyedik helyen szerepel az Európai Unió országai között.

Az elhízás súlyos következményekkel járhat

A túlsúly miatt kialakulhat cukorbetegség, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedések és daganatok is.

„Az emberek gyakran csupán esztétikai problémaként tekintenek az elhízásra.  A túlsúly azonban olyan krónikus betegségek okozója is lehet, amik akár évekkel rövidebb élettartamot eredményezhetnek. Az elhízás kezelése összetett folyamat, amely komplex terápiás eljárást igényel: diétával, életmódváltással, megfelelő gyógyszeres kezeléssel és rendszeres szűrővizsgálatokkal sokat tehet a beteg az életminősége javítása érdekében. A villámfogyókúrák hatása nem hoz tartós eredményt, a mozgás és a diéta során is a fokozatosság a legfőbb szabály. A fenntartható testtömeg-csökkenés nőknél átlagosan naponta 1200 kcal, míg férfiaknál naponta 1500 kcal energiabevitellel érhető el”

– mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke.

A cukorbetegség szövődményei

„Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás jelentősen megnöveli a szív- érrendszeri, az idült vesebetegség és a daganatos megbetegedések kockázatát. Egy friss kutatásunkban a hazánkban évente újonnan diagnosztizált 50 000 2-es típusú cukorbeteget hasonlítottuk össze a 7 000 000 nem cukorbeteggel és 600 000 már régebb óta ismert 2-es típusú cukorbeteget 7 000 000 nem cukorbeteggel. Az eredmények azt mutatják, hogy a daganat megjelenésének kockázata 4,32-szerese, illetve 2,5-szerese volt a cukorbetegek körében. Elsősorban a hasnyálmirigy, a máj és a vese daganatának kockázata volt magasabb 2-es típusú diabetesben. A nem cukorbetegek között a daganat előfordulása csökkent az elmúlt években, de a cukorbetegek körében nem változott.”

– hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Diabétesz, elhízás és daganatos betegségek: „az életmódváltást és a szűrővizsgálatokat nem lehet megúszni” szakmai-társadalmi kerekasztal beszélgetésen.

A cukorbetegség a túlsúly és a daganat sokrétű, átfogó megelőző kezelést igényel. A Magyar Diabetes Társaság május 23-26. között rendezett szakmai-társadalmi kerekasztal-beszélgetésének célja ezért, hogy teret biztosítson az érintett szereplők közötti tudásmegosztásnak és kommunikációnak. Az egészségügyi ellátást szervezők, az abban résztvevők és a cukorbetegeket képviselő szervezetek részvételével rendezett szakmai találkozón a jelenleg készülő Nemzeti Diabétesz Stratégiáról is szó esett, ami meghatározó lesz az elhízás, a vesebetegség, a kardio-vaszkuláris és a daganatos betegségekben érintettek jövőjének szempontjából.